6℃ -2℃
február 5. Ágota, Ingrid, Etelka, Léda
Szőlő-Bor

Három generáció együtt: Rózsa pincészet

Agrofórum Online

„Aszút nyilvánvaló, hogy nem minden évben készítünk, csak akkor, amikor az évjárat ezt lehetővé teszi. A pincészet borkínálatában édes és száraz tételeink egyaránt vannak. A palackozott borok közül az egyik száraz furmintunk, amelyet minden évben palackozunk, és a pincészet alapbora az ’EGYÜTT’ nevet kapta. Ez az elnevezés jelzi, hogy a család „EGYÜTT” vett részt a megalkotásában…”

Tállyán, a Rózsa pincészetben jártunk, ahol vendéglátónk, Rózsa György Péter borász volt.

„Tősgyökeres tállyai vagyok, nagyszüleim is szőlővel, borral foglalkoztak, noha korántsem ekkora területen, mint mi most, akik 10 hektáron gazdálkodunk. A Tokaj-hegyaljai borvidék, azt vallom, hogy páratlan. Még mi, borászok is csak sejtjük azt, hogy milyen adottságai vannak. A talajtípusok, a szőlő fajták, és szőlőklónok az elképzelhető legszerencsésebb módon találkoztak az emberi tudással, például a kis fahordós érleléssel vagy a pincekészítéssel. Ez a nem túl nagy borvidék, akárcsak a mi borászatunk, szinte egy fajtára, a Furmintra támaszkodik. Emellett a Hárslevelű, a Sárgamuskotály, a Kövérszőlő, a Kabar, a Zéta is helyt kapnak, az előbbihez képest azonban csekély területet foglalnak el. Amióta Szepsy István elkészítette azt a száraz bort, amivel a borvidéket a világ élvonalába tette, Hegyaljáról immár nemcsak az édes borok jutnak a bor barátainak az eszébe…

Visszatérve a saját területeinkre, szüleim a Nyerges dűlőben vásárolták első tőkéiket, ezért igyekeztem ezen a tájon a már meglévő területet bővíteni. Nem véletlenül, hiszem már az 1469-es forrásokban is említik, „Nierges” néven. A D-i fekvésű, 4-5% lejtésű terület, teljes egészében furmint ültetvény. Talajképző kőzete andezit és riolittufa málladék, káliumban és foszforban gazdag, a jól ellátott talajok négyszerese. Jelenleg 6,7 ha-on termesztünk itt szőlőt.  

A Gallyagas dűlőt, még nagyapám telepítette, mi korszerűsítettünk, bővítettünk, mintegy másfél hektáron. Emellett vannak még területeink az Ötvenholdban, és a Köveshegyen. A rendszerváltás óta folyamatosan, átgondoltan építkezünk. Ez azt jelenti, hogy területben, tároló kapacitásban, feldolgozásban, értékesítésben lépéséről, lépésre művelési módot váltottunk. Az egykori bakművelést átvette a mai kor igényeinek megfelelő 2 m x 1 m-es térállású, középmagas kordon.

A váltás pozitív hozadéka, többek között, az óriási minőségi javulás mellett, hogy kevesebb élő munkaerő szükséges a műveléshez és ez, mint tudjuk, rendkívül fontos szempont napjainkban. Az ültetvények fajtánkénti megoszlása: 68% Furmint, 18% Muskotály, 8% Hárslevelű, és 6% a Kövérszőlő. Péter beszámol arról, hogy kísérleteznek Kabar fajtával is, de a jelenlegi tapasztalatai alapján nem tartja valószínűnek azt, hogy beemeli a portfolióba.

100 tőke Kabarral dolgozunk, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Teljességgel más, mint a Furmint, ez alatt értem, hogy eltérő bánásmódot igényel és nem egy időben érnek be. Számunkra pedig, akik rengeteget tanultunk a nagyszülőktől, egy meghatározó fajta van, az pedig a Furmint, annak minden előnyével, hátrányával együtt.

saját terület, saját felelősség, mindez 12 évesen

Mielőtt a növényvédelemről kérdezem a házigazdát, arról beszélgetünk, miképp történt, hogy a gépészi pálya helyett a szőlészetet-borászatot választotta. „Ebbe születtem bele, 12 évesen már volt egy saját kis területünk az öcsémmel, amiért felelőséggel tartoztunk.  A szüleink azzal igyekezték bennünk a kívánt tulajdonosi hozzáállást kialakítani, hogy a nevünkre írattak egy kezelhető méretű szőlőt. Bevált a terv, mi igyekeztünk, hogy az szebb, jobb legyen, mint a környezetünkben találhatóak… A rendszerváltás középiskolásként ért, gépésznek tanultam, az ott szerzett tudást a mai napig használom munkám során. A szőlő, a bor készítése azonban jobban vonzott, így először kertészmérnöki, majd növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szakmérnök, később pedig a szőlész-borász szakmérnöki végzettséget szereztem meg.”

igyekszik a partnereket is rávenni a környezettudatos gazdálkodásra

A Rózsa család növényvédőszer-kereskedelemmel is foglalkozik, ahol évről-évre növekszik a biogazdálkodásban használható készítmények száma. „Több olyan partnerünk is van, akiknél szaktanácsadási feladatokat is ellátok, igyekszem őket rávenni a környezettudatos gazdálkodásra.  Nemcsak a költségek csökkentése a cél, hanem az, hogy a környezetterhelés minél kisebb legyen. Komolyan gondolom, hogy a legfontosabb hozadéka mindennek az, hogy az unokáink is sikeresen tudjanak gazdálkodni azokon a területeken, amelyeken mi most.  A kártevők kevésbé, sokkal inkább a környezeti hatások azok, amelyek gondot jelentenek. Azért, azzal pontosítanék, hogy a szőlőmoly, vagy a szőlő aranyszínű sárgaságának a terjesztésében szerepet játszó amerikai szőlőkabóca, illetve az az elleni védekezés okozott már számunkra fejtörést. Ezzel együtt is a környezeti hatások azok, amelyek a nagyobb gondot jelentik számunkra. A rendkívül hideg tavaszi hónapok vagy az aszály azok a tényezők, amelyek megnehezítik a mindennapjainkat. Immár megszokottá vált extrém UV sugárzás, amely stresszes állapotba hozza a növényeinket. A gombabetegségek, mint pl. a szőlő feketerothadása szintén egyre fokozódó problémát jelent, nehéz ellene eredményesen védekezni. A sok új kihívás mellett, a lisztharmat is megmaradt az életünkben, mely ellen számos új ökológiai készítmény segítségével egyre eredményesebben tudunk fellépni.  A tavalyi évben leginkább a feketerothadással küzdöttünk, a megfelelő agrotechnikai elemeket alkalmaztuk, fokozott figyelmet szántunk a zöldmunkáknak. Remélem a jelenlegi, szép, kiegyenlített év lesz.”

apraja és nagyja

A Rózsa borászatban a család valamennyi tagja részt vesz a munkában.  

Nagyon szerencsésnek vallom magam, mivel három generáció tud itt együtt dolgozni, még aktívak a szüleim, de már a gyerekek is bekapcsolódtak a tevékenységekbe. A lányom, a közelmúltban fejezte be tanulmányait, szőlész-borász szakmérnök, a fiam is annyi idős, hogy a munkások szállítását, a traktorral kapcsolatos feladatokat rábízhatom. A feleségem a teljes adminisztrációt a vállán hordja, én pedig a termelési részért felelek.

Mivel Hegyalján járunk, ezért nem kérdés, hogy a szüretnek egy módja van, ez pedig a kéziszüret. „Nem adunk el szőlőt, bor készül minden alkalmas fürtből. Ládába szüretelünk, bogyózunk vagy fürtösen préselünk, attól függően történik mindez, hogy milyen volt a termés és milyen feldolgozást kíván meg. A préselés kíméletes és gyors. Ezt követően a mustot gumilapátos szivattyúval továbbítjuk az erjesztő tartályokba, majd egy éjszakát hagyjuk ülepedni. A folyamathoz nem használunk enzimet, kimondottan a természeteségre törekszünk.” Az erjedés kétféleképpen történik a borászatban.

Az egyik lehetőség, hogy hűtött tartályrendszerekben zajlik, melyek hőmérsékletét, az elvárásainknak megfelelően pontosan szabályozzuk. A másik, az a klasszikus, Tokaj-hegyaljai pincében történő kis fahordós erjesztés. Itt nem emelkedik meg az erjesztett közeg hőfoka. (A pince állandó hőmérséklete 12 °C) Ezután következik a fejtés. Minden folyamatban a természetességre törekszünk.  A furmint, neutrális illatával, ízével tökéletesen alkalmas arra, hogy bemutassa a dűlőt, ahonnan származik. Egy tételünk van, amely fahordó nélkül készül, ez az ’Inez’ nevet kapta, a lányunkról.

A bor története pedig az, tudom meg, hogy amikor egyetemre ment Inez, 1000 palack bort kapott a gondoskodó édesapjától. Az ugyanis így igyekezett azt garantálni, hogy a lánya és annak barátai a megfelelő minőségű borral koccintsanak, és vigyék a Tokaji bor jóhírét. A bor az ifjabb korosztály igényeinek megfelelő, könnyedebb stílusú, 60-80 gramm maradék cukorral és 10 százalékos alkohollal bír.

Az elmúlt hónap – meséli –, igen aktívan telt a borászat életében, amely nem meglepő, hiszen februárt írtunk, amely szerencsére már köztudottan egyet jelent a Furminttal.

Több éve részt veszünk a ’Furmint Február’ rendezvénysorozat eseményein, ebben az évben Budapesten és Debrecenben találkozhattak velünk és pincészetünk boraival az oda látogatók.

Természetesen, a február elmúltával is nyitva áll a pincészet kapuja az érdeklődők számára, a személyes értékesítés ugyanis itt, Tállyán történik. Azok, akik nem jutnak el a településre, a borászat online felületén keresztül is megrendelhetik a kívánt palackokat.   

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Negyedik generáció a kádárkodásban

2024. december 18. 17:10

A Hotyek család Erdőbényén már hosszú ideje foglalkozik a tokaji borokhoz leginkább megfelelő hordók készítésével.

Az új szőlőfajták jelenthetnek megoldást

2024. november 26. 17:10

Rendelkezésre állnak olyan szőlőfajták, amelyek alkalmasak lehetnek a klímaváltozás folytán bekövetkező környezeti átalakulások ,,lekövetésére".

A szőlőlisztharmat előrejelzésének fejlesztése a Szekszárdi borvidéken

2024. november 12. 12:10

A szőlőlisztharmat előrejelzése napjainkra sokat fejlődött, s mára a legjobban prognosztizálható szőlőbetegségként számolunk vele.

Borászkodás egy fiatal magyar vulkánon

2024. november 9. 16:10

A turisták közül, akik ellátogatnak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe, igen kevesen folytatják útjukat a szatmári látványosságokon túl ide, a Beregbe.

A szárazság nem kedvez a betegségek terjedésének - károsítanak a vetésfehérítő bogarak és a gabonapoloskák

2019. április 23. 07:18

A tartós szárazság miatt a szántóföldi növények gombabetegségei alig jelentkeznek, hiszen életfeltételeik nem segítik ezt elő. Kártevők közül a vetésfehérítő bogarak és lárváik mellett már feltűntek a vetésekben a gabonapoloskák. Létszámuk egyelőre alacsony, de folyamatos a kártevők betelepedése.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (12. rész)

2020. január 22. 11:00

A rendkívül magas kukoricamoly fertőzöttség mellett neuralgikus pontja a kukoricatermesztésnek a gyapottok-bagolylepke hernyók károsítása volt.

Olajtökvetéseink gyomnövényei

2019. március 20. 07:35

Az országos szántóföldi gyomfelvételezések az olajtökkultúrára nem terjednek ki, ugyanakkor a gyomszabályozási stratégiák hatékonyságának növelése céljából fontos lenne a magyarországi olajtökvetések gyomviszonyainak naprakész ismerete. E tanulmány célja, hogy egyfajta hiánypótlásként bemutassa a hazai olajtökvetések legfontosabb gyomnövényeit.

A kukoricatermesztés nehézipara, a hibrid- és csemegekukorica védelme

2021. május 31. 10:24

A hibridkukorica vízigényes kultúra, az öntözési lehetőségek szűkössége, az izolációs távolság betartása sok esetben nem teszik lehetővé a vetésváltást. A monokultúrás termesztés a rovarkártevők esetében az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera), a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) vagy a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) esetében sajátos növényvédelmi problémákat vett fel.