December 5-én ünnepeljük a talaj világnapját. A neves nap alkalmából szerte a világon eseményekkel és ismeretterjesztő kampányokkal hívják fel a figyelmet az egészséges termőtalaj fontosságára.
A talaj a földön élő fajok közel 60%-ának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és élelmiszertermelésünk 95%-át biztosítja. Az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének, így az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a világnap alkalmából az egészséges talajok jelentőségére és a biogazdálkodás talajvédő szerepére hívja fel a figyelmet.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által támogatott Talaj Világnap (WSD -World Soil Day) nemcsak a termőtalaj jelentőségét ünnepli, hanem mindenkit annak megóvására ösztönöz. 2014 óta hivatalos világnapként ünnepelhetjük a jeles napot, ráirányítva a figyelmet erre a talpunk alatt rejlő, sokszor elhanyagolt, de mindannyiunk életét és élelmiszerellátását meghatározó témára.
A TALAJ JELENTŐSÉGE
Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. Mivel élelmiszertermelésünk 95%-a a talajhoz kötött, így az egészséges, termékeny talaj létfontosságú számunkra.
A talaj nemcsak közeg, amiben a növények nőnek, hanem A FÖLD LEGGAZDAGABB ÉLŐHELYE. A talajok adnak otthont az ismert élőlény fajok több mint felének. Egy közelmúltban megjelent átfogó tanulmány szerint eddig alábecsültük a benne rejlő fajgazdagságot: itt él a világ gombáinak 90%-a, a növények 85%-a és a baktériumok több mint fele.
Egy gramm talajban – ami mindössze negyed evőkanál -, akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón! Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1%-át sikerült eddig beazonosítani.
Sok mindent nem tudunk még a talajunkban élő mikroorganizmusok változatos életközösségéről, vagyis a talaj mikrobiomról, és az ezen a területén folytatott további kutatások fontos felfedezésekhez és fejlesztésekhez vezethetnek a mezőgazdaság, az orvostudomány és a klímakutatások területén egyaránt.
Ritkán hallunk róla, de a talaj TÖBB SZENET TÁROL, MINT A LÉGKÖR, VALAMINT A VILÁG ÖSSZES NÖVÉNYE EGYÜTTVÉVE (az erdőket is beleértve).
Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. Erről az ÖMKi Talaj és klíma című kiadványában is olvashatunk bővebben. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.
VESZÉLYBEN A TERMŐTALAJ
Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A NEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÉS MEZŐGAZDÁLKODÁSI GYAKORLATOK KÖVETKEZTÉBEN A TERMŐTALAJT RIASZTÓ ÜTEMBEN VESZÍTJÜK EL: a FAO globális adatai szerint, míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 t/ha/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30-100 t/ha/év.
Magyarországon csak a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területeink harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el.
A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet. a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet.
Világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak.
Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű.
A TALAJROMLÁS ÉLELMISZERHIÁNYT, MAGASABB ÉLELMISZERÁRAKAT, HOSSZABB TÁVON PEDIG AZ ÉLETÜNK FENNMARADÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÖKOSZISZTÉMÁK PUSZTULÁSÁT OKOZZA. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást.
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS MEGOLDÁSAI A TALAJ VÉDELMÉRE
Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, a hosszútávú talajtermékenység fenntartása, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak.
Míg a kémiai inputokra alapozott mezőgazdaság tápanyag-gazdálkodásának fókuszában a termesztett növény igényeinek kielégítése áll műtrágyákkal, a biogazdálkodásban a talajt természetes módszerekkel táplálják, hogy az biztosítson optimális feltételeket a növények fejlődése számára.
A lassabban feltáródó, szerves tápanyagokkal nemcsak a kiegyensúlyozottabb tápanyag-utánpótlást, hanem A TALAJ KEDVEZŐ SZERKEZETÉT ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGÉT IS TÁMOGATJÁK. A SZERVES TRÁGYA, A KOMPOSZT, A ZÖLDTRÁGYA ÉS TALAJTAKARÓ NÖVÉNYEK HASZNÁLATÁVAL, A NITROGÉNMEGKÖTŐ PILLANGÓS NÖVÉNYEK VETÉSFORGÓBA ILLESZTÉSÉVEL, AZ OKSZERŰ TALAJMŰVELÉSSEL ÉS A NÖVÉNYI DIVERZIFIKÁCIÓVAL a biogazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást.
Mindezek a módszerek a konvencionális gazdálkodók számára is elérhetők, és bizonyos gazdálkodási gyakorlatokat használva megtapasztalják a talaj szerkezetében, tápanyagszolgáltató képességében, vízbefogadó képességében bekövetkező pozitív változásokat.
„Kutatóintézetünkben évek óta folytatunk talajműveléssel kapcsolatos vizsgálatokat. A szári Csoroszlya Farm területén például agronómiai és talajművelési kísérleteket végzünk, 2021 óta. Első eredményeink megmutatják, hogy a talaj biológiai paraméterei, vagyis a talajélet gyorsan reagál a művelési mód megváltoztatására.
A sekély művelésű parcellák talajában például már két év elteltével jóval magasabb – mikrobiális aktivitásra utaló – enzim értékeket mértünk. A talaj szerkezetében és vízmegtartó képességében ennél jóval lassabban mutatkozik változás” – mondta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
„A talajművelés hatásainak hatékonyabb mérése érdekében idén a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel és a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetével együttműködésben geofizikai vizsgálatokat indítottunk.
Az alapkőzet, a talaj, valamint a földfelszín adottságai közötti összefüggések feltárása akár más területeken is alkalmazható módszertanhoz vezethet, mellyel üzemi körülmények között is nyomon követhetőek a talajművelés-váltás hatásai. Az izgalmas együttműködésről egy videót is publikáltunk, melyben a geoelektromos, a talajellenállás, illetve a drónos mérések folyamatát mutatjuk be” – tette hozzá a szakember.
MŰVELD OKOSAN A TALAJT, ÓVD AZ ÖKOSZISZTÉMÁT!
5+1 alapelv a talaj egészséges működéséhez
1. A FOLYAMATOS TALAJTAKARÁS ÉLŐ VAGY HOLT NÖVÉNYZETTEL (pl. takarónövények, zöldtrágya, mulcs alkalmazása) megőrzi a nedvességet, csökkenti a talaj felmelegedését és az erózió negatív hatásait, hátráltatja a gyomok növekedését, és élőhelyet biztosít a talajban, talajon élő szervezetek számára.
2. A gyökérzónában élő talajmikrobák számára az élő gyökerek biztosítják – komplex vegyületek kiválasztásával – a szükséges táplálékforrást, ezért fontos, hogy lehetőség szerint AZ ÉV 365 NAPJÁN ÉLŐ GYÖKEREK LEGYENEK A TALAJBAN. Két kultúrnövény között is képezzünk, ahol csak tudunk, „zöld hidakat” takarónövényekkel, köztes termesztéssel.
3. A talajbolygatás valamennyi formája (pl. mechanikai művelés, növényvédőszerek használata, vagy túlzott taposás) a talaj élőlények mennyiségi és összetételük minőségi romlását eredményezi, ezért a talaj egészséges funkcióinak fenntartásához feltétlen szükséges az OKSZERŰ TALAJMŰVELÉS. Az ÖMKi idén megjelent kiadványában olvashatunk a CSÖKKENTETT TALAJMűvelés alkalmazásáról ökológiai gazdálkodásban.
4. A biológiai sokféleség minden élő rendszer stabilitásának kulcsa, így a mezőgazdaságban is fontos a BIODIVERZITÁS TÁMOGATÁSA. Elérhetjük ezt A KÉMIAI NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HASZNÁLATÁNAK CSÖKKENTÉSÉVEL (gyomirtók, gomba- és rovarölő szerek mellőzésével), műtrágyák helyett SZERVES TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS ALKALMAZÁSÁVAL, A VETÉSFORGÓ BŐVÍTÉSÉVEL: takarónövények, pillangós növények alkalmazásával, állandó gyeptakaróval fedett területek, mezővédő erdősávok létesítésével, vizes élőhelyek, erdőfoltok megőrzésével és fenntartásával. Házikertészek számára a komposzthasználatról, az állandó ágyások kialakításáról és a bio talajművelésről szóló videót ajánljuk.
5. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS ÁLLATTARTÁS INTEGRÁLÁSÁVAL helyreállíthatjuk a megszakadt körforgást: a szántóföldnek kevésbé alkalmas területeken állandó vagy ideiglenes legelő alakítható ki az állatok számára, miközben az elhullajtott trágya és a mérsékelt taposás a biodiverzitást és a gazdagabb talajéletet serkenti.
+1. Ha nem gondozol földterületet, akkor is sokat tehetsz a talajokért! SZAVAZZ A PÉNZEDDEL, és vásárolj olyan termékeket, amik talajkímélő módszerekkel művelt gazdaságokból származnak.
Keresd a zöld alapon fehér csillagokból álló bio logót, hogy biztos lehess benne, ellenőrzött ökológiai terméket választasz!
TÁJÉKOZÓDJ A TALAJOKRÓL, ismerd meg a lenyűgöző élőlényeket, amelyek lábunk alatt élnek. Olvasd el az ÖMKi Földigiliszták, a termékeny talajok építészei c. kiadványát, vagy hallgasd meg a Hektár podcast földigilisztákról szóló adását, amiben Dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi csoportvezető kutatója is elmondja jótanácsait.
Ha pedig inspirált téged, amit hallottál, akkor OSZD MEG MÁSOKKAL IS A TUDÁST, és kampányolj a talajvédelem mellett, ahol csak lehetőséged van rá!
