Ökológiai gazdálkodás
Ökológiai gazdálkodás

Biotojás-termelő céget választottak az Év Biogazdaságának

Biotojás-termelő céget választottak az Év Biogazdaságának

Agrofórum Online

Az „Év Biogazdasága” címet nyerte el a Biolla Kft., mely a Farm Tojás Csoport egyik termelő vállalata. A Nagyszentjános térségében lévő korszerű telepen mintegy 42.000 tyúk termeli a kiváló minőségű hazai biotojást. A cég ügyvezető igazgatójával, Dr. Kertész Tamással többek között tartástechnológiáról, értékesítésről beszélgettünk.

Milyen előzményekre tekinthet vissza a Biolla Kft. keretein belül történő termelés? 

A kezdetben Veresegyházán működő céget nem mi hoztuk létre, hanem megvásároltuk 2004-ben. Akkoriban még a jelenleginél jóval kisebb volumenekkel működött. Amikor megvásároltuk, akkor egy darabig folytattuk a tevékenységet Veresegyházán, majd áttelepítettük Győr-Moson-Sopron megyébe, és Nagyszentjános mellett létrehoztunk egy teljesen új, korszerű biotelepet, amely azóta is folyamatosan fejlődik, gyarapodik. Első kiemelt fejlesztésünk az volt, amikor megépült Nagyszentjánoson egy 35 hektáros területen a telep első üteme, ez hat termelő istállót és egy nevelő istállót, valamint a hozzátartozó takarmánykeverőt foglalta magába. Mindez egymilliárd forintos beruházás volt. Két éve tovább korszerűsítettünk, megépült a biotelepünk második eleme is, ami azt jelenti, hogy további nyolc termelő és még egy nevelő istállóval gazdagodtunk, illetve jelentősen bővült a gabonatároló rész is, mert nagyobb mennyiségű takarmányra volt szükségünk. Tehát összességében a 14 db termelő és 2 db nevelő istállóban 42.000 biotyúkot tartunk, szükségleteiket teljes mértékben saját takarmány-előállítással fedezzük. A megtermelt tojások a BIOLLA Kft.-től az anyacéghez a FARM Tojás Kft.-hez kerülnek, ott történik a csomagolás, a válogatás, a vásárlókhoz történő eljuttatás, illetve az értékesítés.

Miért döntöttek úgy, hogy a Farm Tojás portfólióját gazdagítják a bioelemmel is?

Tojástermékek tekintetében, forgalmazásukban a Farm Tojás csoport Magyarországon már régóta piacvezető. Az volt a célunk, hogy a teljes szortimentet tudjuk biztosítani a vevőink részére, a legegyszerűbb ketreces tojástól a mélyalmos, a szabadtartású és a biotojásig. Ez volt az egyik cél, a másik pedig az, hogy álláspontunk szerint a tojástermelés csúcspontját jelenti a biotojás előállítása. Mivel mi mindig a magas minőséget képviseltük és képviseljük, érthetően arra törekedtünk, hogy ne csak tömegtermeléssel, hanem prémium termékekkel is megjelenjünk a piacon. Mindemellett pedig igen lényeges mozgatórugó volt az is, hogy szemléletünkből adódóan elkötelezettek vagyunk ebben az irányban, mindig közel állt hozzánk az állatbarát termelés. Azt gondoljuk, hogy nem kell tömegesen, ketrecben tyúkot tartani, hanem természetközeli állapotban érdemes termelni, még akkor is, ha így nem lehet akkora hozamokat elérni, mint például a ketreces tartás során.

A biotartáshoz szükséges ismeretekről honnan tájékozódtak?

Egyrészt felkerestem nagyon sok külföldi biotelepet, hogy tájékozódhassak a korszerű technológiákról, másrészt az évek alatt a különböző tartási körülmények alkalmazása során összegyűlt tapasztalatainkra alapoztunk. Ebből a kettőből tevődött össze a szükséges tudásbázis.

Meghatározó a fajta kiválasztása? Milyen fajtával, fajtákkal dolgoznak?

Fontos, mert az extenzív tartás két dolgot jelent: Először is azt, hogy nem az a cél, hogy a tyúkokból minél nagyobb hozamot préseljünk ki, másodszor pedig azt, hogy emellett egy legeltetéses, kisebb terheléses, környezetközeli gazdálkodást folytatunk. Nyilván olyan fajta kell, ami ezt bírja. A tyúkok most is, amikor 5-6 ⁰C a kinti hőmérséklet, kimennek a legelőre, nyáron a 38 ⁰C melegben szintén. LOHMANN BROWN-CLASSIC fajtával dolgozunk, amely német kitenyésztésű, és Ausztriából, egy keltetőből szerezzük be már hosszú évek óta a napos állományt.  

A takarmányellátás is helyben történik

Beszéltünk már pár szót a takarmányozásról, de arról, hogy honnan jutnak hozzá, még nem.

Magának a biotermesztésnek az egyik meghatározó eleme a takarmányozás, nagyon sok előírás van erre vonatkozóan. Amiatt döntöttünk úgy, hogy építünk egy saját takarmánykeverőt, mivel a kezdetekben nagyon nehezen lehetett hozzájutni idehaza a szükséges feltételeknek megfelelő takarmányhoz, sőt, nem is igazán tudtuk beszerezni. Ausztriából vásároltunk, de ahogy mondani szokták, aranyárban mérték. Évek óta ezért saját magunk is termesztünk alapanyagokat, illetve a közelben termelő gazdáktól vásároljuk azt fel. Szerencsések vagyunk, hiszen 20-30 km-es körzetben vannak olyan gazdaságok, amelyek kiszolgálják az igényeinket. Kukoricát, búzát, szóját, borsót, napraforgót vásárolunk, olyan módon, hogy egy évre lekötjük a kívánt mennyiséget. Öt-hat állandó partnerünk van és két-három alkalmi beszállítónk. Ennyien tudják ellátni az igényeinket, amely nem kevés: éves szinten 1800 tonna körüli mennyiségről van szó.

Hogyan történik az állomány állategészségügyi ellátása? 

Sem antibiotikumot, sem más kezelést nem kapnak az állatok, ehelyett a prevenciót állítottuk előtérbe. Ez azt jelenti, hogy amint megérkezik ide a naposcsibe, megkapja a védőoltásokat, vakcinákat még növendék korban, majd ezt követően semmi többet. Rendkívül szigorúan zárt a telep, oda más jármű nem mehet be, csak a takarmányos kocsink. Beléptetőrendszer van, istállónként elkülönítettük a korcsoportokat egymástól, a gondozó csak egy korcsoportot gondozhat, nem mehet át egy másik állományhoz. Mindezek ellenőrzését a dolgozók ruházata is könnyíti, különböző színű munkaruhák, csizmák vannak, így messziről, kamerákkal is ellenőrizhető, hogy betartják-e a szükséges szabályokat. Mindegyik istállóba csak a különböző fertőtlenítési eljárások után lehet belépni. Ebből a szigorú felügyeletből adódóan sikerült elkerülni a madárinfluenzát is. Amikor az országos főállatorvos elrendelte a zárt tartást, akkor sajnos átmenetileg be kellett zárnunk a madarainkat. A télikertekbe tudtak kimenni, mert afölött tető van, oldalról nyitottak, dróthálóval védettek. Amint feloldották a rendelkezéseket, a madarakat újra kiengedtük a szabad térbe.

Igen költségigényes termelési mód, de mennyire jelenik ez meg az árakban?

Mi úgy számolunk, hogy a biotermelés költsége kétszerese a hagyományos termelésének, így a biotojás ára is duplája a hagyományos tojás árának. Pluszköltségek a biotakarmány, az extenzív termelés miatt keletkeznek, így ugyanis nem lehet olyan mennyiségbeli eredményeket elérni, mint, ha konvencionálisan termelnénk. A sűrűség jóval kisebb, mindez több gondozót, több kézimunkát igényel. Továbbá ezt a rendszert automatizálni sem lehet olyan szinten, mint a hagyományos termelési módot.

Elsődleges cél, a hazai vásárlók kiszolgálása

Hol találkozhatnak a fogyasztók a cég termékeivel?

Magyarország összes áruházláncában megtalálhatóak a termékeink, zömében hatos dobozban, illetve fellelhetőek tízes kiszerelésekben is egyes helyeken. Ezen kívül négy-öt országba szállítunk még biotojást. Az exportot az utóbbi években csökkentettük, mert érzékelhetően megnőttek a hazai igények. Nekünk pedig az az álláspontunk, hogy elsősorban a határon belüli igényeket szolgáljuk ki, és ha marad, azt értékesítjük az Uniós piacon.

Mely országokba exportálnak?  

Talán meglepő, de nyugat-európai országokba nem. Ennek az az oka, hogy nem rendelkezünk akkora mennyiséggel, amely az ott jelentkező igényekre megfelelő lenne. Így jellemzően Csehország, Románia, Bulgária a piacunk, illetve egy csekély mennyiséget Ausztriába is szállítunk. Érdekesség, hogy egy évben néhány alkalommal Dubajból is érkezik megkeresés, ezeknek szintén eleget teszünk.

A mezőgazdaság számos területén érzékelhető az olcsó lengyel áru jelenléte. Ez vonatkozik a tojás, illetve a biotojás ágazatra is?

Nem, itt szó sincs erről. Vannak olyanok – szakmai körökben is -, akik azt terjesztik, hogy ezen a területen is van importnyomás hazánkban, a valóságban azonban nincs. Biotermelésből származó tojás abszolút nem érkezik Lengyelországból, konvencionális igen, de ez szükséges is, hiszen a hazai ellátás nem tudja fedezni a keresletet. A magyar termelők csupán 70-75%-ban tudják ellátni a piacot, ezért szükséges az import. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a Lengyelországból, vagy egyéb más országból érkező tojás drágább, mint a hazai termelőké. Ebből adódóan nincs is akkora kereslet irányukban.

Ez évben az Önök cégét választotta a Magyar Biokultúra Szövetség az „Év Biogazdaságának”…

A díj teljességgel váratlanul ért bennünket, és nagyon büszkék vagyunk rá. Nem ezért dolgozunk, de az, ha ilyen módon elismerik a munkánkat, az rendkívüli örömet és megbecsülést jelent számunkra.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Városi komposztálás: szerves hulladék újrahasznosítása a városi kertekben

2024. április 8. 07:10

A városi környezetben egyre növekszik a figyelem az újrahasznosítás és a fenntarthatóság iránt. Az egyik ígéretes megoldás a városi komposztálás, amely lehetővé teszi a szerves hulladék újrahasznosítását, valamint pozitívan befolyásolja a helyi élelmiszertermelést.

10 százalék fölött az ökogazdálkodás aránya az Európai Unióban

2024. február 26. 12:40

2024. február 13-16. között zajlott Nürnbergben a BIOFACH, a világ vezető bioélelmiszer vására és konferenciája. Itt, a biovilág seregszemléjén mutatták be a The World of Organic Agriculture című statisztikai évkönyvet, amely immár 25. alkalommal ad áttekintést az ökológiai mezőgazdaság globális fejlődéséről.

Magyar szabadalom: így komposztálhatók a gyógynövények

2024. január 5. 09:10

Új gyógynövénykomposztálási technológia a lényege annak a Széchenyi István Egyetemen megszületett szabadalomnak, amit az intézmény nemrégiben sikeresen bejegyeztetett. A fejlesztés a hulladékfelhasználás csökkentéséhez járul hozzá.

Gyógynövénytermesztés, orvostudomány által is elismert módon

2023. december 3. 13:10

Gyógyteák, fűszerkészítmények, majd illóolajok, most pedig itt vannak a levesek is. Mindezek a győrújfalui Sudár Birtokról származnak, ahol a kilencvenes évek elejétől kezdve már ökológiai gazdálkodást folytattak Boros Erzsébet szülei. A birtok tulajdonosa az elődök értékrendszerét szem előtt tartva szervezte újjá a gazdaságot. Ennek a munkának az eredményei, többek között, a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek is.

Több milliárd forintnyi támogatás segíti az állattartókat

2018. november 26. 09:47

Közel kétszázmilliárd forintot ítélt oda eddig az állattartóknak a Vidékfejlesztési Program forrásaiból az Agrárminisztérium.

AM: a kaszálási korlátozások feloldását kéri hazánk Brüsszeltől

2022. július 11. 10:07

Az aszályhelyzet miatt az Agrárminisztérium az Európai Bizottsághoz fordul az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevők érdekében.

Újabb szarvasmarhatelepen azonosítottak gümőkór-fertőzöttséget

2022. július 12. 09:34

Újabb szarvasmarhatelepen azonosítottak gümőkór-fertőzöttséget, ezúttal Komárom-Esztergom megyében.

Modern sertéstelepeket adtak át

2023. január 5. 10:34

A magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata az élelmiszeripar, amely több mint 4 ezer vállalkozás 33 szakágazatba sorolva folytat termelést hazánkban.