Egy kevés hozzáadott szerves anyaggal a modellezett hold- és marsi talajon – laboratóriumi körülmények között – többek közt megtermett a paradicsom, a rozs és a retek. De a spenót nem.
A Mentőexpedíció (The Martian) című filmben a Marson ragadt űrhajós úgy maradt életben, amíg megérkezett a következő űrhajó, hogy krumplit termesztett. A legújabb kutatások szerint ez nem csupán a fantázia világában lehetséges: van esélye a marsi földművelésnek.
Amint a Smithsonian magazin beszámolt róla, a hollandiai Wageningen Egyetem kutatói tíz különböző földi növényt ültettek háromféle talajba. Az egyik tipikus, kerti talaj volt, a másik a hold, a harmadik pedig a marsi talajt utánozta.
Noha nincs mintánk a marsi talajból, a színképelemzések alapján a Földön elérhető talajok és ásványok kombinációjából állítottak elő – elsősorban a hawaii vulkánok és az arizonai sivatag anyagával – olyan regolitot, amivel elkezdődhettek a kísérletek. (A regolit egyes szilárd kérgű égitestek felszínén fizikai aprózódás, kémiai mállás, illetve – a Föld esetében – biológiai folyamatok, jelenségek változó arányú hatására képződő, vagy egykor képződött törmelékes anyag.)
A második termésciklushoz már az első növekedési ciklusból származó szerves anyagot is felhasználtak, és összekeverték a tápanyagszegény regolitokkal. A kísérlet során hetente egyszer tápanyagban gazdag oldattal öntözték a veteményt.
Az „űr”-talajokba a quinoa, spenót, metélőhagyma, borsó és póréhagyma mellett kerti zsázsát, rukkolát, paradicsomot, retket, és rozst ültettek. A spenót volt az egyetlen zöldség, amely nem tudott jól növekedni a Földön kívüli talajban. A retek, a zsázsa és a rozs magokat is hozott. A metélőhagyma és a póréhagyma folyamatosan, de a normálisnál lassabban nőtt, míg a quinoa virágzott ugyan, de nem hozott magokat.
