A szeptemberre jellemző, változékony, kora őszies időjárás szélsőségekkel tűzdelte az elmúlt napokat. Az eleinte mérsékelt hőmérsékletű, helyenként csapadékos időszakot, néhány napos átmeneti nyárias meleg váltotta fel, gyakran 30 °C feletti maximumokkal. A mostanra csökkenő hőmérséklet és az ilyenkor várható növekvő csapadékhajlam ellenére az Alföld számos területén küzdenek továbbra is a szárazsággal.
Ez pedig nem csak a meleg napokon bekövetkező intenzív talajfelszíni cserepesedést, porosodást jelent, hanem sajnos a mélyebb rétegek (~50 cm) szinte teljes kiszáradását is. Ez a tartós és drasztikus vízhiány az elvetett kultúrák (elsősorban repce) kelését, kezdeti fejlődését hátráltatja. Kockáztatva ezzel helyi szinten az érintett növények jövőjét.
Repcebolha támadja a fiatal állományokat
A repce fejlettsége nagyon változó képet mutat országos viszonylatban. Az esők előtt elvetett állományok 2-4 leveles állapotúak. Míg a később, száraz körülmények közé vetettek kelése, fejlődése egyaránt jelentős hátrányban van. A kelő-szikleveles, illetve 2 valódi leveles állományokban egy-egy táblán (főleg a szárazabb területeken) közepes-erős mértékű repcebolha kártétel tapasztalható, gyakran csávázás ellenére is!
A bolha-fajok közül domináns nagy repcebolha imágója a levél hámozgatással okoz kárt, míg az általa levélnyélre (vékony szártőhöz) helyezett tojásokból kikelő lárvák a fiatal növények teljes károsodását vagy később az alsó levelek pusztulását is okozhatják.
Kártételük nyomán másodlagosan a fómás betegség is felléphet. A kártételi veszély a heterogén fejlettségű, gyenge növekedésű állományokban a napsütéses napokon nő, ezért a táblák rendszeres szemléje, szükség esetén a védekezés javasolt!
Repcedarázs lárvák már a táblákon
A keresztesvirágú másodvetésekben valamint a fejlettebb repce állományokban (2-4 leveles) a repcedarázs rajzása mérsékelt, a csapdázott egyedszám alacsony (~10-12 db imágó/csapda/hét). A tojásrakás folyamatos és különböző fejlettségű lárvákkal is lehet már találkozni (L1-L4).
A táblák szemléje során nagyon fontos a növények alapos átvizsgálása. A kis lárvák a levél fonákon vagy akár a növény tövénél is meghúzódhatnak. Az L3-as lárvastádiumig (zöld) színük miatt akár észrevétlenek is maradhatnak (L3-as lárvastádiumtól kezdenek sötétzöld, barna, végül feketés színt felvenni) de a táplálkozáshoz alkalmas időszakban néhány nap alatt súlyos kárt okozhatnak!
A védekezésre fel kell készülni! Az alföldi területeken megkezdődött a levéltetvek mérsékelt betelepedése.
A repce állományokban folyamatos az árvakelésű gabona kelése, fejlődése. Jelentős gyomborítottság esetén a szelektív egyszikű írtó készítményekkel a felülkezelések megkezdhetők!
Kukoricában erősödik a fuzáriumveszély
A kukorica betakarítása folyamatos, de még mindig csapdázhatók a növényvédelmi szempontból jelenleg már kevésbé jelentős kártevők. A kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke észlelési szinten csapdázható, de a kukoricabogár ez évi utolsó egyedei is megfigyelhetők a ragacsos sárgalapokon. Az esős napokat követően a fuzáriumos csőfertőzés gyakorisága és mértéke is növekedett! Egyéb károsítók fellépésétől függően pl. gyapottok bagolylepke, vadak stb., tapasztalható a betegség megjelenése, terjedése, de ha csapadékosra fordul időjárásunk, lehetőség szerint a mielőbbi betakarítás javasolt.
Pocokinvázió az alföldi területeken
A mezei pocok felszaporodása intenzív, főleg az alföldi területeken jellemző kiugróan magas egyedszám. Elsősorban a ruderális területek, árokpartok és lucerna állományok fertőzöttek (6-8 lakott járat/100 m2), de a kikelt repce állományokban is megfigyelhető már betelepedésük. A kártevő felmérése, fokozott megfigyelése indokolt!
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
