Talajélet
Talajélet

A szalma szerepe a talajerő-gazdálkodásban

A szalma szerepe a talajerő-gazdálkodásban

Agrofórum Online

A növényi maradványok értékes tápanyagokat tartalmaznak, lebomlásuk után gazdagítják a termőtalajt és hasznosak a következő növénykultúrának. Ha nem tudjuk felhasználni a szalmát az állattenyésztésben, akkor inkább javasoljuk a gabonaszalma szakszerű kezelését, mint annak lehordását.

Szalmatrágya: A szemtermés mennyiségének növekedésével évről évre nő a gabonaszalma tömege, ugyanakkor az almozáshoz egyre kevesebb szükséges.

A szén : nitrogén (C:N) aránya 90:1, ezért a lebomlása gyors és átmenetileg nagy a nitrogén (N) lekötése. Ennek ellensúlyozására a szalmatrágyázást össze kell kötni a megfelelő mennyiségű N biztosításával, erre pedig kiválóan alkalmasak a különböző cellulózbontó és talajépítő talajbaktérium készítmények.

Célszerű a – sokszor gombabetegségektől (pl. fuzárium) fertőzött – szalmát előzetesen szecskázni.

A komplex talajbaktérium készítmény a nyárvégi és őszi vetésekig humifikálja (szerves kötésekben tárolja) a tápanyagban gazdag szár-, levél- és gyökérmaradványokat, aminek köszönhetően – talajvizsgálati eredmények alapján – az őszi alaptrágya (P, K) jelentősen csökkenthető, hosszabb távon akár el is hagyható.

Az, hogy az aratás után a növénymaradványok milyen gyorsan bomlanak és a bennük lévő tápanyagokból mennyi fog a következő növénykultúra rendelkezésére állni, az attól függ, hogy a talajban mekkora számban élnek hasznos baktériumok. A jelenlegi helyzetben, az elmúlt évtizedek mezőgazdasági gyakorlatának a következtében, még a legjobbnak tűnő földekben is alig tizedannyi hasznos baktérium található, mint amennyi optimális volna.

Amikor a kalászos gabonák vagy a repce betakarítása után beforgatásra, bekeverésre kerül a hektáronkénti mintegy 5-10 tonna szalma, illetve szár, akkor a talajban hirtelen új állapot keletkezik. Az elszáradt növényi részekben ugyanis a bennük lévő értékes tápelemek mellett a talaj szempontjából fontos szén : nitrogén arány 80-120 : 1-re változik. A talaj számára az lenne az optimális, ha ez az érték 10-15 : 1 lenne. Fontos megjegyezni, hogy a pillangósok és a hüvelyesek esetében 15-30 : 1 az arány, és ez az oka annak, hogy ezek a növények különösen jó előveteménynek számítanak.

A pentozán hatás, amely akkor alakul ki, ha a talajba nagy mennyiségben kerül 30 : 1-nél nagyobb C : N arányú növénymaradvány. Régóta tudták a gazdák, hogy nem érdemes még éretlen istállótrágyát kijuttatni, hiszen az is kiváltja a pentozán hatást, ami azt jelenti, hogy a nagy széntartalmú molekulákat bontó mikroorganizmusok a fehérjék és enzimek előállításához N-t igényelnek, amelyet a talaj még mobilizálható N-készletéből fedeznek.

Ez azt jelenti, hogy az éretlen trágya, illetve a talajba forgatott növénymaradvány átmenetileg jelentős mértékben csökkenti a talaj nitrogénkészletét. Amikor ezt az összefüggést felismerték, akkor azt gondolták, hogy egyszerű megoldásként műtrágyát kell a tarlóhántás előtt kijuttatni.

A tarlókezelés után fellépő pentozán hatás elkerülésére a komplex hatású cellullózbontó és talajépítő talajbaktérium készítményeket javasoljuk választani, amelyekben együtt vannak a cellulózbontásért felelős és a légköri N megkötését végző baktériumok, ezért a szár- és a gyökérmaradványokban lévő cellulóz, hemicellulóz, keményítő és pektin gyors és hatékony bontása mellett a meglévő N-készlet nem hogy csökkenne, hanem mérhetően nő. A talajszerkezet kedvező változása és az egészséges bomlási folyamatok következtében ekkor nem képződik metán, kénhidrogén vagy ammónia, hanem a széntartalmú anyagok széndioxidra és vízre bomlanak, miközben az értékes makro- és mikroelemek felvehető formában a gyarapodó humuszba épülnek.

Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Amiről a talajszelvények mesélnek

2024. március 26. 08:10

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete is csatlakozott a Magyar Talajtani Társaság ,,A talaj élete – amit egy szelvény el tud mondani magáról" elnevezésű országos figyelemfelkeltő akciójához.

Mikrobiológiai készítmények termésnövelő hatása a növénykultúrákban

2024. február 28. 14:10

A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül a tápanyagszolgáltató képesség, a pufferkapacitás, a víz- és hőháztartás és elveszti a talaj a szerkezetét.

Hol a felelősség a termőtalaj-védelemben?

2024. február 26. 11:40

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ,,Termőtalaj - lehetőségek és kihívások a növénytermesztésben” címen szervezett kerekasztal-beszélgetést az idei AgromashExpo és Agrárgépshow-n, mely során a talajvédelem kérdésköre ismét reflektorfénybe kerülhetett hála a meghívott szövetségi tagoknak, szakembereknek.

Mikrobiális élet szerepe a tápanyagszolgáltatásban

2024. február 19. 09:10

A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül a tápanyagszolgáltató képesség, a pufferkapacitás, a víz- és hőháztartás és elveszti a talaj a szerkezetét.

Biológiai tarlókezelés – szalmatrágyázás

2019. április 7. 04:16

Talajbaktérium-készítmények alkalmazásának kezdésére legjobb időszak a nyár, a tarlóhántás időszaka. Segíti a szerves anyagok, a szalma lebomlását, elkerülhető a pentozán hatás kialakulása.

Aratás utáni talajművelés fontossága: tarlóhántás

2022. július 19. 05:36

A tarlóhántást az aratás után a lehető leggyorsabban el kell végezni. Ott, ahol altalajlazítást terveznek, legkézenfekvőbb a szalmát szétteríteni.

Szalmatakarás a szőlőben

2018. október 18. 03:36

A szőlőültetvények talajának takarására az egyik jól bevált anyag a szalma. A takaróanyag felhasználási módjáról, alkalmazásának lehetőségeiről, valamint a szalmatakarás előnyeiről és hátrányairól szóló összeállítást ajánljuk Olvasóink figyelmébe.

Melyik szalmának a legnagyobb a fehérjetartalma?

2023. július 19. 14:40

Amerre járunk az országban, mindenütt találkozhatunk már bálákkal, ami a nyári táj kihagyhatatlan eleme és számos fotóst is megihlet. De igazából tudjuk-e, hogy az a bála mire is fog kelleni a gazdának az év hátralevő részében?