Tápanyag-utánpótlás

A nitrogén-műtrágyázás hatása a szója hozamára és táplálóanyag-tartalmára

Agrofórum Online

Hosszú ideje folyik vita szakmai és tudományos szinten egyaránt arról, hogy a szója termesztése során szükség van-e ásványi N-trágyázásra vagy sem, tekintettel arra, hogy a növény nitrogénszükségletét a gyökérgümői révén részben a légköri nitrogénből is képes fedezni.

Számos kísérlet igazolja, hogy a szója terméshozama – csakúgy, mint a termés fehérje- és olajtartalma – nem mutat összefüggést a N-műtrágyázással. Ugyanakkor hasonló számban találkozhatunk olyan kutatási eredményekkel, amelyek a N-műtrágyázás eredményességét bizonyították.

A magyarországi gyakorlat és annak eredményességének megismerése érdekében arra vállalkoztunk, hogy a korábbi kutatásoktól eltérően termelőüzemektől gyűjtött termesztéstechnológiai adatokra és szójababminták NIR-vizsgálati eredményeire alapozva keressünk összefüggéseket.

Magyarországi kísérleti eredmények alapján, az ötéves (2018-2022) országos átlaghoz hasonló 2,6 tonna/hektár terméshozam eléréséhez, a talaj tápanyagellátottságától függően hektáronként 29-75 kg N-hatóanyag visszapótlása lehet indokolt a szójatermesztés során.

Az AKI tesztüzemi adatbázisa (FADN) szerint azonban a hazai gyakorlat ettől jócskán eltér, a szójatermesztők igen változó mennyiségben alkalmaznak N-hatóanyagot, gyakran az ajánlásokat jelentősen meghaladó mértékben.

Amit a számok mutatnak

A 2021-2022. évi szójatermesztési adatok alapján 20-50 kg/ha N-hatóanyag kijuttatásánál érték el a gazdaságok együttesen a legmagasabb hozamátlagot, vagyis a hektáronkénti 2,893 tonna terméseredményt.

Ez 10,2%-kal haladta meg a 0-20 kg/ha és 15,1%-kal az 50 kg/ha-nál nagyobb N-ellátás melletti átlagos hozamértéket, mindkét esetben szignifikáns mértékben.

A szójabab nyersfehérje-tartalma a 0-20 kg/ha N-hatóanyag-kategóriába tartozó szójababmintáknál volt a legmagasabb (35,5%), ugyanez a nyershamu (4,99%), a nyerszsír (20,55%) és a nyersrost (6,74%) esetében a 20-50 kg/ha N-hatóanyag-kategória mintáira mondható el.

A nyersfehérje és a nyershamu átlagértékei mindhárom N-hatóanyag-kategóriában szignifikánsan eltértek egymástól. A nyerszsír legmagasabb átlagértéke bizonyíthatóan meghaladta a másik két N-hatóanyag-kategória átlagértékét, míg a nyersrosté csak az 50+ kg/ha dózisét.

A talajminőség és a N-ellátás együttes hatása – a vizsgált paraméterek közül – a nyersrost esetén mutatott erős kölcsönhatást, azaz a különböző minőségű talajokon alkalmazott eltérő mértékű N-dózisok a szójabab nyersrosttartalmának más-más irányú változását eredményezték.

Jó minőségű talajokon a nyersrosttartalom átlagértéke a N-dózis növelésével mérsékelten nőtt (6,35%-ról 6,70%-ra). Ezzel szemben gyenge talajokon a nagyobb N-dózis kezdetben enyhe nyersrosttartalom-növekedést eredményezett (6,61%-ról 6,93%-ra), majd 50+ N-hatóanyag alkalmazásánál a paraméter átlagértéke jelentősen lecsökkent (6,04%). Ezzel együtt ki kell hangsúlyozni, hogy a nyersrosttartalom nem csak ettől a két tényezőtől függ (R2=0,051).

A tenyészidőszak hossza és a N-műtrágyázás együttes hatása a terméshozamban és a nyersfehérje-tartalomban mutatott erős, igazolható különbséget. A rövid és közepesen hosszú tenyészidőszakoknál a hozamátlagok bizonyíthatóan különböztek csaknem mindegyik N-hatóanyag kategóriában és 20-50 kg/ha N-dózis alkalmazásakor voltak a legmagasabbak (rövid: 3,194 t/ha, közepes: 2,944 t/ha).

Hasonlóan, a nyersfehérje átlagértékei is a rövid és közepesen hosszú tenyészidőnél mutattak szignifikáns különbségeket az eltérő N-hatóanyagszinteknél. A nyersfehérje-tartalom mindhárom tenyészidőszak esetén a 0-20 kg/ha N-dózis mellett volt a legmagasabb.

Dr. Tikász Ildikó Edit, Dr. Molnár Zsuzsa, Varga Edina

AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft., Budapest

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2023. novemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogyan juttassam ki a nitrogénműtrágyát, és melyik műtrágyát válasszam?

2025. január 17. 16:10

Legkésőbb januárban meg kell tervezni az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázását, hiszen közeleg az az időszak, amikor a búza és a repce ismét fejlődésnek indul, és akkor bizony nem szabad késlekedni.

Mire használható a hamu a kertben?

2025. január 15. 08:10

A fa hamuja gazdag különböző ásványi anyagokban, például káliumban, kalciumban, foszforban és magnéziumban.

A kalászosok megfelelő tápanyagellátása jó befektetés

2024. december 14. 16:10

A tápelemek közül nemcsak a makroelemeket igénylik, hanem a mikroelemek kijuttatását is meghálálják: termésmennyiséggel és az ezerszemtömeg növekedésével.

Mit tehetünk télen a komposzttal?

2024. december 10. 08:10

A téli hideg jelentősen lelassítja a komposztálás természetes folyamatait, mivel a bomlásban kulcsszerepet játszó mikroorganizmusok hőmérsékletérzékenyek.

A kukorica és a szójabab ára is zuhan a készletadatok hatására

2024. január 13. 11:10

Európában mind a négy kiemelt agrártermék, a malmi búza, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa is mínuszban zárta a hetet.

Összességében jó hetet zárt a gabonapiac

2020. március 30. 08:42

A kukorica drágulása mögött korrekciós tényezők álltak múlt héten, ugyanis az azt megelőző hetekben sokat vesztett értékéből a termék az üzemanyagkereslet csökkenése miatt.

A szója kártevői és az ellenük való védekezés

2023. szeptember 15. 17:10

A szója terméspotenciáljának védelme érdekében a gazdálkodóknak rendszeresen ellenőrizniük kell a növényállományukat, és szükség esetén megfelelő megelőző és kezelési intézkedéseket kell alkalmazniuk a szója kórokozóival és kártevőivel szemben.

Az olajipari növények 2017. évi vetőmag-szaporítási tapasztalatai

2018. december 29. 10:33

Az elmúlt évet jónak értékelhetjük a napraforgó és a repce szaporításai számára, míg a szója vetőmag-előállítása szempontjából bekövetkezett az a visszaesés, ami szakmailag várható volt. Az olajos növények hazai vetőmag-előállításában a napraforgó és a káposztarepce vetőmagtermesztése növekedett, míg a szója szaporítása iránti kedv tovább csökkent.