A barna erdőtalajok főtípusban egyesített talajok az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma, a fák által termelt és évenként földre jutó szerves anyag, valamint az ezt elbontó, főként gombás mikroflóra hatására jönnek létre.
Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok
Hazánk legsavanyúbb talajképződményei tartoznak ide, amelyekben a humuszosodáshoz, kilúgzáshoz, valamint az agyagosodáshoz az erőteljes savanyodás társul. A humuszosodás típusa a savanyú televény vagy acid mull, vagyis igen savanyú, ami rendszerint a csarabos, áfonyás erdei aljnövényzet következménye, és benne sok a lebomlatlan növényi maradvány. A mélyebb szintek szintén igen savanyúak, bennük sem agyagbemosódás, sem podzolosodás nem játszódik le. Rendszerint sekély rétegű talajok.
Pangóvizes (pszeudoglejes) barna erdőtalajok
Ebbe a típusba azokat a talajszelvényeket soroljuk, amelyekben a humuszosodás, a kilúgzás, az agyagosodás, az agyagvándorlás és az agyagszétesés folyamatához a redukció jelensége is társul. A savanyodás erőteljes mértéket ölt. Felhalmozódási szintjük vízáteresztő képessége gyenge, ezért a felülről érkező talajnedvesség „pang”. Ez okozza a redukciót és a szürke márványozottságot. A redukciós szürke szín elsősorban a repedéseket, gyökérjáratokat kíséri. A pszeudoglejes vagy pangóvizes barna erdőtalajok közös tulajdonsága, hogy szelvényükben a kilúgzási szint jelentősen kifakult. A felhalmozódási szint barnás, sárgásbarna alapszínét fakószürke márványozottság kíséri, kismértékű rozsdásodással és vasszeplőkkel. E talajok fizikai tulajdonságai – elsősorban vízgazdálkodása, valamint tápanyag-gazdálkodása kedvezőtlen.
Kovárványos barna erdőtalajok
A barna erdőtalaj képződésének feltételei között a homokon kialakult szelvényeken új jelenség figyelhető meg, a kovárványképződés. Ez társul a humuszosodás, a kilúgzás, az agyagosodás, az agyagvándorlás, a savanyodás és esetenként a hazánkban ritkán fellépő podzolosodás folyamatához. A felhalmozódási szint kovárványcsíkok alakjában jelentkezik, amelyek a talajképző folyamatok jellege szerint lehetnek barnásak, vörösek vagy vörösesbarnák. A különböző körülmények között kialakult kovárványcsíkok vastagsága és lefutása eltérő.
Forrás:
https://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/bet/bet.htm#Karbon%C3%A1tmaradv%C3%A1nyos_barna
