Talajélet

Nehézfémszennyezés a talajban: kadmium (Cd)

Agrofórum Online

Cikksorozatom következő része a talajszennyezők közül a kadmiumot mutatja be. Ugyanis a legfőbb nehézfémszennyezők között, az ólom (Pb) után a kadmium (Cd) következik.

Szemcsés, halványszürke színű, puha, nyújtható nehézfém. Elsősorban kéntartalmú ércekben, cinkkel és ólommal együtt lelhető fel. Fém formájában csupán néhány lelőhelye ismert. A kadmiumnak a környezetbe jutását a természetes forrásokon túl a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a foszfátműtrágyák, a vas, acél és egyéb fémek gyártása, a kommunális hulladékok égetése és a cementgyártás, csatornaiszapok talajba vitele, valamint a közlekedés okozza. A közlekedéssel kapcsolatos emissziónak két fő forrása van: a gumiabroncsok kopásából származó por és a dízelolajok égéstermékei. A mezőgazdaságból a kadmiumtartalmú műtrágyákból kerül a talajba. Ipari környezetben is jelentős lehet a kadmiumszennyezés – ahol akkumulátorokat gyártanak vagy forrasztanak és hegesztenek. Emellett a dohányzás, a dohányfüst is forrása lehet a szervezetünkbe jutó kadmiumnak.

Egészségügyi hatása

Sűrűsége: 8,7 g/cm3 (20 °C-on). Az emberre és az állatokra már nagyon kis mennyiségben toxikus hatású. Rákkeltő hatású, ahogyan a legtöbb vegyülete is. Továbbá mérgező a vesére, a májra és a herékre, károsítja a csontokat (csontzsugorodást okoz), megzavarja a hormonális és az immunrendszert, valamint a szív- és érrendszer működését, tüdőkárosodást okoz. A kadmium a szervezetbe jutva kiszorítja a létfontosságú cinket, ráadásul felhalmozódik a szervezetben, így hosszútávon is mérgező.

A kadmium talajra gyakorolt hatása

A szennyezetlen talajok Cd-tartalma <1 ppm, nagyforgalmú utak mentén 3 ppm körüli, nagyvárosi parkokban pedig 0,5-5 ppm. A kadmiumnak több, mint 80%-a a légköri csapadékkal, oldott állapotban kerül a talajba, a viszonylag könnyen mobilizálható fémek közé tartozik. A kadmium kémiailag szoros rokonságban áll a cinkkel, így terheletlen talajokban egy viszonylag állandó Cd/Zn arányt találunk. Megkötődése pH függő. Növekvő pH-értékkel nő a kadmium megkötődése és oldatbeli koncentrációja csökken. A pH = 7 körüli igen alacsony érték erősen megnő, ha a pH kisebb, mint 6,5-6. Ahol a pH = 5, az összes kadmiumnak már több, mint 30%-a nem specifikusan, a növények számára hozzáférhető formában adszorbeálódik.

Magyarországon a szennyezett talajok ökotoxikológiai vizsgálataira gyakran bakteriális teszteket alkalmaznak. Ezek közül a Pseudomonas fluorescens (MSZ 21470-88:1993), valamint az Azotobacter agile teszt (MSZ 21978-30:1988) a legismertebb.

Egy érdekes kísérlet segítségével kimutatták, hogy a talaj nehézfém-terhelését az angolperje jól jelzi, jó indikátora. Barna és Füleky (2007) vizsgálataiból kiderült, hogy az angolperje hajtáshosszára gyakorolt károsító hatás jó mutatója a talaj nehézfém-szennyezettségnek. Emiatt az általuk kidolgozott angolperjével végzett gyors növényi bioteszt alkalmas arra, hogy jelzésértékű, kiegészítő információt adjon a talaj szennyezettségi határértéket meghaladó nehézfém-terhelésre, különösen kadmium esetében.

Forrás:

Barna Sz., Füleky Gy. (2007): A talajok Cd-, Pb- és Cu-szennyezettségének értékelése gyors növényi bioteszttel

Monok D., Füleky Gy. (2017): A talaj kadmium szennyezettségének vizsgálata angolperje (Lolium perenne L.) bioteszttel

https://kockazatos.hu/anyag/kadmium

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Még vethet – őszi zöldítési ötletek

2025. október 5. 14:10

A zöldítés ősszel is értékes: gyors kelésű vagy télálló növényekkel biztosíthatjuk a talaj egészségét tavaszig.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Másodvetés a városban: új élet az elfeledett földeken

A kihasználatlan városi foltok zöld szigetté válhatnak: másodvetéssel talajt védünk, élőhelyet teremtünk, közösséget építünk.

Kókuszrost, mint kertészeti gyökérközeg

2020. február 17. 10:27

Hazánkban a kőgyapot mellett leginkább a kókuszrost terjedt el talajt helyettesítő anyagként a zöldséghajtató üzemekben.

Tényleg van íze a talajnak? Magyar kutatók is válaszolnak erre

2024. március 17. 16:10

Megalakul Magyarország első olyan kutatócsoportja, amely egy adott régió, terület komplex vizsgálatát képes elvégezni, ezzel segítve a gazdasági szereplőket – elsősorban a borászokat –, hogy terméküket tudományos alapokra helyezett módon állítsák elő.

Számoljon le a szármaradványokkal!

2018. február 23. 08:40

A kultúrnövények termesztése során a termés mellett jelentős mennyiségű gyökér- és szármaradvány is keletkezik.

Tudjon meg többet a humuszról, amely nélkül nincs termés!

2025. január 24. 08:10

Nem minden humusz egyforma. Megtudhatja, hogy miért érdemes a talaj humusztartalmát növelni, és a talajművelés milyen hatással van rá.