Az AGROmashEXPO agrárkiállítás idején a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége szakmai kerekasztal beszélgetést szervezett. A rendezvény célja, az AÖP támogatásban szabadon választható gyakorlatok körében 2 ponttal szereplő mikrobiológiai készítmények szerepének, előnyének, hatékonyságának bemutatása a gazdálkodók részére.
A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének Tagjai a piac meghatározó szereplői, a talajoltó baktériumkészítmények kutatásával, gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak. Célkitűzésüknek tekintik kincsünk, a termőföld védelmét, a talajélet fenntartását. Ennek érdekében folyamatosan szakmai anyagokat jelentetnek meg és intenzív edukációt végeznek.
Az AÖP egy szabadon választható támogatási rendszer, melyen keresztül a gazdák a talajvédelem szempontjából hasznos technológiákat, gyakorlatokat választhatnak. Ebbe a kategóriába kerültek be a mikrobiológia készítmények. Az a gazda, aki vetés előtt a talajoltó baktérium készítményeket, illetve szárbontáskor a növényi maradványok elbontásához is baktérium készítményeket használ szántó területének legalább 50 %-án, 2 pontot kap, amivel az AÖP feltételeit teljesíti is.
Dr. Biró Borbála, az MTA doktora, prof. emerita, az EU Egészséges talaj és élelmiszer misszió szakértője elmondta, hogy a talajbaktériumok a talajban a legnagyobb tömegben előforduló élőlény csoportok. A talaj egy szuperorganizmusnak tekinthető, ahol egyes élőlények, mint az emberi szervezetben a szervek, egymás között felosztják a feladatokat. A baktériumok sokrétűen közreműködnek, a tápanyagok körforgása az ő kezükben van. Az elhalt szerves anyagok lebontását a baktériumok és gombák végzik. Az apró élőlények morzsolják, aprítják, a baktériumok számára felvehető formává alakítják a szerves anyagokat.
A baktériumok a legrugalmasabb élőlények, a legalkalmazkodóbbak a környezeti változásokhoz.
A növények számára a talajból a makro-, mezo- és mikro-elemeket felvehető formává alakítják. Jelenlegi elmélet szerint a talajt tápláljuk és nem a növényt, mert a növény a talajból válogatva tudja magának a tápanyagokat biztosítani.
A talajbaktériumok képesek a növényeknek tápanyagot biztosítani, azáltal, hogy vannak N-kötő,baktériumok, P- és K-feltárók. Köztudott, hogy nagy mennyiségű, a talajokban 20-30 évre elegendő P és K van kötött formában, melyeket csak mikrobák tudnak felvehetővé tenni a növények számára. Fontosak a baktériumok által termelt növényi hormonok, melyek a gyökér növekedését serkentik. Sziderofór tulajdonságuk révén a patogén gombák szaporodását vissza tudják szorítani. A szárbontást illetően, hatékonyan és gyorsan tudják a termelt bontóenzimjeikkel a növényi maradványokat lebontani.
Dr. Berényi Üveges Judit projektvezető kutató szerint az a jó hír, hogy már egy éves kötelezettség vállalással is ki lehet próbálni azokat a talajvédő gyakorlatokat, amikről a talajtani szakma régóta beszél, hogy alkalmazni kellene. Az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is felhívja a figyelmet arra, hogy a gondolkodásmódon, technológián változtatni kell. Egyre nagyobb szerepe lesz annak, hogy
a talaj felszínét minél hosszabb ideig borítsa akár takarónövény, másod-, vagy köztes vetés, illetve a szármaradványokat is hagyjuk a területen és a tarlót más módon kezeljük.
Itt jutnak szerephez a tarló lebontásában, szervesanyag talajba integrálásában a szárbontó baktérium készítmények. Másik fontos elem az AÖP-ben, hogy a csökkentett talajművelésre, vagy a talajművelés teljes elhagyására is lehet támogatást igénybe venni. Ez a talajszerkezet, talajélet, vízgazdálkodás helyreállításában tud segíteni. A különböző mikrobiológiai készítmények, valamint a talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával célzott problémákra tudunk megoldást keresni.
Felismerték a gazdálkodásban és a szakpolitikában, hogy talaj egészsége támogatást igényel, ahhoz, hogy hosszútávon képes legyen ellátni funkcióját. Minél hosszabb távon lehessen ezt a jövedelmező tevékenységet folytatni, a talajnak annál szerteágazóbb funkciókat kell ehhez betöltenie – hívta fel a figyelmet az osztályvezető Madarász István.
Az Agrárminisztérium munkatársa kifejtette, hogy az AÖP önkéntes program, ahol évente dönthet a gazdálkodó arról, hogy részt vesz-e a programban, iIletve arról is dönthet, hogy milyen gyakorlatokat vállal. Fontos különbség az AÖP és az AKG között, hogy az AKG-ban szabadon választhat mindenki, hogy a gazdaságának mekkora részét viszi be a támogatásba. Az AÖP-ben van viszont a mindent, vagy semmi elv, mely szerint
annak a termelőnek, aki részt kíván venni a támogatásban, valamennyi földterületét be kell vinnie.
Minden földhasználati kategóriára (szántóra, gyepre, ültetvényre) kell választani gyakorlatot a listából. Kivétel az 5 hektárnál kisebb szántó, valamint az 1 hektárnál kisebb ültetvény. Natura 2000 besorolású gyepek esetén pedig mérettől függetlenül választhat a termelő, hogy azt beviszi-e az AÖP-be, vagy sem.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség az elmúlt 6 évben a Nébih-hel közösen végzett tartamkísérletet a talajbaktérium készítményekkel. A kisparcellás kísérletek terméseredményei és több esetben az egyéb minőségi paraméterek is a kezeletlen (talajoltóval nem kezelt), valamint a kontroll parcella (+50 kg/ha N műtrágyával kezelt) eredményeihez képest is magasabbak, jobbak voltak a talajoltó baktériumkészítményekkel kezelt területeken. A kisparcellás kísérletek során a teljes technológiát folytatják, így nem csak vetés előtt használnak talajoltó készítményeket, hanem a szármaradványok lebontására is baktériumkészítményeket használnak.
Az előadáson Pólya Márton, a kísérletek vezetője is beszámolt tapasztalatairól. A kísérletek során az alkalmazott készítményekben lévő baktériumok és a talajban élő egyéb organizmusoknak és szervezeteknek az együttes hatását tapasztalhatták meg a növényekre és a terméseredményekre. Mindig ugyanazon a területeken folytak a kísérletek. Azon a területen, ahol használtak szárbontó baktérium készítményt tavasszal például a kukorica után a vetőgép nem sodorta össze a gyökér- és szármaradványokat, mert a tarlókezelés hatására ezek nem voltak ott, tápanyaggá alakultak a talajban. Nem csak terméseredményben volt hatásos a kísérlet, hanem egyéb paraméterekben is. A kísérletben a talajokat évről évre vizsgálják laboratóriumban, de kifejezetten talajszerkezet vizsgálatra még nem került sor. A kísérlet vezetője javasolta, hogy későbbiekben penetrométeres talajellenállás mérést is végezzenek.
Arra a kérdésre, hogy a mikrobiológiai termékek előnyei milyen technológiák alkalmazásával növelhetők a növénytermesztésben, a részvevők a következőket javasolták.
Dr. Berényi Üveges Judit szerint fontos, hogy megfelelő talajhoz és problémához válasszunk készítményt. Fontos, hogy az alacsony szervesanyag tartalmú területeken a tápanyag visszapótlása megtörténjen, például szakszerű mikrobiológiai szárbontással.
Pólya Márton: Nem a növényt, hanem a talajt kell a középpontba helyezni az adott termesztés során. Az adott területre a talajspecifikus talajoltót használjunk, hosszú távon ezzel tudunk a talaj állapotán javítani.
Madarász István: AÖP-ben a szántóföldi földhasználati kategóriában lévő gyakorlatok alkalmasak erre a célra, hogy megfelelő kombinációkat válasszanak a gazdák. A talajtakarás, a kevésbé bolygatott talajfelszín és az aktívabb mikrobiológia élet egymást erősítheti. Az AÖP-ben lehetőség van ezeket a gyakorlatok kombinálni.
Milyen eredmények várhatók az AÖP támogatási program hatására?
Madarász István: Évente kell az EU Bizottság felé teljesítményértékelést benyújtani, melyben az eredményindikátorokról kell számot adni. Az AÖP a legnagyobb hatással kell hogy bírjon a legtöbb környezeti eredmény mutatóra. A jelenlegi 3 éves AKG-ban rekordot jelent az 1 millió ha feletti részvétel. Az AÖP-ben 2,5-3,3 millió ha közötti terület vesz majd részt várhatóan. Az a gazdálkodó, aki nem vesz részt az AÖP-ben, az lemond a közvetlen támogatások 15%-áról.
Dr. Berényi Üveges Judit: Talán a gazdálkodók kísérletező kedve megjön a tekintetben, hogy új technológiákat próbáljanak ki. A támogatásokat tudatosabban kezdik használni a termelők, s a saját terület adottságaihoz igazodva választanak majd technológiát, mely hosszú távon a talaj megőrzését, javítását szolgálja.
Dr. Biró Borbála: Nagy valószínűséggelúj vizsgálati módszerek terjednek majd el és fejlődik majd a laboratóriumi rendszer is. A terv szerint az EU ún. „élő laboratóriumokat” hoz létre, melyek a gazdák kérdéseire pontos, precíz választ adnak majd. Erre a tanácsadásra szükség van a talajok különbözősége miatt. Növények erejét kihasználva, a talaj állapotát ismerve, a gazda eszközrendszeréhez igazodva kell olyan módszert adni, ami a gazda növénytermesztését segíti.
Végül minden résztvevő tanácsot adott azoknak a gazdának, aki mikrobiológiai készítményeket szeretne használni az AÖP-ben:
Az AÖP-be azért is érdemes belépni, mivel két szezonban is tudják használni a gazdálkodók a mikrobiológiai készítményeket, tavasszal és ősszel vetés előtt, valamint betakarítás után nyáron és ősszel a szármaradványokat tudja lebontani a készítményekkel.
Dr. Biró Borbála: Tekintsük a talajt a saját partnerünknek. Vizsgáljuk meg mire van szüksége és úgy válasszuk meg a helyes technológiát. A talaj is beszél, a növény is jelez. A talaj önálló működőképességét kell felhasználni, s az életútját figyelni.
Dr. Berényi Üveges Judit: Nézzük meg, hogy milyen adottságokkal gazdálkodunk és ahhoz válasszunk technológiát, előírást, amiben részt tudunk venni.
Madarász István: Az AÖP több lehetőséget nyújt. Gyakorlatokat ne az alapján válasszanak a termelők, amiket a legkönnyebb megvalósítani, hanem ha van lehetőség a talajt állapotát javítani, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel.
Pólya Márton: Összes vizsgálatot nemzetközi minőségbiztosítási rendszerben végzi a Kormányhivatal, így az eredményeikre garanciát vállalnak. Készséggel állnak a gazdák rendelkezésére felmerülő kérdések esetén.
