Szőlő-Bor
Szőlő-Bor

Peronoszpóra- és lisztharmat-toleráns hibrid szőlőfajtát nemesítettek idehaza

Peronoszpóra- és lisztharmat-toleráns hibrid szőlőfajtát nemesítettek idehaza

Agrofórum Online

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa és a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ismét teltház előtt tartotta Szőlészeti és Borászati Szakmai Napját.

Az eseményt dr. Szabó Péter, a MATE Georgikon Campus általános campus főigazgató-helyettese nyitotta meg. Elmondta, hogy a MATE Georgikon Campusán arra törekszenek, hogy a következő évtizedekben az élettudományok minden területén tettre kész, gyakorlatias tudású szakembereket képezzenek. Ennek jegyében kezdték meg az oktatási-kutatási háttér, az eszközpark, illetve infrastruktúra teljes modernizálását.

A szőlészeti és borászati kutatási terület érdemeként említette az egyetem új szárazság és víztűrő szőlőfajtáját a Georgikon 10EE-t. Ez egy nagy vesszőhozamú szőlőfajta, amely jól oltható, oltásforradási és gyökeresedő képessége pedig kiváló. Lombozata ellenáll a gombabetegségeknek, a szőlőgyökértetű levéllakó alakjai pedig elenyésző számban fordulnak elő rajta.

Manapság az is kardinális kérdés, hogy szárazság- és mésztűrése is kiemelkedő legyen, amelyet ültetvényben a ráoltott olaszrizlinggel kölcsönhatásban igazolt.

Ígéretes jelölt

A Georgikon Campus cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeképpen a közeljövőben kaphat elismerést a rendkívül ígéretes Bianka ´ Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta jelölt, amit a tavalyi évben, januárban jelentettek be.

A szakemberek szerint igen perspektivikus, hiszen ez a szőlőfajta-jelölt kifejezetten peronoszpóra- és lisztharmat-toleráns.

A gombás betegségekkel szembeni magasfokú tolerancia, valamint a Cserszegi fűszeres aromavilágára jellemző muskotályos íz-illat karakter óriási keresletet biztosíthat a fajtának. További előnyt jelenthet, hogy a rezisztens szőlőfajták alkalmazásával jelentős költségmegtakarítás érhető el a gazdaságokban.

Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a „Szőlőfajta-használat aktualitásai” című előadásában kifejtette, miért hozta meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2020-ban azt a döntést, hogy a biológiai alapok kutatására egy saját szakmaközi alapot hoz létre, a termelők befizetéséből képzett szakmaközi járulékkal.

A biológiai alapokat folyamatosan fejleszteni kell, hiszen, mint minden élő vagy élettelen termelési eszköznek, ennek is van avulása. Erre azonban az elmúlt 30 évben nagyon kevés energia jutott.

A szőlő-bor ágazat lassan elveszíti az unikális jellegét és betagozódik nagyon sok tekintetben az egyéb ágazati kutatások területére.

Ültetvénycsökkenés

A Covid-járvány alatt készült egy úgynevezett eredetvédelmi felülvizsgálati program, melynek eredményeként csak 2020-ban 3000 hektárnyi olyan szőlőterületet találtak, amin már nem volt szőlőültetvény évek óta, így ezeket kivezették a rendszerből. Tehát az elmúlt évek ültetvénycsökkenése mögött valójában nem feltétlenül kivágások állnak, hanem sokkal inkább az adatállomány elavultsága.

A termést nézve, az előző öt év átlagában azt lehet mondani, hogy mintegy 42 ezer hektárról szüreteltünk 87 mázsa/hektár szőlőt.

A jelenlegi korfa fenntartásához mintegy 1800 hektár új ültetvény telepítésére lenne szükség minden évben, de még ezt sem érjük el. Tehát valószínűsíthető, hogy a szőlőterület nagysága tovább csökken.

A szőlőfajtákat tekintve ma a top 20 fajta adja a termőterület 80 százalékát. Az első helyen a Kékfrankos áll, majd azt követi a telepített fajták közül a Bianka, a Cserszegi fűszeres, a Furmint, az Olaszrizling, az Irsai Olivér, az Aletta, a Merlot, a Chardonnay, a Cabernet sauvignon,  a Szürkebarát, a Cabernet franc, a Zöld veltelini, a Hárslevelű, a Zweigelt, a Pinot noir, a Ottonel muskotály, a Rajnai rizling, a Rizlingszilváni és a Generosa. Erre kellene piacot és marketinget építeni.

Amíg a ’80-as években, illetve a ’90-es évek elején „bezzeg” ország voltunk a fajtanemesítés, a klónszelekció tekintetében, mára visszacsúsztunk.

A versenyképesség szempontjából saját kezünkbe kell venni a saját ügyeinknek az intézését, és a versenyképesség szempontjából a szakmaközi piacszervezési intézkedésnek a kiterjesztése biztosítaná azt a saját forrást, amivel ezt finanszírozni tudjuk. A kitűzött cél – a magas minőségű borászati termékek előállítását szolgáló alapanyag biztosítása mellett – természetesen a szakemberképzés folytatása.

A klíma az elsődleges

Dr. Németh Krisztina, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének tudományos főmunkatársa a klimatikus körülményekhez való alkalmazkodás technológiai sajátosságairól szóló előadásában vázolta, milyen változásokat kell eszközölni ahhoz, hogy a szőlőtermesztés sikeres és mindenképpen a körülményekhez alkalmazkodó legyen. Ezzel kapcsolatosan az első fő dolog, amivel foglalkozni kell, a klíma. Ugyanis ez az a környezet, amiben a szőlőnek jól kell érezni magát.

A hőmérsékletváltozás mit hoz magával? Változnak a biológiai tényezők, a kórokozók, a kártevők. Változik a biológiai ciklusuk, az alkalmazkodóképességük és más-más virulenciával fognak majd megjelenni. Tehát más növényvédelmi problémákkal állunk majd szemben.

De ugyanez elmondható a csapadékkal kapcsolatosan is. Az, hogy extrém mértékű a csapadéktöbblet vagy -hiány, és máskor esik, mint ahogy mi szeretnénk, az a problémák egyik része, de a tél és a tavasz is nagyon-nagyon csapadékszegény.

Ez viszont abból a szempontból fog óriási jelentőséggel bírni, hogy akkor, amikor a kihajtás van, és a szőlőnek a legnagyobb szüksége van a csapadékra, akkor nincs.

Utána már hiába pótoljuk, a növény nem fogja kiheverni azt az időszakot, ami számára a legérzékenyebb volt. Viszont fontos megjegyezni, hogy a túl sok csapadék is stressz, és nemcsak a kórokozók tekintetében.

Ami még kiemelendő, az a fagyok gyakoriságának a változása. Az elmúlt években nem télen fagytak el az ültetvények, hanem tavasszal. Valamilyen szinten kompenzálni kell technológiával, hogy március-április-májusban a növény olyan állapotban legyen, hogy ez a késő tavaszi fagy ne tudjon maradandó mértékben károsodást okozni.

A legek éve

Dr. Varga Zoltán, a Syngenta Magyarország Kft. kalászos növényvédelmi termékfelelőse a 2023-as év növényvédelmi tanulságairól beszélt. 2023 a „legek” éve volt. Ezek a „legek” egyre gyakrabban és egyre intenzívebben jelennek meg a klimatikus tényezők között, akár a hőmérséklet, akár a csapadékviszonyokat nézzük.

A fenológiai fázisok megjelenésén egyértelműen látszott, hogy a korai szakaszban lassú volt a fejlődés, és a bogyókötődés környékén kezdte a szőlő utolérni magát, akkor kezdett beállni a normális ütem.

Ez a kezdeti lassúság nagyon rányomta a bélyegét a növényvédelmi technológiákra, illetve a növényvédelmi védekezéseknek az időzítésére. Fontos kiemelni, hogy a Syngenta egyértelműen a tömeges felszaporodást megelőző védekezés mellett tette le a voksát, amelyet számos provokációs kísérlet is igazol országszerte.

Vaszily Zsolt, a Huminisz Kft. dunántúli területi vezetője, szőlészeti szaktanácsadója „Növénykondicionálás és növénytáplálás szőlőben” című előadásában rávilágított, hogy milyen nagymértékű összefüggés van a különböző tápanyagoknak a hasznosulása között, vagyis mennyire tudja az egyik tápanyag, a másik tápanyagnak a felvehetőségét, hasznosulását gátolni.

Az integrált növényvédelemnek fontos része a megfelelő tápanyag-utánpótlás. A tápanyag a betegségekkel szembeni ellenállóságot is javítja, hiszen egy legyengült kondíciójú növénykultúrában a különböző kórokozók sokkal komolyabb károkat okozhatnak.

A hévizi tőzegnek kiemelkedően jó a huminsav tartalma. A huminsavnak szerepe van a növények élettani folyamatainak támogatásában, erősíti a növény stressztűrőképességét. Tankeverékben, növényvédő szerekkel kijuttatva – kelátképző hatásuk révén – hatékonyabbá válnak a különböző növényvédelmi kezelések.

Az ebédszünetet követően a MATE Georgikon Campus cserszegtomaji Szőlészeti-Borászati Kísérleti Telepén folytatódott a gyakorlati program. Ez egy több mint 220 éves múltra visszatekintő szőlészet, borászat. A birtokon 7,5 hektáron termesztenek szőlőt, melyből mintegy 250 hektoliter bort állítanak elő évente. Az oktatás, kutatás, termelés, génmegőrzés mellett nagyon komoly nemesítői munka is folyik a telepen.

A résztvevők virágot helyeztek el dr. Bakonyi Károly szobránál, a nemzetközi szinten is elismert szőlőnemesítő emléke előtt tisztelegve, majd interaktív metszésre került sor dr. Lukácsy György, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet adjunktusának vezetésével.

A programot a Cserszegi fűszeres és a Pátria fajtából készült borok kóstolója zárta, melyet dr. Szőke Barna, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet állomásvezetője, valamint Szládovics László, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. telepvezetője tartott.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mediterrán ciklonok is hozzák a rezisztens spórákat az olasz szőlővidékekről

2024. május 30. 14:10

Hazánkba gyakran olyan fertőző spórák érkeznek a mediterrán ciklonokkal, melyek az észak-olaszországi szőlővidékekről hozzák a gyakran bizonyos hatóanyagokra már rezisztens spórákat.

A szőlő peronoszpóra elleni védelme gyors felszívódású, rézmentes készítménnyel

2024. május 15. 05:40

A Kwizda egy olyan rézmentes, felszívódó készítménnyel bővítette a portfólióját, melynek segítségével rugalmasan alakítható a szőlő peronoszpóra elleni védekezési stratégia.

A szőlő lisztharmatának fertőzését kell megakadályozni

2024. április 23. 07:40

Most szőlő lisztharmatának a fertőzését kell megakadályozni. Az a szőlősgazda könnyebb helyzetben van, aki tavaly közvetlenül a szüret után elvégezte a kénes-olajos lomblemosást.

Nem minden bor vegán? Nem bizony!

2024. március 26. 09:10

Az emberekből gyakran meglepődést vált ki, amikor egy borra azt mondjuk, hogy vegán, hiszen alapvetően szőlőből készül.

Hogyan menthetem meg a fehéres bevonattal belepett szőlőfürtöket?

2022. július 10. 04:36

Egyhetes távollétünk alatt a szőlőfürtök betegek lettek. Finom, fehéres bevonat látszik rajtuk. Hogyan tudom megmenteni a termést?

Miért kezdtek el sárgulni a platánfa levelei ültetést követően?

2023. június 3. 04:39

Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy nem régiben vásároltam egy platánfacsemetét, amelyet egy szép napos helyre, a kert közepére ültettem, de az ültetést követően (3-4 nap múlva) nagyon elkezdtek sárgulni a levelei, majd barnulva lehullani. Mi lehet ennek az oka? Túl sok vagy túl kevés víz esetleg? Naponta locsoltam a fát 10-15 liter vízzel körülbelül. Előre is köszönöm a választ.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés - 04.05.

2022. április 5. 09:36

A kalászos gabonák állapota növényvédelmi szempontból az esőzések ellenére keveset változott. Az állományok zömében szórványos lisztharmat, szeptória, hálózatos és rinhospóriumos levélfoltosság fertőzés előfordul.

UV-C fénnyel dolgozó robot: megbízható harcos a lisztharmat ellen

2023. július 18. 17:10

Nagyon messziről érkeztek azok a szamócatermesztők, akik szerették volna megérteni az UV-C fény lisztharmat elleni védekezésben betöltött szerepét.