A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa és a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ismét teltház előtt tartotta Szőlészeti és Borászati Szakmai Napját.
Az eseményt dr. Szabó Péter, a MATE Georgikon Campus általános campus főigazgató-helyettese nyitotta meg. Elmondta, hogy a MATE Georgikon Campusán arra törekszenek, hogy a következő évtizedekben az élettudományok minden területén tettre kész, gyakorlatias tudású szakembereket képezzenek. Ennek jegyében kezdték meg az oktatási-kutatási háttér, az eszközpark, illetve infrastruktúra teljes modernizálását.
A szőlészeti és borászati kutatási terület érdemeként említette az egyetem új szárazság és víztűrő szőlőfajtáját a Georgikon 10EE-t. Ez egy nagy vesszőhozamú szőlőfajta, amely jól oltható, oltásforradási és gyökeresedő képessége pedig kiváló. Lombozata ellenáll a gombabetegségeknek, a szőlőgyökértetű levéllakó alakjai pedig elenyésző számban fordulnak elő rajta.
Manapság az is kardinális kérdés, hogy szárazság- és mésztűrése is kiemelkedő legyen, amelyet ültetvényben a ráoltott olaszrizlinggel kölcsönhatásban igazolt.
Ígéretes jelölt
A Georgikon Campus cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeképpen a közeljövőben kaphat elismerést a rendkívül ígéretes Bianka ´ Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta jelölt, amit a tavalyi évben, januárban jelentettek be.
A szakemberek szerint igen perspektivikus, hiszen ez a szőlőfajta-jelölt kifejezetten peronoszpóra- és lisztharmat-toleráns.
A gombás betegségekkel szembeni magasfokú tolerancia, valamint a Cserszegi fűszeres aromavilágára jellemző muskotályos íz-illat karakter óriási keresletet biztosíthat a fajtának. További előnyt jelenthet, hogy a rezisztens szőlőfajták alkalmazásával jelentős költségmegtakarítás érhető el a gazdaságokban.
Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a „Szőlőfajta-használat aktualitásai” című előadásában kifejtette, miért hozta meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2020-ban azt a döntést, hogy a biológiai alapok kutatására egy saját szakmaközi alapot hoz létre, a termelők befizetéséből képzett szakmaközi járulékkal.
A biológiai alapokat folyamatosan fejleszteni kell, hiszen, mint minden élő vagy élettelen termelési eszköznek, ennek is van avulása. Erre azonban az elmúlt 30 évben nagyon kevés energia jutott.
A szőlő-bor ágazat lassan elveszíti az unikális jellegét és betagozódik nagyon sok tekintetben az egyéb ágazati kutatások területére.
Ültetvénycsökkenés
A Covid-járvány alatt készült egy úgynevezett eredetvédelmi felülvizsgálati program, melynek eredményeként csak 2020-ban 3000 hektárnyi olyan szőlőterületet találtak, amin már nem volt szőlőültetvény évek óta, így ezeket kivezették a rendszerből. Tehát az elmúlt évek ültetvénycsökkenése mögött valójában nem feltétlenül kivágások állnak, hanem sokkal inkább az adatállomány elavultsága.
A termést nézve, az előző öt év átlagában azt lehet mondani, hogy mintegy 42 ezer hektárról szüreteltünk 87 mázsa/hektár szőlőt.
A jelenlegi korfa fenntartásához mintegy 1800 hektár új ültetvény telepítésére lenne szükség minden évben, de még ezt sem érjük el. Tehát valószínűsíthető, hogy a szőlőterület nagysága tovább csökken.
A szőlőfajtákat tekintve ma a top 20 fajta adja a termőterület 80 százalékát. Az első helyen a Kékfrankos áll, majd azt követi a telepített fajták közül a Bianka, a Cserszegi fűszeres, a Furmint, az Olaszrizling, az Irsai Olivér, az Aletta, a Merlot, a Chardonnay, a Cabernet sauvignon, a Szürkebarát, a Cabernet franc, a Zöld veltelini, a Hárslevelű, a Zweigelt, a Pinot noir, a Ottonel muskotály, a Rajnai rizling, a Rizlingszilváni és a Generosa. Erre kellene piacot és marketinget építeni.
Amíg a ’80-as években, illetve a ’90-es évek elején „bezzeg” ország voltunk a fajtanemesítés, a klónszelekció tekintetében, mára visszacsúsztunk.
A versenyképesség szempontjából saját kezünkbe kell venni a saját ügyeinknek az intézését, és a versenyképesség szempontjából a szakmaközi piacszervezési intézkedésnek a kiterjesztése biztosítaná azt a saját forrást, amivel ezt finanszírozni tudjuk. A kitűzött cél – a magas minőségű borászati termékek előállítását szolgáló alapanyag biztosítása mellett – természetesen a szakemberképzés folytatása.
A klíma az elsődleges
Dr. Németh Krisztina, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének tudományos főmunkatársa a klimatikus körülményekhez való alkalmazkodás technológiai sajátosságairól szóló előadásában vázolta, milyen változásokat kell eszközölni ahhoz, hogy a szőlőtermesztés sikeres és mindenképpen a körülményekhez alkalmazkodó legyen. Ezzel kapcsolatosan az első fő dolog, amivel foglalkozni kell, a klíma. Ugyanis ez az a környezet, amiben a szőlőnek jól kell érezni magát.
A hőmérsékletváltozás mit hoz magával? Változnak a biológiai tényezők, a kórokozók, a kártevők. Változik a biológiai ciklusuk, az alkalmazkodóképességük és más-más virulenciával fognak majd megjelenni. Tehát más növényvédelmi problémákkal állunk majd szemben.
De ugyanez elmondható a csapadékkal kapcsolatosan is. Az, hogy extrém mértékű a csapadéktöbblet vagy -hiány, és máskor esik, mint ahogy mi szeretnénk, az a problémák egyik része, de a tél és a tavasz is nagyon-nagyon csapadékszegény.
Ez viszont abból a szempontból fog óriási jelentőséggel bírni, hogy akkor, amikor a kihajtás van, és a szőlőnek a legnagyobb szüksége van a csapadékra, akkor nincs.
Utána már hiába pótoljuk, a növény nem fogja kiheverni azt az időszakot, ami számára a legérzékenyebb volt. Viszont fontos megjegyezni, hogy a túl sok csapadék is stressz, és nemcsak a kórokozók tekintetében.
Ami még kiemelendő, az a fagyok gyakoriságának a változása. Az elmúlt években nem télen fagytak el az ültetvények, hanem tavasszal. Valamilyen szinten kompenzálni kell technológiával, hogy március-április-májusban a növény olyan állapotban legyen, hogy ez a késő tavaszi fagy ne tudjon maradandó mértékben károsodást okozni.
A legek éve
Dr. Varga Zoltán, a Syngenta Magyarország Kft. kalászos növényvédelmi termékfelelőse a 2023-as év növényvédelmi tanulságairól beszélt. 2023 a „legek” éve volt. Ezek a „legek” egyre gyakrabban és egyre intenzívebben jelennek meg a klimatikus tényezők között, akár a hőmérséklet, akár a csapadékviszonyokat nézzük.
A fenológiai fázisok megjelenésén egyértelműen látszott, hogy a korai szakaszban lassú volt a fejlődés, és a bogyókötődés környékén kezdte a szőlő utolérni magát, akkor kezdett beállni a normális ütem.
Ez a kezdeti lassúság nagyon rányomta a bélyegét a növényvédelmi technológiákra, illetve a növényvédelmi védekezéseknek az időzítésére. Fontos kiemelni, hogy a Syngenta egyértelműen a tömeges felszaporodást megelőző védekezés mellett tette le a voksát, amelyet számos provokációs kísérlet is igazol országszerte.
Vaszily Zsolt, a Huminisz Kft. dunántúli területi vezetője, szőlészeti szaktanácsadója „Növénykondicionálás és növénytáplálás szőlőben” című előadásában rávilágított, hogy milyen nagymértékű összefüggés van a különböző tápanyagoknak a hasznosulása között, vagyis mennyire tudja az egyik tápanyag, a másik tápanyagnak a felvehetőségét, hasznosulását gátolni.
Az integrált növényvédelemnek fontos része a megfelelő tápanyag-utánpótlás. A tápanyag a betegségekkel szembeni ellenállóságot is javítja, hiszen egy legyengült kondíciójú növénykultúrában a különböző kórokozók sokkal komolyabb károkat okozhatnak.
A hévizi tőzegnek kiemelkedően jó a huminsav tartalma. A huminsavnak szerepe van a növények élettani folyamatainak támogatásában, erősíti a növény stressztűrőképességét. Tankeverékben, növényvédő szerekkel kijuttatva – kelátképző hatásuk révén – hatékonyabbá válnak a különböző növényvédelmi kezelések.
Az ebédszünetet követően a MATE Georgikon Campus cserszegtomaji Szőlészeti-Borászati Kísérleti Telepén folytatódott a gyakorlati program. Ez egy több mint 220 éves múltra visszatekintő szőlészet, borászat. A birtokon 7,5 hektáron termesztenek szőlőt, melyből mintegy 250 hektoliter bort állítanak elő évente. Az oktatás, kutatás, termelés, génmegőrzés mellett nagyon komoly nemesítői munka is folyik a telepen.
A résztvevők virágot helyeztek el dr. Bakonyi Károly szobránál, a nemzetközi szinten is elismert szőlőnemesítő emléke előtt tisztelegve, majd interaktív metszésre került sor dr. Lukácsy György, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet adjunktusának vezetésével.
A programot a Cserszegi fűszeres és a Pátria fajtából készült borok kóstolója zárta, melyet dr. Szőke Barna, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet állomásvezetője, valamint Szládovics László, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. telepvezetője tartott.
