Előző hét pénteken tartotta a Magyar Talajtani Társaság országos szintre emelkedett ,,Talaj a talpad alatt" szelvényleírási kampányeseményét. A rendezvény célja felhívni a figyelmet a talajok sokszínűségére, azok jelentőségére, és a bennük munkálkodó biológiai, mikrobiális tényező fontosságára.
Itt érdemes megemlítenünk egy másik, témához kapcsolható eseményt is, méghozzá a 8. Talajélet Konferencia és Szakkiállítást, melyet a Talajmegújító Gazdák Egyesülete szervezett.
A szervezet idén a mezőgazdaság-egészség viszonyrendszerére alapozva rendezte meg az eseményt Jakabszálláson. A talajegészséget fókuszba helyező gazdálkodási gyakorlatokat zászlóra tűző közösség által az EGY-EGÉSZSÉG koncepció keretein belül számos külföldi, és hazai mezőgazdasági, és annak határterületeit érintő szakembert hallhatott a közönség, mindezt a regeneratív gazdálkodás megközelítéseivel összefüggésben.
Amikor a regeneratív szót meghallom, az reménnyel, és inspirációval tölt el, hiszen a regeneráció nem kizárólag normális, hanem egyben gyógyulási folyamat is. Lássuk csak: amikor megsérül a bőröm, a testem tudatában van, hogyan gyógyítsa meg magát. De ugyanakkor támogatnom is kell a testem a gyógyulásban.
-mondta el Anne Biklé, tudományos író és előadó, aki az USA-ból látogatott el az eseményre. A regeneratív mezőgazdasággal kapcsolatos gondolataiba beleszőtte a talajegészség helyreállításával kapcsolatos reményeit is, és azt a felismerést, hogy hazánkban az ezzel kapcsolatos tudatosság még hagy kívánnivalót maga után.
A világon mindenhol vannak gazdálkodók, akik eltérő erőforrásokkal, kultúrnövénykörrel, és talajtani adottságokkal rendelkeznek. Pontosan ezért érzem fontosnak hangsúlyozni a jobb talajegészség elérését, mint fő célt. Hogy miért van erre szükségünk? A növényegészség érdekében. A növények jól funkcionáló mikrobiommal egészségesebbek lesznek, így, ha a talaj egészségesebb, a növényi mikrobiom is egészségesebb.
-tette hozzá a szakember.
Az egyik mesésnek mondható dolog, amely az állati és növényi táplálék szempontjából igen új iránynak számít, és még mindig rengeteget tanulunk róla: a mikrobiális anyagcseretermékek. Ez furcsán hangzik, de igaz. A talajban és emésztőrendszerünkben található baktériumok olyan vegyületeket állítanak elő, amelyeket a növények és a táplálkozó állatok képesek felvenni. Ezekről a rövid szénláncú zsírsavakhoz hasonlítható vegyületekről kiderült, hogy gyógyhatással bírnak. A regeneratív mezőgazdaságnak hála ezeket az anyagokat visszajuttatjuk a szervezetünkbe.
Amikor erről a gyakorlatról beszélek, úgy értem, hogy a kémiai anyagok bevitelét minimalizáljuk, és fokozzuk a szervesanyagok visszaforgatását a rendszerünkbe, vagyis vissza akarjuk állítani a talaj mikrobiomjának működését. Ez mind a regeneratív szemlélet része, hiszen végső soron a mezőgazdaság mindig is az emberiség javát kellett hogy szolgálja.
Még mindig hosszúnak ítélem az utat, amelyet meg kell tennünk. A világ számos területén már megoldottuk az éhínséget, megfelelő hozamaink és elég élelmiszerünk van. De valójában e hozamok eléréséhez feláldozzuk az említett mikrobiális tényezőt. Tehát, mit ér az az élelmiszer, amely nem táplál bennünket? Valóban át kellene gondolnunk, hogy az agráriumban rejlő hatalmas potenciált hogyan használhatnánk ki… A regeneratív mezőgazdaság gyakorlata az én értelmezésem szerint, úgy érzem hozzásegíthet bennünket.
– zárta gondolatait a tudományos előadó. További részletek a videóban!
