Ez év májusában újabb rendhagyó rendezvénynek adott otthont Mád, a történésekben amúgy sem szűkölködő hegyaljai település. A Mádi Pezsgés, a község első pezsgő fesztiválja, a buborékos borok kóstolójára invitált. Hat helyi borászat mutatta meg itt magát, ezentúl gasztro élmények, egész napos koncertek és programok is színesítették a rendezvényt. Mindezt a Pelle Pince, pontosabban Pelle Marianna és László hívta életre.
Velük beszélgettem, de korántsem „csak” erről, hanem a kezdetekről, területekről, eredményekről, célokról, mely során ismét egy új arcát fedeztem fel ennek a varázslatos borvidéknek.
Marianna és László 2007 óta van otthon Mádon, ekkortól készítik itt boraikat. Ezidáig Szarka Dénes borász szakmai irányításával történt mindez, aki ez év májusában adta át a pince kulcsát Nagy Máténak, aki korábban a Mátrai borvidéken dolgozott. Pelle László neve ismerősen csenghet az olvasónak, nem véletlen ez, ugyanis a Pelle párlatok már több rangos szakmai elismerést tudhatnak magukénak. Amikor azt kérdezem, hogy miért pont Mádra esett a választásuk, László elmondja, hogy amikor eldöntötték feleségével azt, hogy borral kívánnak foglalkozni, egyszerűen fel sem merült számukra más borvidék. Ezen belül Mádra azért is esett a választásuk, mert ez az egyik legmeghatározóbb település Tokaj-Hegyalján:
Kezdetekben másfél hektárral indultunk, mostanra 14 ezer tőke, azaz 5 hektár tulajdonosai vagyunk, ez lett a beállt birtokméretünk.
– mondja László.
Mivel – ahogy a helyiek mondják – mi ’bebírók’ vagyunk, vagyis nem olyanok, aki ide születettek, akiknek a neve régóta ismert a borász szakmában, ezért az volt a cél, hogy olyan területeket válasszunk, amelyeknek viszont nevük van
– veszi át a szót Marianna.
Így esett a választás a Szent Tamás, a Betsek, a Király, az Újhegy, a Sarkad és a Dancka dűlőkre. Úgy tűnt akkor, hogy a rendelkezésre álló másfél hektáron saját örömünkre hobbiborászatot hozunk létre, de mindig jött egy új terület, új lehetőség, új borkészítési terv. Így hát, akárcsak más helyi borászatok, mi is célul tűztük ki, hogy ezeken keresztül megmutassuk, mit is tudnak a mádi termőterületek.
Mindketten egyetértenek abban, hogy hiába van akár pár száz méterre egymástól egy-egy hely, az eltérő talaj vagy a fekvés miatt teremhet bár mindkettőben furmint, de akkor is más és más típusú bor készül majd ezekből.
A Pelle házaspár borosgazdának nevezi magát, mivel szőlész–borász végzettségük nincs. Itt azonban mindenképpen közbe kell szúrni, hogy a Borkollégium képzésein részt vettek, ez a név pedig igen komoly garanciát jelent.
15 év alatt nagyon sokat tanultunk, a lehető legnagyobb mértékben igyekszünk jelen lenni a szőlészet és a borászat folyamataiban. Dénesnek olyan sikeres borokat köszönhetünk, mint a Zsófia Cuvée 2017, amely 2019-ben a tíz legjobb magyar bor között szerepelt, és a 6 puttonyos Tokaji Aszú 2016, melyet 2020-ban a 100 legjobb magyar bor 10 legjobbja közé választottak. Legutóbb Berlinben értünk el sikereket a nemzetközi mezőnyben, három borunkat neveztük, ezek mind aranyérmet hoztak haza.
– sorolja László.
Tizenhárom parcella, hat különböző dűlő
Tizenhárom parcellánk van, hat különböző dűlőben, ahogy a feleségem is mondta, alapvetően minden egyes dombocska, minden dűlő külön-külön karakterrel bír. Az altalaj meghatározza azt, hogy milyen bort készítünk ezeken furmintból, ugyanis legalább nyolcvan százalékban ez alkotja az ültetvényeinket. A vulkáni talaj meghatározza a borok ízvilágát: a riolittufa és a zeolit ásványosságot, savasságot biztosítanak és karakteres mádi borokká teszik őket.
A középkordonos tőkék közül a legidősebbek a Becsek dűlőben vannak, ezeket mintegy hetven éve telepítették, de a legifjabbak életkora is eléri a negyven évet. Másfél kilogramm terhelést hagynak egy-egy tőkén, ezekből készülnek a Pelle pincészet koncentrált borai.
Ökogazdálkodás
Ökogazdálkodók vagyunk, semmilyen felszívódó szert nem használunk a szőlőművelésben, vegyszeres gyomirtás sem történik a területeken. A pincészet a falu központjában található, az ültetvények pedig a település körül helyezkednek el, így minimális távot utazik a szőlő a szüretet követően. A borkészítés során gyakorlatilag nem avatkozunk be a folyamtokba, kivéve akkor, ha valamifajta trauma éri a szőlőt. Ez azt jelenti, hogy az erjedés spontán, amelynek az elősegítéséhez a saját élesztőnket használjuk. A dűlőszelektált borok összessége és az édes borok zempléni fahordóban érlelődnek, a többi, vagyis a birtokbor, a pezsgő és a gyöngyözőbor alapbora pedig acéltartályban várja a palackozás napját. Mindössze 3-6 hónapos érlelést kapnak a boraink, természetesen az aszú és a szamorodni kivételt képeznek ez alól. Van olyan borunk, a Szent Tamás névre hallgató dűlőszelektált, amelyet ugyan fél évre kap hordós érlelést, ezt követően viszont egy éven át palackban pihentetjük. Annyira karakteres, ásványos, vibráló minden évjáratban, hogy szükséges az, hogy így pihenjen. Összességben a borkészítési filozófiánk lényege az, hogy szeretnénk megmutatni a mádi területek sajátosságait, egyediségét a borainkon keresztül, a lehető legkevesebb beavatkozással.
– foglalja össze a Marianna.
A palackokon jelenleg még nincs jele annak a bizonyos zöld levélkének, de a Biokontroll Hungária ellenőrzi a területet, csupán a certifikációhoz szükséges időszak nem telt még le.
Buborékok
2012 óta létezik Pelle pezsgő is, amely tradicionális módon, palackban erjesztett. Házigazdáim 2019-ig egy másik pincészetben készítették el az alapborból a pezsgőt, 2020-ra készült el a saját üzemük, itt Mádon, ahol „bérpezsgő” készítést is vállalnak. A buborékos italokon, a pezsgőn és gyöngyöző boron túl, immár a csendes borok készítésnek is ez az otthona:
Korábbi pincénket, a birtok és a palackszám növekedése miatt eddigre kinőttük, így az üzem egyik részében a pezsgő és buborékos bor készül, míg a másikban a már ismertetett módon a boraink. 2018 óta foglalkozunk gyöngyöző borral, amely alapjához számunkra a hárslevelű vált be, míg a pezsgő esetében mindez önmagában a furmint.
– foglalja össze Marianna.
A beszélgetés arra terelődik, hogy a buborékos italokkal egy piaci rést céloztak meg, hiszen Tokaj-hegyalján nincs rozé, nyáron pedig igencsak igény volt és van a betérő vendégek részről egy frissítő italra:
Nagyon mennek a buborékos italok -mondja László- 14.000 tőkénkről 15.000 palack készül évente, ennek egyharmada buborékos. Évről-évre 1000 palackkal többet készítettünk az elmúlt években, és ez a mennyiség az őszi hónapokra maradéktalanul el is fogy.
Négy állandó kolléga segíti a házaspár munkáját, a vendéglátás részt azonban kizárólag ők viszik. A rendezvényeken is ők képviselik a borászatot, Marianna elmondja, hogy szigorúan csak szakmai eseményeken vesznek részt. Kóstolásra azonban örömmel fogadnak vendégeket, itt a pincészetnél.
Az új üzemünkben van egy kóstoltató helyiség is, amely nagyon hangulatos, nagy üvegfelületei vannak, így gyönyörű a panorámája, mellyel a környező tájra láthatunk. Hétvégére koncentrálódik a vendéglátás, péntektől vasárnapig érkeznek hozzánk az érdeklődők. Szerencsés, ha bejelentkezést követően jönnek, hiszen ekkor tudunk teljességgel felkészülni a kívánságokra. Az elmúlt héten pl. egy csoport kimondottan csak édes bort szeretett volna kóstolni, ennek megfelelően készültünk, állítottuk össze a hat soros kínálatot. Szállást mi magunk nem tudunk biztosítani, de tudomásom szerint megközelítőleg 400 férőhely van már Mádon, a mi pincészetünktől karnyújtásnyira például egy hotel is található.
A házaspár borászatot célzó tervei nem bonyolultak, de igen következetesek: haladnak az eddigi úton, területet már nem kívánnak növelni, inkább magas minőségű, gondosan elkészített, az értékeket az árban is jól tükröző borokat szeretnének készíteni.
Mádi nappalok és éjszakák
Évente három nagy rendezvénynek ad otthont Mád. Az első a májusi, a Mádi Pezsgés, amelyet mi szerveztünk. Ez nem településszintű rendezvény, távolabbról is érkeznek hozzánk vendégek. Jelenleg hat pincészet kapcsolódott be, jövőre bővíteni szeretnénk, több résztvevőt bevonni, de a dátum változatlan maradna.
– foglalja össze Marianna a terveket.
A Mádi Kör, amely a település borászait fogja össze és amelynek mi is tagjai vagyunk, szintén számos rendezvényt szervez évről-évre, ezek közül kiemelkedik két nagy esemény, az egyik a Jó éjszakát, Mád! a másik pedig a Mádi Furmint Ünnep. Ezeket Marianna a következőképp jellemzi: A jó éjszakát, Mád!, amely június 18-20 körül szokott lenni, már évről-évre igen sok látogatót vonz a községbe. Nyitott pincék, gasztro kitelepülés, fellépők: így tudnám röviden jellemezni. Az érdeklődők irodalmi estekkel, koncertekkel egyaránt találkozhatnak ilyenkor. A szeptember eleji Mádi Furmint Ünnep korábban falunap volt, de mára már a júniusi rendezvénnyel gyakorlatilag megegyező forgatókönyv szerint zajlik, nyitott pincék, változatos programok fogadják a vendégeinket.
Szöőr Bea
Mádról a mádiak
„A korai tizedlajstomokban kétféle név található: Mad, Maád. De a Maádra vonatkozó névmagyarázat romantikusnak tűnik. Tarcal vezér valószínű nem gondolta, hogy Isten ma adta neki ezt a vidéket. Inkább a „modu” leszármazási vonal a reálisabb. Szőlő itt már a Kr. u. IV. században volt, megmaradtak a művelési eszközök. A limesen túliak eltanulták a rómaiaktól. A honfoglalók már ismerték a szőlőt, ahogy betelepedtek, gondoskodtak annak műveléséről. A tatárjárás utáni emberhiány, és IV. Béla betelepítései következtében olasz szőlészek jöttek ide. Persze a nagytörténelem mellett csordogált a kisemberek történelme, az élet. A szőlő termett és holtbiztos, hogy takarékos eleink tudták – mint előttük is, hogy a nemesrothadásból hasznot lehet húzni. Néhányan próbálkoztak, és amit készítettek az nemcsak eladható volt – de ízlett és keresték. Mád a XIII. században már jegyzett település, hol ehhez az uradalomhoz, hol amahhoz tartozott. Aztán jött a török, de hiába dúlás, sarc, a XVI. századra már a megye hatodik legnépesebbje. Ez akkoriban gazdasági erőt jelentett. A szekerek nap mint nap, helyben gyártott hordókban, vizes bőrökkel letakarva vitték a fenséges bort, nappal elbújtak a lombos sűrűkben, éjszaka aztán folytatták az utat Krakkó, Bécs, az Orosz birodalom felé, Erdélybe, sőt a törökök is lelkes vásárlók voltak egy időben. 1627-ben már vásártartási joga is volt – ez tovább erősítette a bortermelést. 1637-ben a törökök ismét felégették. Sok csapás, járványok (kolera, vérhas, pestis), rossz időjárás miatt a környék elnéptelenedett. Ekkor a Rákócziak kedvező áron visszavásárolták Mádot. 1755-ben épült II. Rákóczi Ferenc sógorának, Aspremont herceg családjának kúriája (legrégibb jegyzett épület.) Az 1848-as harcokban több mádi név dicsben fennmaradt. Majd jött a filoxéra, és ez hosszú időre lerontotta a gazdaságot. Azt a modernizációt, az exportképesség fellendítését, amit Szirmai, Schams, Széchenyi, Szemere, Gyürki kezdtek meg és vívták – gyakran – szélmalomharcukat. A XX. század eleje meghozta a modernizációt, 1904-ben lett villany, 1907-ben ideért a vasút is. A feltételek javultak, de Trianon elvitte a piacokat, a helyiek nem adták fel. Ami a szőlőket illeti, 1960-ban a kommunisták szakszövetkezetet alakítottak, ez ’91-ig működött. Beköszöntött a jelenkor, és a Mádiak folytatják reményteli küzdelmüket. Igazából az 1990-körül fellépett szőlész-borász-birtokos generáció lett a beteljesítő, amelyik megkezdte az egykori világhír visszahódítását. Komoly stratégiát alakítottak ki, célokat jelöltek meg. Megkezdték a minőség emelését, alkalmazták a legújabb technikákat, rendezték a területeket, a jogot. Elkezdték nyerni a nemzetközi díjakat, 20-nál több olyan nemzetközi nagydíjat hoztak már haza, amiről a honi borászat hosszú évtizedek óta nem is álmodhatott.”
Forrás: Mádi kör