Műtrágya nélkül persze nincs költséghatékony növénytermesztés. Azonban nem mindegy, hogy miből, mennyit, mikor és hová juttat ki.
Gondolkodjon előre, számoljon és tegyen szert a legnagyobb nyereségre anélkül, hogy túlköltekezne. Íme, nyolc tipp a műtrágyára költött forintok hatékonyságának maximalizálásához.
1. A gabonafélék, például a kukorica esetében helyezze a hangsúlyt a nitrogénre. Ha a kukorica számára nem áll rendelkezésre elég nitrogén, akkor a termésvárakozásaira keresztet vethet, függetlenül a foszfor- és káliumszintektől.
2. Ne hanyagolja el a ként! A közepes vagy alacsony szervesanyag-tartalmú talajokon még jobban oda kell figyelni a kéntartalomra.
3. Próbálja meg nem elhasználni a talajban káliumot! Bár a káliumnak nincs olyan közvetlen hatása a hozamra, mint a nitrogénnek, befolyással bír a növény állóképességére, vízgazdálkodására és a betegségekkel szembeni ellenálló képességére. A nitrátok és a kálium a talajban „kéz a kézben járnak” egymással, így ha a magasabb kukoricatermés érdekében több nitrogén alkalmaz, akkor több káliumra is szükség lesz. Ha csökkenti a kijutott kálium mennyiségét, azzal gyorsan csökken a talajban rendelkezésre álló kálium mennyisége, amit lassú és nehézkes folyamat lesz visszaállítani.
4. A káliummal összehasonlítva a foszfor több lehetőséget kínál a hatékonyság növelésére, ha a megfelelő terméket a megfelelő mennyiségben, megfelelő időben és megfelelő helyen alkalmazza. A foszfort a növény egész élete folyamán felveszi, de a legfontosabb, hogy a vegetációs időszak elején rendelkezésre álljon. A vetőgéppel a vetőmag mellett és kissé alatta kijuttatott foszfor kétszer olyan jól hasznosul, mint ha ugyanazt a mennyiséget simán csak kiszórná.
5. Bár az optimális időzítés és elhelyezés hatékonyabbá teheti a műtrágyázást, nem változtatja meg a növény által felhasznált tápanyagok mennyiségét. Ha ezeket a tápanyagokat nem pótolják, a talaj tápanyaszintje romlani fog.
6. Az 5. pont bizony a sávos kijuttatásra is érvényes! A növények mindenképpen ugyanazt a mennyiséget veszik fel a talajból, és ezt a sávos kijuttatás során is figyelembe kell venni. Ha éveken át kevesebb műtrágyát juttat ki, mint amennyi a kultúrnövényekkel lekerül, azzal teljesen kimerítheti a talaj tápanyagtartalékait.
7. Ha a műtrágyázással két évre tervez előre, akkor az éves műtrágyaköltségeket átmenetileg csökkentheti. A talajvizsgálati eredmények alapján átmenetileg kevesebb hatóanyagot juttathat ki, majd újra feltöltheti a talajt. Figyelem, hosszú távon viszont rossz stratégia!
8. Határozza meg a nyereségcéljait, és ezeket szem előtt tartva tanulmányozza a talajvizsgálati eredményeket, hogy eldöntse, hol csökkentheti a műtrágyaköltségeket. A legjobb megközelítés a precíziós. nézze végig a terület minden egyes zónáját, és csökkentse a műtrágyaadagokat a tápanyaggal feltöltött zónákban, és pótolja a hiányosságokat a gyengébben teljesítő területeken.
Fotó: Pixabay
