„Többek között jelenleg erre készülünk, a gazdákkal együtt a heterogén szaporítóanyagok részvételi nemesítési módszereit kezdjük el kidolgozni, tájfajta gabona populációk felhasználásával. Célunk, hogy két év múlva a magyar biotermelők élni tudjanak ezzel a jogi lehetőséggel, és piacra tudjanak lépni a genetikai sokszínűséget megőrző, helyhez adaptált, kiváló minőségű vetőmagokkal.”

Dr. Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) vezetőjével beszélgettünk.

Az ÖMKi keletkezése 2011-re datálható, ekkor alakult meg ez a közhasznú magánszervezet, amelynek létrejöttét egy, az Esterházy családhoz köthető alapítványi támogatás tette lehetővé. E mellett ma már a működéshez szükséges forrásokat az Európai Unió Horizont 2020 keretprogramjából elnyert kompetitív kutatási projektek is biztosítják.

Ez az a program, amely a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovációs Unió” elnevezésű kezdeményezésének egyik legfontosabb alappillére. Mint Dr Drexler Dóra elmondta, jelenleg Magyarországon az agrárágazatban az ÖMKi-nél fut a legtöbb Horizont 2020 nemzetközi kutatási-innovációs projekt.

„Nagy lehetőség ez, hiszen ezek segítségével a nálunk folyó munkát, a hazai eredményeket be tudjuk kapcsolni a nemzetközi együttműködésekbe, tudományos életbe.”

Arra a kérdésre, hogy melyek a szervezet főbb tevékenységi körei, Dr. Drexler Dóra elmondta, az ökológiai mezőgazdaság, a fenntartható gazdálkodás fejlesztésén dolgoznak, az ágazati szereplőkkel szoros együttműködésben végeznek kutatásokat, és az ezek során nyert eredményeket igyekeznek minél szélesebb körben a gyakorlatban is közzé tenni.

„Leginkább a gazdákkal vagyunk kapcsolatban, első sorban az ökológiai termelőkkel, de azokkal is, akik integrált gazdálkodást folytatnak és érdeklődést mutatnak a fenntartható mezőgazdaság új lehetőségei iránt.”

– 2012-ben kezdtük meg idehaza az on-farm kutatási hálózat kialakítását. Ez alatt a fogalom alatt a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszerét értjük. Egyszerű kísérleteket állítunk be működő gazdaságokban úgy, hogy az elérendő célokat közösen határozzuk meg a termelőkkel. Azt gondolom, hazai viszonylatban egyedülálló, hogy a gazdálkodókkal, a gyakorlattal ilyen szoros együttműködésben és partnerségben dolgozunk, kutatunk.

Azt, hogy nem csak mi tartjuk remeknek ezt a kezdeményezést, igazolja az is, hogy 2017-ben az on-farm hálózat elnyerte a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjat, 2018-ban Energy Globe Díjjal tüntették ki, míg 2019-ben a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tisztelte meg elismerő oklevéllel.

A gazdáknak mindez pedig olyan módon kifizetődő, hogy közvetlenül hasznosíthatják a kutatási eredményeket, melyek egyfelől új ismeretek, másfelől termékek is. Erre jó példa a szőlősorközökbe fejlesztett fajgazdag magkeverékünk. A szőlészeti on-farm kutatási hálózatunkban honos fajokból álló, erózió ellen védelmet biztosító, biodiverzitást fokozó sorközi takarónövény-magkeverékek fejlesztésével foglalkoztunk.

A kutatás részeként vizsgáltuk a különböző talajápolási módok talajnedvességre gyakorolt hatását is. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy az ültetvényekben alkalmazott talajtakaró növényzet kialakítása során célszerű olyan honos, évelő fajokból álló gyepmag-keveréket alkalmazni, amely egyaránt megfelel a szőlészet technológiai elvárásainak és a termőhely adottságainak.

A jól megválasztott fajok alkalmazásával nemcsak a terület természetvédelmi értékét növelhetjük, de elősegíthetjük a talaj jó szerkezetét a tápanyag-utánpótlást és ezen túl életteret biztosíthatunk az olyan hasznos élő szervezetek számára, mint pl. a ragadozó atkák, pókok. Ma már nagyon sok szőlészetben alkalmazzák ezt az általunk létrehozott magkeveréket, mely immár piackész termék formában is elérhető.

Az ilyen jellegű kézzel fogható eredmények mellett beszélgetőtársam szerint nagyon fontos a kapcsolatrendszer is, amellyel segíteni tudják az ökogazdálkodókat, na meg azok is őket:

„Közel száz gazdával dolgozunk, akik azon túl, hogy pl. a fajtatesztek során vetőmagot kapnak tőlünk, egy hálózatba kerülnek, ahol ismereteket, szaktanácsadást kaphatnak kollegáinktól, egymással pedig nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatokat cserélhetnek.”

Amikor a jelenleg futó projektekről kérdezem, Dr. Drexler Dóra a heterogén szaporító anyagok kutatását jelöli meg, de emellett akad még egyéb téma is bőven: – Február hónapban, immár hetedik alkalommal szerveztük meg az önálló Közép-Kelet Európa szekciót a világ legjelentősebb biotermék vásárán.

A nürnbergi Biofach Nemzetközi Bio-élelmiszer és Bio-áru Szakkiállításon Magyarország mellett Csehország, Románia, Ukrajna, Örményország, Litvánia és Moldova is bemutatkozott. Az elmúlt évek alatt elértük, hogy Magyarországot régiós zászlóvivőként jegyzik a világ legnagyobb bio témájú seregszemléjén.

Azt éreztük már a kezdetekben is, hogy régiós összefogással érhetünk el eredményt, ezért 2013-ban megszerveztük az első Közép-Kelet Európa szekciót a Biofachon. Ebben az évben pedig azt sikerült elérni, hogy a hazai szakpolitika is képviseltette magát, Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár személyében. Ezt azért tartjuk igen fontosnak, mert ezeken az eseményeken a különböző országok szakpolitikusai betekintést kapnak a nemzetközi folyamatokba, látják, hogy a bio ágazat egy siker sztori, és jó lehetőség saját termelőik számára is.

Így remélhetőleg támogatni fogják annak fejlesztését. Ezen a konferencián többek között globális adatok is közlésre kerülnek, így pl. az, hogy ökológiai gazdálkodás ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat.

– Régiós szinten Magyarország jó helyen áll, hazánk az ökológiai művelésű területek nagysága alapján ugyan csak ötödik a Közép-Kelet európai rangsorban, de az ökoterületek aránya és a biotermelők száma szerint már harmadik helyen vagyunk.
Az elmúlt bő évtizedben 62,6%-os bővülést ért el az ökológiai mezőgazdasági ágazat Magyarországon. Ez a növekedés akkor sem torpant meg, amikor támogatások nem jelentek meg a szektorban, a tavaly év végén meghirdetett ökogazdálkodási pályázatnak köszönhetően pedig további várható bővülésre számíthatunk.

„Több nemzetközi projektünk tájfajták, régi fajták értékmegőrzésével foglalkozik. Célkitűzésünk, hogy a génbankok mellett a valóságos gazdálkodásban is élni tudjunk a tájfajták által képviselt genetikai változatosság és gasztronómiai értékek előnyeivel. 2012-óta foglalkozunk ősgabonákkal, így pl. alakorral és tönkével. Idehaza ezek a növények pár éve még nem voltak jelen a köztermesztésben. A kutatás keretében lehetőségünk volt új fajtáik és régi tájfajtáik vizsgálatára, és az egy-egy petri-csészényi magot, amit különböző génbankoktól kaptunk, fel tudtuk szaporítani annyira, hogy tavaly már ki tudtuk helyezni gazdálkodókhoz is. A felszaporítás során egészen elképesztő extenzív körülmények között is teszteltük őket a Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutatóintézetével együttműködésben, a nyírségi homokon beállított hároméves kisparcellás kísérletekben. Elmondhatom, hogy megbizonyosodtunk életképességükről és stressz-tűrő képességükről. 2017/2018-tól üzemi szinten, on-farm hálózatunkban is folytatjuk vizsgálatukat és felszaporításukat.”

– Ennek a programnak a folytatása volt az a találkozó, amelyet a Pipacs Pékséggel és a Csoroszlya Farmmal együttműködésben első alkalommal hívtunk össze a közelmúltban. Témája a tájfajta gabonák termesztése és feldolgozása volt. Ezen a találkozón olyan kérdésekre kerestük közösen a megoldásokat, mint a tájfajta szaporítóanyagok állandó és jó minőségű hozzáférhetősége, az ősgabonák termesztés-technológiája, feldolgozási, illetve értékesítési lehetőségei.

Ezen túl pedig az is a célunk volt, hogy a minél sikeresebb együttműködés érdekében összekapcsoljuk a téma iránt elhivatott, mára már szép számú kézműves pékséget, biotermelőt és molnárt. Ez a rendezvényünk kiemelten sikeres volt, az ország minden tájáról érkeztek a termékpálya képviselői, tapasztalatot cseréltek, kapcsolatokat építettek.

Jelen volt például a már említett Csoroszlya Farm és Pipacs Pékség mellett az Artizán Pékség, a Marmorstein Pékség, a Jenői Pékség, a Pékműhely, a Piszkei Öko Pékség, a Szabó Malom, a Kukutyin Műhely, a Malomkő Alapítvány, de említhetnénk a talán még kevésbé ismert gazda-molnárokat és pékeket is, mint például a Szápári Ökofarm és Biomalom, a Biomalom Kft., az Eleven Porta, a Konyharegény, a Búzalelke Pékség, a Kópic Pékség, a vagy a Vándorkovász Porta.

A rendezvényen több mint 20 ősgabonák, tájfajta gabonák iránt elkötelezett gazda vett részt, de ennél is többen jelezték érdeklődésüket a téma és a lehetséges együttműködések iránt. Nagyon bízunk a további, remélhetően hasonlóan sikeres folytatásban.