Kína hihetetlen dinamikával fejlődő ország, ahol az urbanizáció napjainkban is a világon az egyik legintenzívebb folyamatként van jelen. De hogyan vélekednek a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, hogyan kezelik, tartják fenn a városi zöldfelületeket, hogyan keresik a megoldást a városi környezeti problémákra? Ezekre a kérdésekre igyekszünk cikkünkben választ adni elsősorban helyszíni tapasztalataink alapján.
Zhengzhou Henan tartomány központja Közép-Kínában. Henan tartomány 160 ezer km² területén mintegy 80 millió ember él. A második legnagyobb népsűrűségű terület Kínában. A tartomány évezredek óta Kína fontos éléskamrája, alapvetően sokáig mezőgazdasági meghatározottságú volt. A Sárga-folyó termékeny völgyében megtalálták a 3800 évvel ezelőtti Shang-dinasztia első városainak romjait (Udvari-Kartali, 2001). A meleg-mérsékelt égöv északi részén helyezkedik el, jellemzően négy évszakkal, száraz tavasz és forró, csapadékos nyár, az éves csapadékmennyiség 500-900 mm. A tél inkább száraz, a hőmérsékleti minimum az enyhe télhez szokott, mediterrán növények alkalmazását is lehetővé teszi.
Henan tartomány központját jelentő Zhengzhou metropolisza a Sárga-folyó mentén helyezkedik el és Kína egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, forgalmas nemzetközi reptere révén fontos kapuja is az országnak a világra. Hihetetlen sebességű urbanizációs folyamat eredményeként (illetve ez a folyamat messze nincs a befejezés előtt) az 1978-as 4,8 millióról 9,56 milliós nagyvárossá nőtt 2017-re (Li et.al, 2019). A nagyvárosok lakosságának intenzív növekedése megállíthatatlannak tűnik, hiszen annak ellenére, hogy hosszú távon komolyan fenyegeti Kínát az elöregedés, a népességcsökkenés, a vidéki népesség városokba áramlása töretlenül folytatódik.
1. ábra: A változékony vízhozamú, igen szeszélyes Sárga-folyó
A lakosság számának intenzív növekedése a kormányzati politikának is köszönhető, hiszen Zhengzhou-t már az első ötéves terv idején is kiemelt ipari fejlesztési célterületté nyilvánították. S ezt tovább erősítette, hogy a „Központi Alföldi Gazdasági Zóna” és a „Központi Alföldi Városi Agglomeráció” (“Central Plain Economic Zone” and “Central Plains Urban Agglomeration”) egy magvárosává jelölték, valamint 2016-ban lett a nyolcadik „Nemzeti Városi Központ” (Li et.al, 2019).
A levegőszennyezés az egyik legkomolyabb környezeti probléma a városokban, amely többféle okra vezethető vissza. Az intenzív lakosságszám növekedés következtében olyan mértékű az építkezés, hogy komoly levegőszennyezési problémákat okozott többek között a fedetlen homokos talaj miatt levegőbe kerülő por. Az állam ezért kötelezővé tette az építési területek lefedését Raschel hálóval. A hatalmas zöldszínű területek még a repülőből is feltűnnek.
2. ábra: Közeledünk Zhengzhou-hoz, a repülő ablakából kirajzolódik egy hatalmas lakótelep, mellette látható már a lakótelep építés következő üteme, és az épülő autópálya menti lefedett terület továbbá a kistáblás mezőgazdasági művelés
A növekvő közlekedési igények szintén komoly szennyezettségi problémákat okoznak. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése érdekében mára tilos a hagyományos motorkerékpárok használata és a 10 milliós Zhenghzou-ban 4 millió elektromos motor járja az utakat a továbbra is nagyszámú (3,6 millió) autó mellett. A légszennyezés kézzel fogható jelei a városban a poros felületek az élő és az élettelen anyagokon, ritkán lehet tiszta autót, fénylő növényeket látni és a távoli látványok is szürkébe hajlanak. Az emberek nagy része védőruházatban (maszk, arcvédő, kalap, zárt ruházat) közlekedik.
3. ábra: Kaotikus közlekedés a megszámlálhatatlan elektromos motorkerékpárral
Városi zöldfelületek
A kínai emberek egészen másként viszonyulnak a városi parkok használatához: számukra fontos közösségi tér, a mindennapi élet színtere. Hétköznap délelőtti látogatásunk során a belvárosi, legfregmentáltabb parkokat rengetegen látogatták, elsősorban idősek csapatokban játszottak, táncoltak, beszélgettek.
Hihetetlenül munka- és, energiaigényesen tartják fenn a zöldfelületeket. Intenzíven öntözik a zöldfelületeket, idős, előnevelt fákat ültetnek, hatalmas mesterséges vízfelületeket alakítanak ki annak érdekében, hogy a zsúfolt városba csempésszék a természetet, miközben néha az az érzésünk, hogy szinte mindegy milyen áron.
4. ábra: A belvárosi Renmin park intenzív használata
A zöldfelületek térbeli eloszlását illetően komoly probléma, hogy a korábban kialakult városrészek rendkívül sűrűn beépítettek, alacsony az egy főre jutó zöldfelület. Az alacsonyabb népességszámú új kerületben (CBD) viszont monumentális méretű és intenzív fenntartású zöldfelületeket alakítottak ki, amelyek azonban sokkal kisebb lakosságot tudnak kiszolgálni. A Central Business District (CBD) nevű új kerületet Kisho Kurokowa japán tervező álmodta meg. Az új városrész térszerkezete jelentősen eltér a régi városrész négyzetes elrendezésétől, körkörös kialakítású (Ring City), több egymással összekapcsolt központ határozza meg a fejlesztési területet, de egy központ a legmaghatározóbb, amely otthont ad Zhenghou egyik szimbólumának a „Big Corn” toronynak.
5. ábra: A régi város négyzetes, az új több központú körkörös szerkezete (Rajz: Zhang Shu Mei)
A kerület központját egy kör képzi, benne a „Big Corn”, kukoricát imitáló tornyával és körülötte elhelyezett múzeumokkal, művészeti központtal, vízi színpaddal. A központi elemeket egy tó és egy kör alaprajzú intenzív fenntartású park veszi körül. Körülötte egy belső és külső gyűrűvel, a belsőt 80 m magas toronyházak a külsőt 120 m magas toronyházak alkotják elsősorban vállalatoknak, cégeknek másodsorban rendkívül borsos árú lakásoknak helyet adva. Kínában mivel nem létezik magántulajdon, az emberek a lakásuknak tulajdonképpen a 70 éves használati jogát veszik meg.
6. ábra: A CBD központját képező, kukorica formát imitáló „Big Corn” tornya a körülötte elhelyezett múzeum épületekkel
7. ábra: A központi tó zöldfallal és a távolban a belső és külső kör épületei (80 m magas épületek a belső körben és 120 m magasak a külső körben)
Long Hu Park
Kisho Kurokowa tervezte meg az új kerület közelében elhelyezkedő 2 450 000 m² kiterjedésű közparkot. A park központi eleme a hatalmas mesterséges tó (Dragon Lake/Sárkány tó), amelyen több szigetet is kialakítottak: a legnagyobb kiterjedésű egy üzleti központnak otthont adó sziget, valamint kisebb természetszerű vegetációval rendelkező sziget.
Változatos domborzatot hoztak létre, a mesterségesen kialakított dombon épült kilátó meseszerű panorámát nyújt a térségre. A parkban hihetetlen mennyiségű idős, előnevelt fát ültettek, talajtakarásként gyakran gyep helyett évelő növényeket alkalmaznak, és nagy felületekre telepítenek virágzó növényeket. A növényalkalmazás nem mindig szerencsés, gyakran vízigényes fajokat ültetnek, amelyek aztán az intenzív öntözés ellenére megszenvedik a száraz forró évszakot.
8. ábra: A kilátóból feltáruló panoráma a szomszédos fejlődő városrésszel
9. ábra: A kilátóból feltáruló panoráma a tóval a természetszerű szigettel (Az előnevelt fák sűrű telepítése miatt szinte makettnek látjuk az elénk táruló területet.)
Következő cikkünkben a belső városrészek parkjairól és a növényhasználatról fogunk írni.
Filepné Kovács Krisztina, Szabó Krisztina
Felhasznált irodalom:
Li, Huawei; Wang, Guifang; Tian, Guohang; and Jombach, Sándor (2019) „Mapping and Assessment of the Urban Heat Island in Zhengzhou City,” Proceedings of the Fábos Conference on Landscape and Greenway Planning: Vol. 6 , Article 38. DOI: https://doi.org/10.7275/5d37-w405
Available at: https://scholarworks.umass.edu/fabos/vol6/iss1/38
Udvari Gábor, Kartali Zsuzsa (2001): Kína Útikönyv, Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda Zrt.
