21℃ 16℃
szeptember 24. Gellért, Gerda, Mercédesz
Talajélet

Talajtakarás mesterségesen: fólia

Agrofórum Online

Intenzív termesztésben igen elterjedt a fóliákkal történő takarás (dinnye, szamóca, egyéb meleg és vízigényes zöldségek) szabadföldön és termesztőberendezésekben egyaránt, ökológiai gazdálkodásban pedig egyenesen követelmény a talaj borítása (lehetőleg élő vagy szerves anyaggal) az év nagy részében.

Amikor a talajtakarás előnyeiről beszélünk, nem elegendő a gyomszabályozás hatékonyságát önmagában hangsúlyozni, hanem egyidejűleg a termés mennyiségére, minőségére, a talajra, mikroklímára, károsítókra, biodiverzitásra gyakorolt hatása is figyelemre méltó. Vegyük sorra a pozitív hatásokat!

Az egyik leginkább ismert hatás a gyomelnyomó képesség, mely takaróanyagonként jelentősen eltér. A kis vagy szelektív fényáteresztő képességű fóliák (pl. fekete) esetében általában csak az ültetőlyukakban van esélye fejlődni a gyomoknak, míg az átlátszó, áttetsző fóliák áteresztik a gyomok fejlődéséhez szükséges sugárzást, ezzel számukra is biztosítva a létezést. Ezért ezeket a takarókat leginkább gyomirtó szerekkel kombinálva ajánlatos használni. Az élő és szerves mulcsok nem minden gyomot tartanak vissza (pl. évelők). Hatékonyságuk függ a terített réteg vastagságától, illetve a szezon során esetenként vastagítás is szükségessé válhat, a vetett takarónövények esetében pedig az állománysűrűség és a vetett fajok konkuráló képessége is befolyásol.

A következő, szintén gyakran említett előnyük, hogy védenek az erózió és defláció, vagyis a víz és a szél talajromboló (talaj elhordó, tápanyagkimosó, talajtömörítő) hatása ellen, csökkentik az esőcseppek káros mechanikai hatását, a jég viszont sajnos károsíthatja némelyik talajtakarót, főleg a vékonyabb fóliákat, papírt. Nemcsak a természetes csapadék, de az öntözés – különösen az esőztető és árasztásos formája – is jelentősen károsítja a talaj szerkezetét. Az ipari mezőgazdaság térhódításával egy időben megjelent súlyos probléma, hogy korábban természetes társulásokkal fedett hatalmas területeket törtek fel és kezdtek gépekkel megművelni. Elsősorban a nagy arányban elterjedt széles sorközű, kapás növények és fás szárú ültetvényekben a talajfelszín takaratlan, védtelen maradt. Az eltelt évtizedek távlatában sem mondható, hogy megoldódott ez a probléma, a megoldás pedig adott: takarással megvédhetők a talajok, javítható vízgazdálkodásuk, csökkenthető a párolgás. Szabadföldi termőterületek csökkenése, az egyre több élelmiszert igénylő és növekvő népesség, az öntözővíz készlet minőségének romlása és mennyiségének csökkenése, ezáltal a korlátozottabb felhasználhatóság miatt, egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a víztakarékos és talajnedvesség megőrzésére fókuszáló technológiák.

A talajtakarók anyaga befolyásolja a nedvességmegtartó képességüket. Vannak olyanok, amelyek lepergetik a vizet (pl. polietilén fóliák), viszont a talaj nedvességtartalma lassabban párolog el, mert nehezebben tud távozni a vízzáró réteg miatt. Ilyen esetben csepegtető öntözőrendszer telepítése javasolható a takaróanyag alá, mely megoldás egyébként is a gazdaságosabbak közé tartozik és a gombabetegségek megjelenésének valószínűsége is csökken. Ugyanakkor a szerves és szervetlen talajtakarók között egyaránt találunk anyagokat, melyek áteresztik és/vagy megkötik a nedvességet, következésképpen a talaj könnyebben átnedvesedik, a csapadék könnyebben beszivárog a talajba, de gyorsabban ki is száradhat (pl. szalma, papír, agroszövet).

A szerves anyagok és a papír párolgásuk közben is hűtik környezetüket. Ugyanakkor megváltoztatják a talaj és a levegő hőmérsékletét (típustól függően igény szerint emelhetik vagy csökkenthetik), valamint a fényviszonyokat. A fotoszintézisre kedvezően ható, visszavert fény mennyisége és minősége (különböző szín, különböző hullámhosszúság) megváltozik. A jól megválasztott talajtakaró alkalmas a termés mennyiségének, minőségének növelésére a termésérés idejének, hosszának megváltoztatására (koraiság fokozására, vagy akár a termésérés időbeni széthúzására, eltolására).

Forrás:

https://magazin.fruitveb.hu/a-talajtakarasrol-miert-mivel-hogyan/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Másodvetés a városban: új élet az elfeledett földeken

A kihasználatlan városi foltok zöld szigetté válhatnak: másodvetéssel talajt védünk, élőhelyet teremtünk, közösséget építünk.

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik.

A mérget termelő mikroszkópikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talajéletre

2020. október 14. 13:10

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve.

Mennyi idő alatt bomlik le a gumi?

2022. szeptember 2. 05:38

2009-ben az EU-ban a használt gumiabroncsok 96%-át újrahasznosították, 1999-ben ez az arány még csak 50% volt.

A talaj egy nem megújuló erőforrás! - December 5. a talaj világnapja

2022. december 7. 05:36

A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség folytonos csökkenése aggasztó probléma manapság. Ez alól a talaj élővilága sem kivétel.

Nehézfémek a talajban: Lítium (Li)

2022. június 13. 07:36

A lítium számos pegmatit ásványban előfordul, de a lítiumion oldhatósága miatt jelen van az óceánokban is, ennek okán gyakorta állítják elő telített sósvízből és agyagból.