Tápanyag-utánpótlás
Tápanyag-utánpótlás

Levélminták

Levélminták

Agrofórum Online

Az ültetvényünk tápanyag-gazdálkodásának tervezéséhez nagyon fontos, hogy rendszeresen meggyőződjünk arról, hogy mi van a talajban és mi van a növényeinkben, mármint milyen tápelemek. A talajvizsgálathoz a mintákat tavasszal, a vegetáció megindulásakor kell vennünk, a levélanalízishez az optimális mintavételi időpont viszont most van, július végén – augusztus elején, amikor a nyájas olvasó kezébe veszi ezt a lapszámot.

A gyümölcstermő növényeinkben, a vegetációs időszakban folyamatos víz- és tápanyagforgalom zajlik. A leveles hajtások és a gyümölcsök folyamatosan növekednek, fejlődnek. A különböző növényi szerveknek más-más a funkciójuk, a tápanyag-ellátás szempontjából pedig egymás konkurenseinek tekinthetők. Mindezek miatt valamennyi szerv, így a levelek tápelemtartalma is folyamatosan változik. Sok gyümölcsfajt vizsgáltak ebből a szempontból, most az őszibarackra vonatkozó eredményekre szeretnék részletesen kitérni.

A Soroksáron lévő kísérleti ültetvényünkben 2012-ben vizsgáltuk az Early Redhaven őszibarackfajta leveleiben a tápelemtartalom változását május és október között, havonta egy alkalommal végzett levélvizsgálatokkal. Ennek eredményeit az 1. és 2. ábrán tüntettük föl. A makroelemek közül a nitrogén és a kálium mennyisége fokozatosan csökkent a tenyészidőszak során, a kalcium- és a magnéziumtartalom folyamatosan növekedett, a foszfortartalom alakulása pedig ingadozó tendenciát mutatott (1. ábra).

1. ábra A makroelemek mennyiségének változása az Early Redhaven őszibarackfajta leveleiben a tenyészidőszak során
(Soroksár, 2012)

A mikroelemek mennyisége is folyamatosan változott a levelekben (2. ábra). A vas- és a mangántartalom növekedett, a réztartalom kismértékben csökkent. A levelek bórtartalma augusztusig nőtt, majd csökkent. A cink mennysége a kezdeti magas értékekről a tenyészidőszak végére erőteljesen lecsökkent.

2. ábra A mikroelemek mennyiségének változása az Early Redhaven őszibarackfajta leveleiben a tenyészidőszak során
(Soroksár, 2012)

Szűcs Endre és munkatársai az almalevelekben hasonló tendenciákat mutattak ki. Külföldi szakirodalmi forrásokban is sok vizsgálati eredményt találunk a különböző gyümölcsfajokra vonatkozóan, amelyek hasonló változásokról számolnak be.

 A mintavétel ideje és módja

Nem mindegy tehát, hogy mikor vesszük a mintákat a levélvizsgálathoz. A tenyészidőszak első felében nagyon gyors és intenzív változások zajlanak a levelekben, tápelem-tartalmuk gyors ütemben változik. Szeptemberben és októberben pedig, az őszi lombhullás közeledtével a levelek tápelemei fokozatosan a fás részekbe vándorolnak, hiszen a télre való felkészüléshez ez feltétlenül szükséges, tehát ebben az időszakban sem mutatják jól a levélminták a fák tápanyag-ellátottságát. A vegetációs időszak második felében, ezen belül is július végén – augusztus elején a legkiegyensúlyozottabb a levelek tápanyagkészlete, ekkor érdemes tehát a mintákat szedni a vizsgálatokhoz.

A fajtára jellemző, kifejlett és egészséges leveleket gyűjtsünk, mert a beteg, kórokozókkal fertőzött, vagy megrágott levelek nem mutatják a növény tényleges tápelemszintjét. Minden fáról egy levelet szedjünk, a hosszú hajtások középső levelei közül válasszunk. A mintavétel során fajtánként és táblánként egy átlagminta begyűjtésére törekszünk, egy levélminta 60-100 db levelet tartalmaz. Ha az ültetvényünk egységes állományú, egy levélmintával 3-6 ha nagyságú területet jellemezhetünk. Ha heterogén a területünk, vagy nagyon eltérő kondíciójú fák vannak egy táblában, akkor külön-külön minták megvizsgálásával győződünk meg az ültetvényünk különböző részeinek tápanyag-ellátottságáról. A vizsgálatot minden évben végezzük el, ha mód van rá, de kétévenként feltétlenül.

Optimális tápanyag-ellátottsági értékek

A makroelemekre vonatkozó optimális levélanalízis értékeket az 1. táblázat tartalmazza. Ebben a gyümölcsfákon kívül a legfontosabb bogyósgyümölcsű fajok is fel vannak tüntetve. A táblázatból láthatjuk, hogy a gyümölcstermő növények különböző mennyiséget igényelnek a különböző tápelemekből, és érdekes módon a nagyságrendekben nincs igazán különbség a fás kultúrák és a bogyósok között. Fontos tudnunk a tápanyag-gazdálkodás tervezésekor, hogy a nitrogén (N), a kálium (K) és a kalcium (Ca) a legfontosabb tápelemek számukra, ezekből kell a legtöbb.

1. táblázat A gyümölcsfajok kedvező tápanyag-ellátottságát mutató levélanalízis értékek a szárazanyag-tartalom %-ában, makroelemek
(Forrás: Szűcs E. 1999)

A csonthéjasok ebből a három makroelemből közel azonos mennyiséget igényelnek, az optimális levélanalízis értékek 2-3 % körül vannak. Az almatermésűek káliumból és kalciumból fél-kétharmad annyi mennyiséget fogyasztanak, mint nitrogénből, hasonlóan a bogyósokhoz. A szántóföldi kultúráknál oly hangsúlyos foszfor (P) a gyümölcstermesztésben kisebb hangsúlyt kap. A kedvező ellátottságát jelző levélanalízis értékek egy nagyságrenddel kisebbek valamennyi gyümölcsfaj esetében, mint a nitrogén értékei, vagyis a mi növényeinknek tizedannyi kell foszforból, mint nitrogénből.

A levélanalízis során a mikroelemek mennyiségét is feltétlenül vizsgálni kell. Ezekből ugyan jóval kisebb mennyiséget igényelnek a növényeink, mint a makroelemekből, de ha hiány van belőlük, az súlyos élettani betegségekhez vezethet. A gyümölcsfák kedvező ellátottságát jelző határértékek a 2. táblázatban találhatók. A tápelemtartalmak itt mg/kg, más néven ppm értékben vannak feltüntetve. A vas (Fe) és a mangán (Mn) a legnagyobb mennyiségben található mikroelemek a levelekben, a cinkre (Zn), a rézre (Cu) és a bórra (B) kisebb mennyiségben van szükségük a gyümölcsfáinknak.

2. táblázat A gyümölcsfajok kedvező tápanyag-ellátottságát mutató levélanalízis értékek (mg/kg), mikroelemek
(Forrás: Szűcs E. 1999)

Több szakkönyvben is találhatunk levélanalízis határértékeket. Cikkünkben az adatokat az 1999-ben a Mezőgazda Kiadónál Füleky György szerkesztésében megjelent Tápanyag-gazdálkodás című könyvből vettük, annak is a „Gyümölcsösök talaj- és tápanyagigénye, trágyázása” című fejezetéből, amelyet Szűcs Endre írt.

A fajta- és az alanyhasználat is befolyásolhatja a tápelemigényt

Nem beszéltünk a fajokon belül a fajtákról, holott ezek tápelemigényei is eltérőek lehetnek. Ráadásul a tápanyag-felhasználást az alany is befolyásolja. A gyakorlatban egy-egy termőhelyen a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet ezeket a különbségeket meghatározni, a fák kondíciójának, hajtásnövekedésének és termőképességének vizsgálatával, és a helyi tapasztalatok alapján fajtánkénti finomhangolással elvégezni a tápanyag-utánpótlást. Ha hiány mutatkozik valamelyik tápelemből, gyors megoldást jelenthet az ültetvényben a lombtrágyázás, de hosszútávon a talajon keresztüli megfelelő tápagyag-ellátást kell biztosítanunk.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A mikrobák szerepe a talajszerkezet kialakításában

2024. március 25. 11:10

A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül többek között a tápanyagszolgáltató képesség és fogyatkozik a humusz.

A hígtrágya precíziós kijuttatásával kísérleteznek magyar szakemberek

2024. március 20. 15:10

588,3 millió forint vissza nem térítendő támogatás révén fejleszt mesterséges intelligencián alapuló precíziós hígtrágya-kijuttatási technológiát az AJG Agrogép Jármű- és Gépgyártó Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alkotta konzorcium.

Több pénzt akar keresni? Akkor ideje, hogy megtanulja az őszi búza és repce hatékony tavaszi N-fejtrágyázását! Elmondjuk, hogyan!

2024. március 15. 16:10

Tavasszal a vegetáció megindulásakor a legfontosabb feladat az őszi búza és a repce nitrogén fejtrágyázásának megtervezése. Ilyenkor gyakran találkozhatunk nitrogénhiányos állománnyal, különösen, ha már ősszel sem kapott elegendő nitrogént a növény.

5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról

2024. március 11. 16:40

Számos nitrogénforma áll a gazdák rendelkezésére, de sok esetben a megszokás vagy éppen hangos kampányok, ellenkampányok alapján hozzuk meg a döntést, melyik nitrogénformát használjuk.

Lombtrágyázás, aminosavak - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (III. rész)

2018. március 17. 15:35

Az álló kultúrák lombon keresztül történő tápanyagellátása és a legfontosabb aminosavak és azok növényélettani szerepe.

Kevesebb a nitrogén, de ettől még nem dőlhetünk hátra

2022. február 17. 10:05

Az őszre kirobbant műtrágya-helyzet miatt gyorsan kellett dönteni a vetésforgó összeállításában és az inputanyag-vásárlásban, vagy éppen nem vásárlásban. Minden lehetőséget mérlegelve sok gazdálkodó úgy döntött, hogy megnöveli a vetésszerkezetében azon növények arányát, melyek kevesebb nitrogénnel is beérik, így több helyen nőni fog a napraforgó és szója vetésterülete. Ami még erősítheti a döntésüket, hogy a hazai és a világpiacon továbbra is nagy a kereslet mindkét növény iránt, stabilan, magas áron értékesíthetőek.

Alba Milagro Hungária Kft. - professzionális partner a növénytáplálás és talajaktiválás területén

2019. május 24. 09:53

Az Alba Milagro termékportfóliójának kialakításában sok éves tápanyagtervezési tapasztalatuk volt az irányadó. Olyan termékeket kerestek szerte az európai piacon és Magyarországon, melyek megoldást jelentenek a hazai problémákra.

Nitrogénműtrágyák és startertrágyák - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (I. rész)

2018. március 13. 16:27

A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése, a tápanyag-antagonizmussal kapcsolatos kérdések, a relatív tápanyaghiány okai, a startertrágyák típusai, jellemzői és hatékonysága.