Az istállótrágya, mint a szarvasmarhatrágya is valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag. Hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul, a termésmennyiség pedig fokozódik. A talaj mikroszervezeteit is táplálja, hatására olyan biológiai viszonyok alakulnak ki, amelyek a talajba juttatott műtrágyák érvényesülését is fokozzák.
Az istállótrágya (pl. szarvasmarhatrágya) a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll. A friss trágya felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná. Ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell. Ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen szagú anyaggá érik. Lehetőleg ősszel kell kiszórni és a talajba forgatni. Így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak.
Egyéb jelentős szervestrágya-fajták:
- melegágyi föld,
- gombatrágya,
- tőzegelt fekáltrágya,
- baromfi- és galambtrágya,
- tápanyagokkal dúsított tőzeg,
- kerti komposzt,
- zöldtrágya,
- juh- és kecsketrágya.
Árut termelő gyümölcsöskertben, ahol a fák közti területet nem gyepesítik, de nem is kívánják haszonnövényekkel beültetni, célszerű őszi káposztarepce, spenót, borsó vagy egyéves somkóró vetésével, majd a növények alászántásával fokozni a talaj szervesanyag-tartalmát. Ma már bármelyik nagyobb kereskedésben, áruházláncban is (pl. OBI, Praktiker és gazdaboltok) elérhető zacskós, zsákos kiszerelésben szerves trágya, azaz szarvasmarhatrágya. Így a tápanyag-utánpótlást – elsősorban persze házikertben, kisebb ültetvényben – még ilyen formában is ki lehet egészíteni, annak aki nem tud közvetlenül gazdálkodótól szerves trágyát venni.
Kijuttatást illetően, kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni. Kötött talajon egyszerre 3-4 mázsa istállótrágyát szórjunk ki 100 m2-enként, míg homokon ugyanerre a területre egyszerre 1,5-2 mázsa is elegendő.
Miért használjunk szarvasmarhatrágyát?
- Tápanyagforrás. Tartalmazza a növények számára szükséges összes elemet, közel a megfelelő arányokban. Megközelítőleg igaz, hogy minden növénynek szüksége van mindenféle tápelemre, csak mennyiségileg eltérő mértékben, hiányuk fejlődési rendellenességeket okoz, amely behatárolja a termés mennyiségét.
- Energia- és táplálékforrás a lebontást végző talajélőlények számára, melyek fokozatosan tárják fel és bocsátják a növények rendelkezésére a szerves anyagban megkötött elemeket. Például: 1 gramm talajban több milliárd mikroorganizmus található.
- Javítja a talaj tápanyag-, víz-, levegő- és hőgazdálkodását.
- Elősegíti a műtrágyák hasznosulását.
- Javítja a talaj porozitását, szerkezetét, művelhetőségét.
Forrás:
https://balintgazda.hu/aktualis-kert/november/szervestragyazas-mivel-mit-es-hogyan.html
Kiemelt kép: Pixabay