A Magyar Talajbaktérium-gyártók és Forgalmazók Szakmai Szervezete kezdeményezésére és a NÉBIH jelentős támogatásával 2016-ban összehasonlító kisparcellás kísérlet került beállításra Pécs mellett, melynek célja az volt, hogy a hazai talajbaktérium termékek működésének eredményességét olyan független – hatósági jogkörrel rendelkező intézmény – kísérleti helyszínén vizsgáltathassuk, amelynek eredményét a gyártók, a hatóság, illetve a felhasználó termelők, a szakma is elfogadják.
E kísérlet egy 3 éves projekt, melyben a termékeket mindig ugyanazon a területen, előre egyeztetett vetésforgóban állítják be véletlenszerűen. A kísérletben a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyük előírásai szerint hét talajoltó készítménnyel kezelt, valamint kezeletlen terület terméseredményeinek összehasonlítását végzik szántóföldön. A vizsgálatban résztvevő termékek: Azoter, BactoFil A10, Bactonit mikrobiológiai termésnövelő, BIOFIL Savanyú talajoltó baktérium készítmény, Phylazonit talajoltó, Mikro-vital, Natur micro.
A kísérlet – a NÉBIH-hel közösen meghatározott célja –, hogy eloszlassuk a talajbaktériumokkal szemben néha még fennálló – sokszor ismerethiány okozta – ellenállást, valamint így megfelelő ismereteket, eredményeket adhassunk közre a meglévő és leendő felhasználóknak.
Az első vizsgálatba vont kísérleti növény a kukorica (DKC4590) volt (Szalánta, Baranya megye). A genetikai talajtípus barna erdőtalaj, KA:38, pH: 5,43, közepes humusztartalommal (1,63 m/m%). Az összehasonlításban 2 kezeletlen és egy standard kezelés (50 kg N hatóanyag) szerepelt.
Tápanyag-ellátottság értékelése:
II. sz. szántóföldi termőhely
P2O5: 98,2 mg/kg – közepesen ellátott
K2O: 190 mg/kg – jól ellátott
NO2+NO3-N: 31 mg/kg – közepesen ellátott
A táblázat tápanyagmennyiségeket mind a 10 kezelés megkapta, ami mellé a 7-féle talajbaktérium terméket, illetve a standard kezelés esetében további 50 kg N-hatóanyagot juttattak ki.
A vetés időpontja: 2016. 05. 06.
.
Az első állományvizsgálat a kelés vizsgálata 2016.05.18-án volt, amely szerint a két kontroll és a standard egyformán kelt. A talajoltókészítmények parcellái ennél nagyobb szórást mutattak, de összességében az átlaguk 3-4 %-kal jobb volt (1. ábra).
1. ábra: Az állomány kelésének vizsgálata
A csőszám és a szemmel borított csőhossz vizsgálatnál is hasonlóan szóródó eredményt kaptunk. A kezelt területek a vegetáció során különböző fenofázisú vizsgálatokban akár eltérően is szerepelhettek, de összességében elmondható, hogy a talajbaktérium termékek felveszik a versenyt a hagyományos műtrágya technológiával.
A végső vizsgálatok a termés mennyiségét és minőségét mutatták.
A kisparcellák termésmennyiségeit hektárra átszámolva beszédesebbek az eredmények, melyek szerint valamennyi talajbaktérium-termék által kezelt parcellában a szemtermés mennyisége meghaladta mind a kontroll, mind a standard kezelés termésmennyiségét (2. ábra).
2. ábra: Az állomány betakarításkori termés vizsgálata
A termés minőségi jellemzőjeként a keményítőtartalmat értékeltettük, mely szerint – 1 kivételével –valamennyi talajoltó termék keményítőtartalma meghaladta a kontroll szintjét (3. ábra).
Összefoglalva: az első év alapján bizonyításra lelt, hogy a talajoltó termékek szerepe és jelentősége a szántóföldi növénytermesztésben megvan, továbbá biztos alternatívát és környezetkímélő megoldást biztosít a talajuk termőképességét hosszútávon javítani kívánó termőtalaj-tulajdonos termelőknek.
3. ábra: A termés minőségi vizsgálatának eredményei
Forrás: Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály, MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK KISPARCELLÁS VIZSGÁLATA KUKORICÁBAN, Regulátor vizsgálat, 2016.
Daoda Zoltán
alapító tag
Magyar Talajbaktérium-gyártók és Forgalmazók Szakmai Szervezete
