Országszerte folytatódott az ilyenkor megszokotthoz képest, enyhébb időjárás. A legalacsonyabb hőmérsékletek újra pozitív tartományba emelkedtek (3-5 °C), legfeljebb egy-egy mélyebb fekvésű területen volt mérhető gyenge talaj menti fagy. A nappali hőmérsékletek is kedvezően alakultak (14-20 °C), csupán az időnkénti intenzív légmozgás rontott a hőérzeten.
Az őszi vetésű szántóföldi kultúrák számára szinte az utolsó előtti pillanatban érkezett a jótékony csapadék. Az ország csaknem minden táján hullott kisebb-nagyobb mennyiségű eső (~35-50 mm) amely ugyan nem pótolta teljes mértékben az aszály következtében kialakult vízhiányt, de ahhoz mindenképp elegendő volt, hogy a száraz talajban elfekvő magok csírázásnak, fejlődésnek induljanak.
Így aztán az alföldi területeken mostanra már a megkésett vetésekkel is jól haladnak, a korábban elvetett de gyengén fejlett állományok szépen sorolnak. Emellett a fejlődésben visszamaradott repce állományok is kezdenek kiegyenlítődni, intenzíven fejlődni.
A gyomirtások ideje most jött el – ne várjunk tovább!
Az őszi gabonafélékben továbbra sem tapasztalható említésre méltó növényvédelmi probléma. Az elvetett és még kelés előtti valamint utáni területeken a preemergens illetve a korai posztemergens gyomirtások elvégzése időszerű és aktuális, mellyel többek közt (a tipikus magról kelő kétszikű gyomnövények mellett) a magról kelő egyszikű gyomnövények ellen tudunk hatékonyan védekezni (pl. nagy széltippan, vékony egércsenkesz, parlagi ecsetpázsit stb.).
A herbicides kezelések a következő napokban is biztonsággal elvégezhetők, mert a szakemberek több napon keresztül tartó felmelegedést jósolnak. A kezeléseket azért sem célszerű halogatni, mert a felázott talajon a kedvező hőmérsékleti viszonyok mellett (>10 °C) a gyomnövények kelése, fejlődése intenzívvé válik, így azok megkésett kezelés mellett (vagy kezelés nélkül) jelentős gyomosodást okozhatnak már az őszi időszakban. Az említett magról kelő egyszikű gyomnövények ellen legfeljebb azok 1-3 leveles állapotáig (gyökérváltásig) javasolt a kezeléseket elvégezni, a megfelelő hatékonyság érdekében.
A 1-5 leveles őszi gabonákban (őszi búza, őszi árpa) kórokozók fellépését egyelőre nem tapasztaltuk, de az enyhe, párás időjárásban a fertőzésveszély emelkedésére számíthatunk.
A levéltetvek előfordulása észlelési szintű maradt, ahogy a kabócák és a gabonafutrinka lárvák góc-szerű kártétele sem emelkedett.
A repce gyors fejlődését már regulátorral kell fékezni
Repcében az esőknek köszönhetően a fejlődés intenzívvé vált szinte mindenütt (4-8 leveles állapot). A túlzott vegetatív fejlődés elkerülése valamint a gyökértömeg, gyökérnyak vastagság növelése érdekében ahol még nem tették, célszerű a regulátoros kezeléseket mihamarabb elvégezni (főleg az Alföld egyes területein). A nedves közegben a jelenlegi és a napokban várható hőmérsékletek mellett (>7 °C) a repce fejlődését semmi sem gátolja majd, így a kezelések elvégzése indokolt!
Amennyiben regulátor hatással is rendelkező fungicidet használunk, a repce fómás betegsége ellen is sikeresen felléphetünk. A kórokozó számára ugyanis az esős, párás napok kifejezetten kedveztek az érzékeny fajtákban. A fertőzött levélfoltokban tömegessé vált a piknídiumok képződése, melyekből az enyhe napokon újabb fertőzések várhatók.
Rovarkártevők és mezei pocok – új kihívások a táblákon
A repce fejlettsége miatt a kártevők kártételi veszélye csökkenő. Igaz ez különösen a nagy repcebolhára, de a repcedarázs álhernyója is kisebb eséllyel károsít már, mert az imágók egyedszáma is minimalizálódott.
A mezei pocok felszaporodása ezzel szemben folytatódott. A repce állományok szemléje most nagyon fontos, mert a populáció betelepedése gyakran itt is tapasztalható. Az alföldi területeken intenzív a kártevő elleni védekezés.
Kukorica után: a talajélet serkentése most kulcsfontosságú
A kukorica betakarítása jól halad országos szinten. Az enyhe időnek, kedvező talajhőmérsékletnek (15 cm mélységben 10 °C) köszönhetően a tarlók ápolása, cellulózbontó készítményekkel történő kezelése elvégezhető. Ezzel nemcsak a talajaink szerves anyag tartalmát növelhetjük, de a lokálisan felszaporodó, szármaradványokban áttelelő kukoricamoly áttelelési esélyeit is ronthatjuk!
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A kép a szerző felvétele.
