Valóban, a bort ott a legjobb megkóstolni, ahol készül. Az sem hátrány, ha szerelmesek vagyunk abba az adott tájba, ahol a fürtöket szüretelték, a bort, pezsgőt palackba zárták. Bevallom hát, hogy elfogult lettem a Harsányi pincészet boraival, amelyekkel első alkalommal a Bisztrójukban, Sárospatak mellett, a Megyer-hegyi Tengerszem közelében volt lehetőségem találkozni.
Kellően érzékenyítve érkeztem ide, hiszen ez előtt a Szarkaláb bisztró (Mád) és az erdőbényei Budaházy-Fekete pincészet vendéglátását élveztem, ezek pedig igencsak magasra helyezik a lécet, a felszolgált ételek tökéletes társai a boroknak. Visszatérve utazásom utolsó állomásához, azoknak, akik ide látogatnak, egyeztetést követően lehetőségük van pincelátogatásra, borkóstolásra vagy dűlőtúrára is.
Mélyen vannak itt a gyökerei szőlőnek, embernek
A pincészet dűlői Tokaj-Hegyalja keleti részén fekszenek, a Megyer-hegyi Tengerszem alatt. Mint azt beszélgetőtársamtól, Harsányi Gábortól megtudom, ezek a területek egy rövid időtartalmon kívül, 163 éven keresztül a család tulajdonában voltak. Ez a rövid intervallum a Rákosi-korszak volt, úgy gondolom, ezzel a rövid közléssel a lehetséges miértekre meg is adtam a választ.
A szőlőbirtok alapjait Gábor szépapja tette le, amikor 1850-ben megvásárolta az első tőkéket. A birtok avatott kezekbe került, ezt kordokumentumok is igazolják, hiszen fia, a szintén vegyész-patikus Rick Gusztáv évekig volt a Tokaj-Hegyalján rendezett borversenyek vegyészeti szakértője és hitelesítője.
A dédapa már mezőgazdasági diplomát szerzett, a kor legmagasabb színvonalán fejlesztette és művelte tovább a Rick testvérek szőlőgazdaságát – családi nevén a „Cirókát”. A névadó a birtok egyik első dűlője, a Ciróka. Beszélgetőtársam szerint a régiek nem véletlenül adták ezt a nevet a dűlőnek, hiszen arról a mai napig, kedves, krémes, gyümölcsös tételek kerülnek le.
Visszakanyarodva a családhoz, illetve a gyökerekhez, a birtok legújabb korszaka 1970-ben kezdődött el. Gábor édesapja, aki orvosként Budapesten élt és dolgozott, egyre több időt, energiát fektetett az egykori családi domínium megmaradt darabjaiba. Kárpótlás során az eredeti birtok jelentős része került vissza a családhoz.
Gábor, idézi fel, 2012-ben vette át a birtokot, illetve annak ügyes-bajos dolgait. Közgazdászként, pályázatíró cég tulajdonosaként nem csak azt látta, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a borászata legkorszerűbbek közé kerüljön, hanem az ehhez a szükséges pályázati forrásokat is biztosítani tudta.
Mindezek eredményeképpen bővítette az ültetvény méretét, és áttért a legkorszerűbb szőlőművelési és borászati technológiák alkalmazására. A megváltozott borfogyasztási tendenciák mellett is lát lehetőséget ebben a borrégióban, ahogy megfogalmazza, remek cabernet sauvignon-t bárhol lehet készíteni a világon, de aszút, szamorodnit sehol máshol.
Ezek után érthető, hogy a Kútpatka, Ciróka, Királyhegy és Megyer dűlők mintegy 17 hektáron a hagyományos tokaj-hegyaljai fajtákkal telepítettek, vagyis furminttal, sárgamuskotállyal és hárslevelűvel. Bár az utóbbi években jelentős sárgamuskotály „előretörésről” adhatunk számot, hiszen remek alapanyaga (többek közt) az itt készülő pezsgőnek, de a hangsúly továbbra is a furminton van.
Organikusan
A művelés a fenntarthatóság jegyében vegyszermentes, mindez azóta, amióta Gábor átvette a birtok irányítását. Az átállás mellett elkötelezettségből döntött, hisz abban, hogy ahol lehetséges, ott csökkenteni kell a szerhasználatot, a szőlőművelés pedig ez a terület.
A kezdetekkor bízott abban, hogy a döntéssel járó pluszköltségek megtérülnek. Ez eddig nem történt meg, de úgy véli, hogy az európai piacokon gyarapodik azoknak a vásárlóknak a csoportja, akik hajlandók emelt árat fizetni az organikus gazdálkodásból származó termékekért.
Érintve az értékesítés témáját, megkerülhetetlen a kérdés, hogy tapasztalták-e már a borfogyasztási tendenciák megváltozását. Azt a választ kapom, hogy a pincészet viszonylagosan rövid múltra tekinthet vissza, így ezzel kapcsolatosan nem rendelkeznek elégséges tapasztalattal. Azt, hogy az aszú után visszaesett volna külföldön vagy idehaza a kereslet, nem tapasztalják.
A külföldi vásárlókat az aszún kívül a komolyabb, hosszabb érlelésű furmintokkal igyekeznek megszólítani, míg idehaza a buborékos borok iránti megnövekedett keresletet elégítik ki. Érzékelik, hogy egyre erőteljesebb az igény idehaza a buborékos termékek iránt, így évek óta készítik ezeket, az elmúlt években pedig, mivel a technikai feltételek adottak, a pezsgőgyártásba vágtak bele, az első évad ez évben fog debütálni.
Visszatérve az ültetvényhez, beszélgetőtársam elmondja, hogy Matisz Gábor szőlész-borásznak köszönhető, hogy az ökoművelés keretei között eredményesen, a Biokontroll által jóváhagyott készítményekre támaszkodva sikerül megvédeni a szőlőt a kórokozóktól. Ez évben az atkák jelentették a legnagyobb kihívást.
A védekezésben nagy segítséget jelent az is, hogy a környező birtokok is „zöldek”, így igen komoly hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, amely a siker alapfeltétele. Alapos zöldmunka és permetezés (a már említett engedélyezett szerekkel) elengedhetetlen. Ami még elengedhetetlen ekkora területnél, az a gépesítés. A szüret természetesen kézzel történik, de ahol lehet, gépekkel orvosolják a munkaerő hiányát.
„A bor minősége nagyrészt a szőlőben dől el. Az alacsony kordonos művelés során a tőkéket rövid csapra metsszük, és 1-2 rügyet hagyunk rajtuk. Az éves zöldmunkák során folyamatosan tovább ritkítjuk a fürtöket, mígnem a szüret időpontjában a tőketerhelés 6-7 fürt csupán”
– foglalja össze beszélgetőtársam. A klímaváltozás ezen a vidéken is érezteti hatását, bár közel sem akkora mértékben, mint a déli, délnyugati borvidékeken. A hatása leginkább a szüret időpontján érzékelhető, egyre előbbre tolódik ugyanis, ez szükséges, hogy a jó savas egyensúlyhoz a megfelelő alapanyag biztosított legyen.
Valóban a legmodernebb eljárással
Mikor arra kérem Gábort, hogy összegezze a boraik jellemzőit, így fogalmaz:
„Olyan borokat készítünk, melyek képesek megmutatni dűlőink egyéni adottságait, terroirunk jellegzetességeit. A hagyományok tiszteletben tartása mellett modern borstílust képviselünk. A borkészítés során fontosnak tartjuk a friss gyümölcsös jegyek megőrzését és dűlőink egyedi jellegzetességeinek hangsúlyozását, visszafogott alkoholfok mellett.”
Mindez nyomon követhető a palettán is, hiszen a kínálatban hatputtonyos aszú, fordítás, száraz és édes szamorodni, kései szüretelésű és száraz dűlőszelektált borok egyaránt megtalálhatóak. A feldolgozó, amely mindennek keretet ad, két éve készült el, a szőlőválogatás gravitáció segítségével történik, majd a bogyózást, zúzást követően kerül a présbe, nevesítettem Willmes préssel dolgoznak, amely rendkívül kíméletes.
Az erjesztés acéltartályokban történik, a különleges tételeket természetesen hordóban érlelik, konkrétan mecseki, vagy zempléni hordókban pihennek ezek a borok. „Nem is történhet ez másképp” – mondja Gábor.
Azt, hogy a pincészetre jellemző a kísérletező kedv, jól tükrözi a kínálatuk, amelyet a honlapjukra, vagy ide, a Bisztróba ellátogatók is tapasztalhatnak. A borok mellett készül itt pálinka törkölyből és birsből, de borlekvár is.
DŰLŐK
KIRÁLYHEGY
Sárospatak legrégibb és legpatinásabb múltú szőlőhegye a Királyhegy. A dél-keleti tájolású, hűvös karakterű dűlő alapját riolit tufa és agyag alkotja, habár néhol megtalálható a vulkanikus területekre szintén nagyon jellemző andezit is. A dűlő borait feszes sav karakter és szépen kibontakozó, rendkívül gazdag mineralitás jellemzi. A területen furmint és sárgamuskotály található, 20–30 éves, gazdagon termő tőkéken.
KÚTPATKA
Kivételesen jó fekvésű dűlő, remek adottságokkal ahhoz, hogy kiváló borokkal kényeztesse a borkedvelő közönséget. Rendkívül meredek, magasan fekvő terület, ahol a déli tájolás miatt a napos órák száma kimondottan kedvező a szőlőnek. Alapja a térségre nagyon jellemző riolit tufa, vas-oxidos kiválásokkal. Talajszerkezet tömör és köves. Az innen szüretelt szőlőből jó savszerkezetű, magasabb alkoholtartalommal rendelkező, összetett, ízgazdag borok készülnek a remek fekvésének köszönhetően. Furminttal és illatos hárslevelűvel találkozhatunk a területen. A tőkék életkora akár elérheti a 40 évet is.
CIRÓKA
A dűlő alapkőzete a riolit tufa, kevéssé köves, agyagos, vastag, zsíros termőréteggel borítva. A különleges terroir és a kedvező dél-nyugati fekvése miatt borai játékosak, gyümölcsösen könnyedek. Furmint, hárslevelű és sárgamuskotály adják az innen származó kitűnő borokat.
MEGYER
A sárospataki Megyer szőlőhegy vagy dűlő története a középkorig nyúlik vissza. Elnevezése nagy valószínűséggel a honfoglaló magyar Megyer törzshez köthető. A dél-nyugati fekvésű, meredek lejtésű dűlőt nagyon változatos talajszerkezet és színes összetétel jellemzi. Megtalálható nagy mennyiségben az agyag, valamint a finom szemcséjű kaolin, melynek megjelenése porózus, lazább szerkezetet eredményez a köves talajon. A dűlő borai testesek és tartalmasak, krémesek. A 20–30 éves tőkéken furmint és hárslevelű terem.
