Szőlő-Bor

A szőlőlisztharmat előrejelzésének fejlesztése a Szekszárdi borvidéken

Agrofórum Online

2019–2021 között pályázati támogatással vizsgáltuk az aszkospórás fertőzés időjárási feltételeit és egy olyan szőlővédelmi előrejelző rendszeren dolgoztuk, amely a meteorológiai adatok rögzítésén és feldolgozásán túl figyelembe veszi a növénykórtani felmérések eredményeit.

Az így létrehozott dinamikus előrejelző modell igazodik a változó környezeti körülmények következtében kialakuló anomáliákhoz, ezáltal az eddigieknél jóval pontosabb előrejelzést tesz lehetővé.

A szőlőlisztharmatot az ezredfordulóig nemcsak a hobbikertészek, de a szakemberek egy része is úgy tartotta számon, mint a legkiismerhetetlenebb szőlőbetegséget. Ennek előrejelzése napjainkra sokat fejlődött, s mára a legjobban prognosztizálható szőlőbetegségként számolunk vele.

A parazita, a gomba és gazdája, a szőlő is élő szervezetek, és kapcsolatukat természetes körülmények között modellezni nem egyszerű. Ám alapvetően sikeres, aminek bizonyítéka a gyakorlatban is viszonylag jól működő műszeres előrejelzés. Időnként azonban olyan hatások is megfigyelhetők, amelyek rontják az előrejelzés pontosságát, megbízhatóságát, és fölvetik az alkalmazott modell módosításának szükségességét.

A primer fertőzés jelentősége a szőlőlisztharmat kórfolyamatában

1987-ben Pearson és Gadoury publikált egy nagyon érdekes tanulmányt arról, hogy a lisztharmatgomba ivaros termőtesteiből kiszabaduló aszkospórák képesek megfertőzni a fiatal szőlőleveleket. Ők voltak az elsők, akik igazolták, hogy a gomba ivartalan áttelelési forma hiányában is megbetegíti a szőlőt.

Hazánkban már több mint száz éve annak, hogy Istvánffi Gyula részletesen leírta az ivaros telelési formát, azonban ennek járványtani jelentőségére csupán az 1990-es években kezdődött vizsgálatok mutattak rá.

A kétezres évektől terjedt el Magyarországon is, hogy a lisztharmatgomba elsősorban ivaros alakban telel, a tavasszal kialakuló indulófertőzést zömmel a termőtestekből kiszabaduló aszkospórák okozzák.

A fürtkár kialakulásáért közvetlenül azok a másodlagos/konídiumos fertőzések felelnek, amelyek a virágzás kezdetétől a fürtzáródásig jönnek létre. Átlagos évjáratban ez az időszak 40-50 napig tart. Azokban az évjáratokban, amikor az aszkospórás fertőzés a virágzás idejére tolódik, a bogyók fogékony időszakában legfeljebb mérsékelt fertőzési nyomás alakulhat ki.

Amennyiben a primer fertőzés jóval a virágzás előtt következik be, megnő a súlyos fürtkár kialakulásának esélye. A jelenség hátterében az áll, hogy ha közel egy időben indul a kórfolyamat – tehát a primer fertőzés – a bogyók fogékony állapotba kerülésével (virágzás kezdete), akkor a rendelkezésre álló 40-50 nap nem elegendő ahhoz, hogy a lisztharmat teljesen elhatalmasodjék a szőlőfürtökön, mivel ehhez nem képződik kellő mennyiségű konídium.

Ezzel szemben korai aszkospórás fertőzés esetén akár több nemzedéknyi másodlagos fertőzőanyag is létrejöhet arra az időpontra, amikor a bogyók fogékonysága megkezdődik. Az aszkospórás fertőzésből származó tünetek koraisága mellett azok előfordulási gyakorisága is hatással van az indulófertőzés mértékére.

Koraiság és gyakoriság

Ha a tünetek gyakoriak, akkor nagyságrendekkel több konídium képződik a virágzásig, mint ha előfordulásuk csupán sporadikus. Tapasztalataink szerint a lisztharmattelepek koraisága és gyakorisága közül az utóbbinak van nagyobb hatása a várható fertőzési nyomásra.

Korai, de nagyon kevés lisztharmattelepből kiinduló megbetegedés kevésbé veszélyes, mint amikor viszonylag későn, de nagy gyakorisággal jelennek meg az aszkospórás fertőzésből eredő tünetek.

A lisztharmatgomba ivaros és ivartalan spóráinak térbeli terjedése korlátozott. Ezért nem a szomszédos táblákról esetlegesen besodródó, hanem az adott ültetvényben áttelelő és a virágzásig képződő fertőzőanyag-tömeg határozza meg a megbetegedés mértékét.

A tenyészidőszak kezdetén kialakuló aszkospórás fertőzés a szőlőlisztharmat kórfolyamatának kiindulópontja, amely lokálisan alapvető hatást gyakorol a későbbi fürtkár alakulására. Ezért felderítése, az előfordulás koraiságának és gyakoriságának megállapítása kulcsfontosságú eleme a szőlőlisztharmat előrejelzésének, s egyben a sikeres szőlővédelmi technológia kidolgozásának.

A primer fertőzés másik lehetőségeként a lisztharmatgomba rügyekbe húzódott, és ott áttelelt micéliuma szolgál. Ezek a beteg rügyek tavasszal kifakadnak, és ahogy a belőlük fejlődött hajtások nőni kezdenek, észrevétlenül velük együtt fejlődik a micélium is.

Láthatóvá azonban csak akkor válik, miután konídiumok képződnek a felületén. Ebben az állapotában nevezzük a gomba által okozott tünetet zászlóshajtásnak. A zászlóshajtások szerepe a primer fertőzésben másodlagos, ám – főleg lokálisan – némiképp mégis befolyásolhatják a lisztharmatjárványok dinamikáját.

A betegség konídiumos terjedésére az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet van hatással. Márpedig a hőmérséklet a bogyófertőzésnek abban a bizonyos 40-50 napos periódusában, ami legtöbbször május végétől július elejéig-közepéig tart, alapvetően kedvezően szokott alakulni a lisztharmatgomba számára.

Hazánkban ilyentájt igen ritkán fordul elő annyira hűvös vagy olyan szélsőségesen forró idő, ami a konídiumos fertőzést leállíthatná. Ha ez egyes években meg is történik, csak a fertőzési folyamat ideiglenes megtorpanásával jár, nem pedig a kórokozó pusztulásával. Vagyis, ha a primer (aszkospórás vagy micéliumos) fertőzéssel beindult a kórfolyamat, nincs olyan időjárási körülmény, amely azt megállíthatná, legföljebb a terjedés üteme változhat.

A felhasznált szakirodalmi források a szerzőknél érhetők el.

Dr. Hoffmann Péter, dr. Füzi István

BASF Hungária Kft., Budapest

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2023. novemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Az új szőlőfajták jelenthetnek megoldást

2024. november 26. 17:10

Rendelkezésre állnak olyan szőlőfajták, amelyek alkalmasak lehetnek a klímaváltozás folytán bekövetkező környezeti átalakulások ,,lekövetésére".

Borászkodás egy fiatal magyar vulkánon

2024. november 9. 16:10

A turisták közül, akik ellátogatnak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe, igen kevesen folytatják útjukat a szatmári látványosságokon túl ide, a Beregbe.

A fiatalok egyértelműen a „szörpi” rozé felé fordultak, de ez nem kihívás Villánynak

2024. augusztus 21. 16:10

A borvidék borai, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása szerint super premium, premium, classicus és táj/asztalibor kategóriában elérhetőek.

Nyári teendők a szőlőben

2024. július 10. 07:40

A gyors növekedés időszakában a szőlő érzékenyebb a különböző betegségekre, mint például a lisztharmatra és a peronoszpórára.

A szárazság nem kedvez a betegségek terjedésének - károsítanak a vetésfehérítő bogarak és a gabonapoloskák

2019. április 23. 07:18

A tartós szárazság miatt a szántóföldi növények gombabetegségei alig jelentkeznek, hiszen életfeltételeik nem segítik ezt elő. Kártevők közül a vetésfehérítő bogarak és lárváik mellett már feltűntek a vetésekben a gabonapoloskák. Létszámuk egyelőre alacsony, de folyamatos a kártevők betelepedése.

Mik lehetnek a szabálytalan foltok a szőlővesszőn, okoznak-e gondot?

2019. január 25. 15:30

S. Károly kérdése: A szőlővesszőkön szabálytalan foltok jelentek meg. Mik lehetnek ezek a foltok, okoznak-e gondot?

Mi károsíthatja a mogyoró levelét?

2022. június 13. 04:36

Mi károsíthatja a mogyoró levelét? Barna foltokat és rágásnyomokat is találtam a levelein.

Szomorúan néznek ki a kertek

2024. augusztus 3. 09:10

Szomorúan néznek ki a kertek. Kókadtan lógnak a szomjazó fák, kanalasodnak a zöldségek levelei, sárgán hullik a meggyfák lombja és napégette almák borítják a fák alját. A strapabírónak megismert kedves orgonát is elcsúfították és legyengítették a Nap káros sugarai.