A földkéregnek átlagosan 7-8%-a alumínium (különféle vegyületekben, főleg alumínium-oxidban), így a legtöbb termőföldben is nagyságrendileg ekkora részben található alumínium. A legtöbb esetben a növényeket ez nem zavarja.
Az alumínium-oxid vízben kevéssé oldható, az alumínium nem kerül ionok formájában a nedvességbe, így a növények sem tudják felszívni – nincs rájuk semmilyen hatással. Más azonban a helyzet, ha a talaj savas. Ekkor már felszabadulnak az alumíniumionok, így a növények számára hozzáférhetővé válnak. A legtöbb növény nem nagyon szereti az alumíniumionokat a talajban: hatásukra gyengébb lesz a gyökérnövekedés, satnya lesz a növény, mezőgazdasági termények esetében csökken a terméshozam.
A világ szárazföldjeinek mintegy 30%-án, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeknek pedig több mint 50%-án savas a talaj. Az ilyen savas talajú területek nagy részén elsősorban a talajban lévő alumínium jelenléte az, ami miatt mezőgazdasági termények nem termelhetők, vagy csak gyenge terméshozamot hoznak.
Előfordulási formája
Alumínium-szulfát vagy alumínium-oxid-szulfát az alumínium sója, amely szemcsés formában van, fehér színű, de lehet barna is, ha a vastartalom nagyobb, mint 0,5%. Sűrűsége 2,672 g / cm3, moláris tömege 342,150 g/mol.
Számos felhasználási lehetősége van, például:
- Eltávolítja a szennyeződéseket a medence vizéből;
- Ihatóvá teszi a vizet, vagyis megtisztítja;
- Fokozhatja a hortenzia virágainak kékes színét.
Podzolosodási folyamat része
Az agyag szétesés, illetve podzolosodás során nagyon savanyú alomanyag felől folyamatosan érkeznek a savas szervesanyagok, és ezek az „A” szintben egy kolloidszegény talajanyagra hatnak. Hatásuk már nemcsak a kolloidok diszpergálásában és peptizálásában jelenik meg, hanem megtámadva az agyagásványokat, azok alkotóelemeikre való szétesését váltják ki. A szétesés termékei közül a kovasav nagy része helyben marad, míg a vas és az alumínium ionos, vagy komplex kötésben levándorol a felhalmozódási szintbe, a „B” szintbe. Ott kicsapódnak a vas-, valamint alumínium-oxidhidrátok és amorf vagy gyengén kristályos formában kiválnak és felhalmozódnak. A podzolosodás folyamata felismerhető a helyszíni vizsgálatok alapján az erős textúrdifferenciálódás (az „E” és a „B” szint agyagtartalmában mutatkozó nagy különbség), az „E” szint piszkosfehér színe, a „B” szint vöröses barna, vagy barnásfekete színe segítségével.
Forrás:
https://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/folyamat/Tfolyamat.htm
