Tápanyag-utánpótlás

Talajjavítás: melioráció

Agrofórum Online

A meliorációs tevékenységek a talajok termőképességének megőrzését, fenntartását és javítását célozzák, illetve a kedvezőtlen természeti tényezők – elsavasodás, talajtömörödés és beiszapolódás, vagy belvíz, illetve aszály – hatásainak kiküszöbölésére, vagy mérséklésére irányulnak. A meliorációs technológiákkal a talaj szerkezetének és kémhatásának helyreállítása, a vízbefogadó képességének, vagy éppen a vízelvezetés javítása végezhető el.

Talajaink mezőgazdasági hasznosíthatóságát számos eredendő és „szerzett” talajhiba (kövesség, csekély termőképesség, erős víz-, illetve sóhatás, savanyúság stb.) korlátozza. A természetes (genetikai) okokból csökkent termőképességű talajok egy részének megjavítását megkísérelni sem (volt) érdemes (többek között ezért nem terjedt ki a mezőgazdasági művelés pl. az erősen kavicsos, kőzettörmelékes váztalajokkal, rendzinákkal fedett térségekre), más, igen gyenge termőképességű talajfajták (pl. szoloncsák szikesek) gazdaságos javítására lehetőség sincs.

A talajok többsége viszont különböző talajjavítási eljárásokkal termékenyebbé tehető. Ez utóbbiak közé részben azok a talajok tartoznak, amelyek egykor kedvező (vagy kedvezővé tett) tulajdonságait maga a mezőgazdasági tevékenység károsította, tehát a korábbi állapot helyreállítására (rekultivációra) van szükség.

Javításra szoruló talajaink közel 70%-a a savanyú talajok közé tartozik. E talajfajták összefüggő területeket borítanak hegy- és dombvidékeinken, de jelentős a kiterjedésük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felén, továbbá a Tisza és a Körösök völgyében. Meliorációra van szüksége szikeseink és homoktalajaink nagy részének is, amelyek közel egyenlő arányban (átlagosan 12-15%-ban) osztoznak talajjavítást igénylő földterületeinkből. A hazai szikesek döntő hányada a Közép-Tisza-vidéken, a Berettyó és a Körösök vidékén, továbbá a Duna menti síkságon található; a javításra szoruló homoktalajok nagy kiterjedésű területeket borítanak a Duna-Tisza közén és a Nyírségben, de jelentős arányban vannak jelen Belső-Somogy déli, sík vidékein és a Dráva mellékén is.

A savanyú, a szikes és a homoktalajok megjavításának, termékenyebbé tételének igénye fontos állami feladatként jelentkezett a mezőgazdaság kollektivizálását követően. 1947 és 1985 között a legnagyobb mértékű talajjavító tevékenység Nyugat-Magyarország savanyú talajaira terjedt ki (a melioráció Vas és Somogy megyék javítandó talajainak egészét, a Zala megyeiek 80-85%-át, a Győr-Moson-Sopron és Baranya megyeiek több mint felét érintette). Az alföldi megyék savanyú talajainak 50% feletti arányú javítására csak Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében került sor. A szikes talajokra irányuló meliorációban Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyék állnak az élen (javítandó területük 85, illetve 55%-a meliorált), Bács-Kiskun, Békés és Heves megyék szikeseinek nagy része viszont évtizedek óta javítatlan.

A javítás alatt álló talajok aránya homokterületeinken a legalacsonyabb (még az e téren élenjáró Bács-Kiskunban is alig 25%, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében 20% alatti). Az 1980-as években a talajdegradáció által legerősebben érintett vidékekre vonatkozóan a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a talajok minőségének, illetve további állapotromlásuk megakadályozása érdekében nagyszabású talajjavítási programot indított el. Ennek keretében 33 kiemelt meliorációs térség kijelölésére került sor.

A térségek közül különösen a Balaton és a Velencei-tó vízgyűjtő területén az 1980-as évek elején végzett meliorációs munkálatok kaptak nagy figyelmet, de jelentős talajjavítási tevékenység kezdődött el a Nyugat-Dunántúlon (a Marcal völgyében), a Dél-Alföldön és a Berettyó-Körös-vidéken, továbbá a Felső- és a Közép-Tisza-vidékén. Az 1980-as évek végének meliorációs tervei nagyrészt a kisebb kiterjedésű, ám mezőgazdasági szempontból jelentős térségek (pl. Sárköz, soproni szőlővidék) talajainak javítását irányozták elő.

A talajban végzett következő beavatkozásokat és azok gépeit sorolják a meliorációs műveletek közé:

  • rigolirozásos talajforgatás,
  • mélyítő szántás, lazítós szántás,
  • mélylazítás, talajjavító szerek és műtrágyák kijuttatása,
  • mészszórás, meszezés,
  • ideiglenes és tartós vízelvezető árkok nyitása,
  • alagcsövezés a felesleges talajvíz elvezetésére, aszály esetén a talaj vízfeltöltésére.

A meliorációval kapcsolatos eljárásokat a 34/2008. (III. 17.) FVM rendelet foglalja össze, írja elő.

Forrás:

https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/123.html

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A repce tápanyag-dinamikája, avagy az intenzív tápanyagfelvételi időszakoknak megfelelő tápanyag-kijuttatás

2025. augusztus 27. 17:10

A repce termését és olajtartalmát döntően befolyásolja a precízen időzített, komplex tápanyag-utánpótlási technológia.

Házi káliumpótlás kertészeknek: mi működik, mi nem?

2025. augusztus 20. 14:10

A kálium kulcsfontosságú a növények víz- és cukorháztartásában. Megnéztük, mely házi módszerek adnak tényleges káliumpótlást – és melyeket érdemes elfelejteni.

Nyári szárbontás: hatékony tápanyag-utánpótlás a szántóföldeken

2025. július 24. 16:10

Mikor célszerű nyáron szármaradványok bontását végezni, és mikor nem?

Táplálja a talajt – ne pazarolja a műtrágyát!

2025. július 9. 16:10

A talaj nem igényel állandó műtrágyázást. Okos tápanyag-utánpótlással egyszerre lehet kertje szép és a környezet is hálás érte.

Talajlazító kiválasztásának szempontjai

2023. július 5. 13:14

A talajlazítás fontosságát nem lehet elégszer kihangsúlyozni, a megfelelő időben és módon végzett lazítás látványos eredményeket hozhat a termelésben. A talajlazító alkalmazásával javíthatjuk talajaink állapotát, megszüntethetjük a károsan tömörödött eke- és tárcsatalp réteget. A lazított talajrétegben a víz mélyebbre jut, növekszik a talaj levegőtérfogata és felgyorsul a talaj biológiai élete.

A nyári talajművelés eljárásai és eszközei (2/1.)

2019. május 25. 07:28

A nyári talajművelés fő feladata a nyár elején, közepén betakarított növények tarlójának művelése, ápolása és a lazításos alapművelés műveleteinek elvégzése. Az összeállításban olvashatnak a tarlóhántás eszközeiről, a hántott tarló ápolásáról és a forgatásnélküli alapművelést megalapozó nyárvégi középmélylazításról.

„A Väderstad gépekkel szemléletet is kellett váltanunk”

2022. február 5. 16:38

Néhány nappal karácsony előtt egy ködös, zúzmarás délelőttön fordultam be az öregcsertői Vadas-Agro Kft. telephelyére, ahol már fotózásra készen várt rám az agrárvállalat gépparkjának néhány Väderstad eszköze. Csend volt és nyugalom, hiszen a telepen szinte mindenki a téli pihenőre készült. Nem véletlen, hiszen ilyenkor a földekre menni, és a nagy vasakkal munkát végezni szó szerint bűn. A Bács-Kiskun megyei, 750 hektáros gazdaságban ez különösen így van, hiszen interjúalanyom, Vadasné Velker Magdolna és férje, Vadas Ferenc szerint a talaj a sikeres termelés legfontosabb tényezője.

Égbe szökő terméshozam helyes talajműveléssel: talajlazítók a DONDI-tól

2020. április 17. 11:30

Amennyiben intenzív növénytermesztést folytatunk, a termésbiztonság és a kimagasló hozam biztosításához lényeges, hogy elkerüljük a művelőtalp-tömörödést szántóföldjeinken. A tömörödött rétegek jelenléte ugyanis több szempontból profitunk ellensége a mezőgazdaságban. Növeli a munka energiaigényét, ami extra költségekkel jár. Romlik a termény minősége, hiszen ilyenkor a talaj se levegőzés, se nedvesség szempontjából nem biztosít megfelelő közeget a növények fejlődéséhez.