Az AGROmashEXPO és Agrárgépshow január 25. és 28. között idén is számos, a mezőgazdasági aktualitásokkal kapcsolatos előadásnak adott helyet. Ilyen, magvas gondolatokban, és megszívlelendő tanácsokban bővelkedő kerekasztal-beszélgetésnek bizonyult a Hungexpo H pavilonjának Fórum színpadán megrendezett ,,Mikrobiológiai termékek az AÖP (Agrár-ökológiai program) támogatásban” című szakmai fórum is, a Magyar Talajvédelmi Szövetség szervezésében. A beszélgetés moderátora Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője volt. Szó esett talajaink általános állapotásról, és a talajkondíció javításának lehetőségeiről – különös tekintettel a mikrobiológiai készítmények áldásos hatásáról.
Dr. Biró Borbála, az MTA doktora, prof. emerita, az EU Egészséges talaj és élelmiszer misszió szakértője elmondta, hogy a baktériumok alkotják a talajokban a legtömegesebben előforduló élőlénycsoportot a teljes talaj táplálékháló szervezetei között. A talaj önmagában ezzel egy ,,szuperorganizmusnak” tekinthető, amelyben a baktériumok sokrétűen működnek közre: a tápanyagok körforgása ezeknek a mikroszkopikus élőlényeknek a ,,kezében” van. A talajok ,,baktérium-gomba” aránya határozza meg, hogy milyen mértékben képes a talaj a szerves anyagokat hasznosítani. Ezek a parányi szervezetek génállományuk 40%-ában tudnak alkalmazkodni a környezeti körülményekhez, így a talaj rezilienciájához, azaz a változásokat kivédő képességéhez a leginkább hozzájárulnak. Napjainkban sokat hallani a funkcionális éhezésről, ugyanakkor ezek a mikroorganizmusok tárják fel a mikroelemeket a talajból, és ezzel biztosítják a teljes értékű és egészséges emberi táplálkozást is.
Másik meghívott beszélgetőpartner, Dr. Berényi Üveges Judit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) projektvezető kutatója elmondta, hogy az Agrár-ökológiai Programban (AÖP) foglalt kötelezettségvállalásokat már akár egyéves tartamra is ki lehet próbálni, és ez a lehetőség több gazdálkodót bátorít a talajvédő gyakorlatok tesztelésére. A talajok egészségének megőrzése kapcsán úgy gondolja, hogy kedvező, ha a talaj felszínét minél tovább borítja valamilyen vegetáció – takarónövények, másodvetésű növények, és a köztes növények szerepe is megnőtt. Ha szükséges a tarlómaradványok lebontását elősegítendő valamilyen mikrobiológiai készítményben is gondolkodhatunk. A talaj szervesanyag-tartalmának növelésével a talaj vízmegtartó képessége is növelhető – így az aszályos időszakokat is könnyebb átvészelni. A talaj szerkezetének helyreállása sikeresebb, ha kismértékű a bolygatás, és ehhez a különböző mikrobiológiai készítmények is hozzájárulhatnak. A gyümölcsöző talajregenerációs törekvések megvalósulásához, a szükséges készítmény megválasztásához, az alkalmazható talajvédő gyakorlatokkal kapcsolatos döntésekhez a következő kérdésekre kell a gazdálkodónak választ keresni: Milyen talajokon gazdálkodik, milyen talajadottságai vannak, milyen esetleges talajhibákat kell kiküszöbölni?
Az AÖP kapcsán hallhattuk továbbá Madarász Istvánt, az Agrárminisztérium Agrárstratégiai Koordinációs Osztályának osztályvezetőjét. Szerinte környezetünk, és benne saját egészségünk megőrzésében a talaj központi szerepet tölt be. A talaj – amely különböző agrárszakmai, környezetvédelmi érdekek találkozási pontja – egészsége valamennyi érdekelt számára win-win helyzetet eredményez. Az osztályvezető az AÖP kapcsán szintén hangsúlyozta, hogy ez egy önkéntes program, amely hasonlatos az AKG-hoz, azonban a döntés szabadságának jegyében, valamint a közvetlen támogatások pénzügyi szabályozásának köszönhetően nem feltétel a többéves elköteleződés. Figyelmeztetett továbbá az AÖP és AKG közötti egyik további markáns különbségre, miszerint az AKG esetében választható, hogy a gazdaság hányad részét integrálja a programba a tulajdonos. Az AÖP-ben ezzel szemben a ,,mindent vagy semmit” elv érvényesül: a gazdának valamennyi földterületével be kell lépnie, és gyakorlatot kell választania a listából. Ez alól csupán az ún. küszöbérték alatti területek, valamint a Natura 2000 gyepterületek mentesülhetnek. Ez utóbbiak esetében ugyanis olyan jogszabályban rögzített földhasználati korlátozások vannak érvényben, amelyekhez képest nem feltétlenül érdemes további erőfeszítéseket tennie a termelőnek. Így megteremtettük a lehetőségét annak, hogy a gazdálkodó szabadon eldönthesse: a Natura 2000 gyepeit beviszi-e az AÖP-be vagy sem.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség a Baranya Vármegyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakembereinek közreműködésével immár 6. éve teszteli több talajbaktérium-gyártó mikrobiológiai készítményének hatását, évről-évre ugyanazon a táblán beállított kisparcellás kísérletekben, különböző kultúrákban (pl. szója, napraforgó, kukorica). Mint azt Pólya Márton, a Növény- és Talajvédelmi Osztály vizsgálatvezetője elmondta, az összességében tíz éves tartamkísérlet eddigi eredményei azt mutatják, hogy a kezeletlen területekhez képest a mikrobiológiai készítményekkel kezelt területek termésmennyisége magasabb. Kiemelte, hogy a kezelések kedvező hatást gyakorolnak a talajélet alakulására is, amit jól mutat, hogy az őszi tarlókezelés során kijuttatott mikrobiológiai készítmények hatására a tarlómaradványok tavaszra le is bomlottak. A vizsgálatvezető hozzátette: a jövőben egy rendkívül fontos paraméter, a talajszerkezet vizsgálatát is tervezik, de az eddigi eredmények mindenképpen biztatóak.
Milyen technológiákkal összekapcsolva lehet kiaknázni a mikrobiológiai készítményekben rejlő lehetőségeket?
Dr. Berényi Üveges Judit szerint a kijuttatásra vonatkozó előírások betartása rendkívül fontos ahhoz, hogy a (ahogy a szakértő utalt a mikroorganizmusokra) ,,paránylények” számára optimális életfeltételek alakulhassanak ki: ehhez például a talaj szervesanyag-tartalmának elégségesnek kell lennie, amiről gondoskodnunk kell (pl. szármaradványok). Mint azt a projectvezető kiemelte: a talajélet helyreállításához, növeléséhez ne bolygassuk túl a talajt.
Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője, és egyben a kerekasztal-beszélgetés moderátora többek között kiemelte: a talaj szerkezete az egyik legfontosabb megóvandó, és kialakítandó tényező. A morzsalékos talajszerkezetnek köszönhetően a talaj vízmegtartó képessége fokozódik, a talajművelő eszközök adott esetben könnyebben haladhatnak a talajban, így a talajműveléskor kevesebb üzemanyag fogy majd – és ez sem utolsó szempont.
