Számos gazdaság teszi megfontolás tárgyává az őszi alaptrágyázást. A döntésekben jelentős szerepet játszanak a rendelkezésre álló anyagi források, ezért célszerű a tapasztalatokon túlmenően a talaj- és nem egy esetben a korábbi növényanalízisek eredményei alapján meghozni a tápanyag-utánpótlási döntéseket.
Két meghatározó tápelem
Az őszi búzák kapcsán is felmerül a kérdés, juttassunk ki alaptrágyát, avagy sem? Az biztos, hogy számos kutatási, kísérleti eredmény mutat rá arra, hogy a búza jól reagál a nitrogén- és foszforkijuttatásra.
Saját kísérleteinkben Iregszemcsén is azt tapasztaljuk, hogy a búza még csernozjom talajon is képes megduplázni, hektáronként 4,6 tonnáról 9,1 tonnára (2021) növelni a termés mennyiségét 40-50 kg/ha foszfor és 140-150 kg/ha nitrogén kijuttatása mellett.
Ráadásul úgy, hogy napraforgó elővetemény után ősszel a számított adagból csak 25-30 kg/ha nitrogén került ki a területre, tehát visszafogott őszi nitrogénpótlásról volt szó. Mindez azt jelenti, hogy évről évre újra beigazolódik az a tény, miszerint
az alaptrágyázást nem célszerű elhagyni.
Amennyiben a talajnak a növényfüggő foszforellátottsága közepesnél jobb, vagy a korábbi években rendszeres mérlegelvű vagy feltöltő szemléletű foszfortrágyázás folyt a területen, megoldást jelenthet a búza startertrágyázása is, amennyiben a vetőgép alkalmas rá.
A megoldandó probléma itt is hasonló ahhoz, mint amit tavasszal a kukoricánál tapasztalhatunk, egy hosszabb lehűlés következtében. Ősszel ugyanis az egyre hidegebb talajban a növekedéshez és a jó gyökeresedéshez szükséges foszfor feltáródása és gyökérzethez jutása lassul, ezért ha a foszfort a szemhez közeli sávba koncentráljuk, ez a probléma kivédhető.
Nem mellékes a melléktermés sorsa
A nitrogén és a foszfor mellett érdemes gondot fordítani a káliumpótlásra is. Természetesen az elővetemény szármaradványainak bomlása során (megfelelő talajélet esetén) jelentős mennyiségű kálium szabadul fel és válik felvehetővé. Azonban észrevehető egy olyan tendencia is, hogy egyre több gazdaság teszi megfontolás tárgyává a szármaradványok biomassza erőművek számára történő értékesítését.
Ezzel szerves anyagot viszünk el a területről, ami más, egyébként kiváló alternatívák, mint például az almos vagy alom nélküli istállótrágya és más szerves trágyák hiányában jelentős kálium-, kalcium- és magnéziumveszteséget, valamint más mikroelemek elvonását (mangán, vas, bór, cink) is jelentik!
A mikroelemek hatékony és célzott kijuttatása viszont a jól megtervezett lombtrágyázás feladata lesz. Ennek első alkalma még a tél beállta előtt lehet, majd kora tavasszal, végül kalászhányás elején, esetleg minőségjavításra a terméskötés után közvetlen.
A makroelemek pótlása egyfelől alaptrágyázással (foszfor és kálium), valamint tudatos meszezéssel (kalcium), másfelől MAS (lehetőleg dolomit tartalmú) nitrogénműtrágyázással oldható meg.
Felmerülhet más nitrogénforrás használatának lehetősége is. Az ammónium-nitrát és különösen a karbamid egyaránt savanyító hatású műtrágyák, ezért használatuk gyengén savanyú vagy savanyú talajokon nem ajánlott.
Ezenfelül a karbamid alaptrágyaként, de még inkább sor mellé adagolva kockázatos lehet. A karbamid a talajba kerülve a mikrobák ureáz enzimjeinek köszönhetően bomlásnak indul. A bomlási sebességet számos tényező befolyásolja, melyek közül egyik a hőmérséklet. Egy melegebb ősz folyamán a karbamid nitrogénjének ammónium-ionná történő átalakulása jelentősen felgyorsulhat.
Ennek egyik következménye az lehet, hogy ammónia szabadul fel, ami a légkör irányába elillanva veszteséget és egyben környezetterhelést is jelent. Másfelől a magárokba juttatott karbamid a gyors átalakulás következtében lokális lúgosságot hoz létre, ami perzselő hatású lehet a fiatal fejlődő gyökérzetre.
Dr. Hoffmann Richárd MATE, Növénytermesztési-tudományok Intézet, Kaposvári Campus
Dr. Varga Csaba Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2022. szeptemberi számában olvasható.
