Ökológiai gazdálkodás

Gazdálkodás ártéren: felelőtlen kockázat vagy áldás?

Agrofórum Online

Az ártereken való gazdálkodás sokak számára meggondolatlanságnak tűnhet, de akik ezt a gyakorlatot követik, azok több előnyét látják, mint kockázatát.

Balogh Péter gazdálkodó geográfus szerint mára Magyarországon 5 százalék terület maradt meg aktív ártérként, hullámtérként, ez jelenti a nagy vizek által még elérhető területet.

Úgy gondolja, komoly gondokat okozott, amiért „levágták” a folyóról a tájat, átjárhatatlan töltéssel megakadályozták a kommunikációt a táj és a folyó között. A tiszai Alföld élete például egyértelműen a Tiszától függ, ugyanakkor konkrét, élő ártéri gazdálkodás ma már szinte alig van ott.

„Együtt lehet vele élni, nem árvíz ez, inkább segítő víz”

– vélekedik Ecker Tamás, aki évek óta foglalkozik ezzel a hagyományos gazdálkodási formával Nagykörű település határában. Szerinte a Tisza időszakos kiáradásának jótékony hatásai megkérdőjelezhetetlenek, bár nyilvánvalóan más jelenlétet és más szemléletet kíván a gazdálkodó részéről, ha a hullámtérben folytat tevékenységet.

„Ezen az árvízvédelmi töltésen legeltetek, 2-3 hektárnyi területen. Rackákat tartok, meg egy kárpáti borzderes tehenet. De az ártéri gazdálkodáshoz kapcsolódnak a baromfijaim is, az állatok takarmánya szempontjából így önellátó vagyok. A hullámtéren szántóm is van, negyed hektár. Olyan ez, mint a Nílusnál. Hozza a Tisza a tápanyagot meg a nedvességet. Ettől független persze kockázatos az itteni gazdálkodás, de nagyobb a nyeresége annak, amit hoz az árvíz, mint a kockázat, amit esetleg elvinne”

– magyarázta Ecker Tamás az Agrofórumnak. Sok szakember véli úgy, hogy az elmúlt időszak mezőgazdasági és tájhasználati gyakorlatának térhódítása miatt az ártéri gazdálkodásban rejlő gazdálkodási potenciál ma koránt sincs kihasználva.

Élő ártéri gazdálkodás szinte alig van, és az is jelentéktelen méretű területen folyik. Ecker Tamás szerint a magyarországi rendszer nem ártéri gazdálkodásra, hanem szárazgazdálkodásra van kiépülve, például nem áll rendelkezésre az ott meglévő támogatási környezet sem.

Pedig az árhullám által biztosított víz és tápanyagok által dúsított területen legelő állatok valójában természetvédelmi munkát végeznek. Egy rendszerben történik a hús- és tejtermelés, illetve az állatok a legelés útján a lefolyási tényezőt is javítják.

„Csak a nyári vízhozamból, a nyári víz készletből nem lehet gazdálkodni, ez bebizonyosodott az elmúlt 100 év alatt. A vízgazdálkodási kihívások kapcsán az a 21. század fő kérdése, hogyan lehetne felismerni a tájban a természetes intelligenciát, vagyis a táj eredendő működéshez igazítani a gazdálkodást”

– mutat rá Balogh Péter. Szerinte táji infrastrukturális berendezéssel, illetve jogi szabályozás segítségével hasznosulni tudna az árterek hatalmas „biopotenciálja” a mentett oldalon is, ahová már nem ér el az árhullám, természetes víz- és tápanyagforgalmat biztosítva.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sokszínű sorköztakarás: védelem és élőhely egyszerre

2025. március 28. 08:10

Tavasszal egyre több hazai termelő használ olyan speciális magkeverékeket, amelyekből nyárra virágzó növénytakaró fejlődik ki.

Kitozán, ami nemcsak a diétásoknak segít, hanem a növényeknek is!

2025. február 17. 13:10

A kitozán egy poliszacharid, amelyet a rákfélék külső csontvázaiból nyernek, tehát elmondható, hogy természetes eredetű anyagról van szó.

Mennyire jövedelmező a hazai ökogazdálkodás?

2025. február 7. 11:10

Az ökológiai gazdálkodásról jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy versenyképességben és jövedelemtermelő képességben milyen szinten áll.

A regeneratív mezőgazdaság forradalma

2024. november 29. 15:10

A regeneratív mezőgazdaság terjedésének egyik kulcsa a gazdálkodók közötti tudásátadás és tapasztalatcsere. Az EIT Food program keretében lehetőség van arra, hogy a gazdálkodók ne csak az elméleti ismereteket, hanem egymás gyakorlati tapasztalatait is megosszák.

A szarvasmarha-állomány nőtt az elmúlt tíz évben

2022. február 19. 10:36

Hazánkban a tehenek száma 2020-ban 100 ezerrel volt több a 2010. évinél.

A nyereséges mangalicatenyésztés a cél

2018. november 14. 08:47

1991-ben Magyarországon kevesebb, mint 200 egyed maradt meg, de a sikeres fajtamentés révén mára a mangalicatenyésztés sikeres agrárgazdasági ágazat lett.

A műanyagok használata gondot okozhat a mezőgazdaságban is

2022. január 23. 08:37

A FAO szakértői által összegyűjtött adatok szerint a mezőgazdasági értékláncok évente 12,5 millió tonna műanyag terméket használnak fel, további 37,3 millió tonnát pedig az élelmiszer-csomagolás során hasznosítanak.

Tovább csökkent a vágómarha termelői ára

2023. június 1. 12:23

Az Agrárközgazdasági Intézet elemzései alapján a vágómarha termelői ára továbbra is csökkenő tendenciát mutat.