Tápanyag-utánpótlás

Talajjavítás: melioráció

Agrofórum Online

A meliorációs tevékenységek a talajok termőképességének megőrzését, fenntartását és javítását célozzák, illetve a kedvezőtlen természeti tényezők – elsavasodás, talajtömörödés és beiszapolódás, vagy belvíz, illetve aszály – hatásainak kiküszöbölésére, vagy mérséklésére irányulnak. A meliorációs technológiákkal a talaj szerkezetének és kémhatásának helyreállítása, a vízbefogadó képességének, vagy éppen a vízelvezetés javítása végezhető el.

Talajaink mezőgazdasági hasznosíthatóságát számos eredendő és „szerzett” talajhiba (kövesség, csekély termőképesség, erős víz-, illetve sóhatás, savanyúság stb.) korlátozza. A természetes (genetikai) okokból csökkent termőképességű talajok egy részének megjavítását megkísérelni sem (volt) érdemes (többek között ezért nem terjedt ki a mezőgazdasági művelés pl. az erősen kavicsos, kőzettörmelékes váztalajokkal, rendzinákkal fedett térségekre), más, igen gyenge termőképességű talajfajták (pl. szoloncsák szikesek) gazdaságos javítására lehetőség sincs.

A talajok többsége viszont különböző talajjavítási eljárásokkal termékenyebbé tehető. Ez utóbbiak közé részben azok a talajok tartoznak, amelyek egykor kedvező (vagy kedvezővé tett) tulajdonságait maga a mezőgazdasági tevékenység károsította, tehát a korábbi állapot helyreállítására (rekultivációra) van szükség.

Javításra szoruló talajaink közel 70%-a a savanyú talajok közé tartozik. E talajfajták összefüggő területeket borítanak hegy- és dombvidékeinken, de jelentős a kiterjedésük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felén, továbbá a Tisza és a Körösök völgyében. Meliorációra van szüksége szikeseink és homoktalajaink nagy részének is, amelyek közel egyenlő arányban (átlagosan 12-15%-ban) osztoznak talajjavítást igénylő földterületeinkből. A hazai szikesek döntő hányada a Közép-Tisza-vidéken, a Berettyó és a Körösök vidékén, továbbá a Duna menti síkságon található; a javításra szoruló homoktalajok nagy kiterjedésű területeket borítanak a Duna-Tisza közén és a Nyírségben, de jelentős arányban vannak jelen Belső-Somogy déli, sík vidékein és a Dráva mellékén is.

A savanyú, a szikes és a homoktalajok megjavításának, termékenyebbé tételének igénye fontos állami feladatként jelentkezett a mezőgazdaság kollektivizálását követően. 1947 és 1985 között a legnagyobb mértékű talajjavító tevékenység Nyugat-Magyarország savanyú talajaira terjedt ki (a melioráció Vas és Somogy megyék javítandó talajainak egészét, a Zala megyeiek 80-85%-át, a Győr-Moson-Sopron és Baranya megyeiek több mint felét érintette). Az alföldi megyék savanyú talajainak 50% feletti arányú javítására csak Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében került sor. A szikes talajokra irányuló meliorációban Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyék állnak az élen (javítandó területük 85, illetve 55%-a meliorált), Bács-Kiskun, Békés és Heves megyék szikeseinek nagy része viszont évtizedek óta javítatlan.

A javítás alatt álló talajok aránya homokterületeinken a legalacsonyabb (még az e téren élenjáró Bács-Kiskunban is alig 25%, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében 20% alatti). Az 1980-as években a talajdegradáció által legerősebben érintett vidékekre vonatkozóan a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a talajok minőségének, illetve további állapotromlásuk megakadályozása érdekében nagyszabású talajjavítási programot indított el. Ennek keretében 33 kiemelt meliorációs térség kijelölésére került sor.

A térségek közül különösen a Balaton és a Velencei-tó vízgyűjtő területén az 1980-as évek elején végzett meliorációs munkálatok kaptak nagy figyelmet, de jelentős talajjavítási tevékenység kezdődött el a Nyugat-Dunántúlon (a Marcal völgyében), a Dél-Alföldön és a Berettyó-Körös-vidéken, továbbá a Felső- és a Közép-Tisza-vidékén. Az 1980-as évek végének meliorációs tervei nagyrészt a kisebb kiterjedésű, ám mezőgazdasági szempontból jelentős térségek (pl. Sárköz, soproni szőlővidék) talajainak javítását irányozták elő.

A talajban végzett következő beavatkozásokat és azok gépeit sorolják a meliorációs műveletek közé:

  • rigolirozásos talajforgatás,
  • mélyítő szántás, lazítós szántás,
  • mélylazítás, talajjavító szerek és műtrágyák kijuttatása,
  • mészszórás, meszezés,
  • ideiglenes és tartós vízelvezető árkok nyitása,
  • alagcsövezés a felesleges talajvíz elvezetésére, aszály esetén a talaj vízfeltöltésére.

A meliorációval kapcsolatos eljárásokat a 34/2008. (III. 17.) FVM rendelet foglalja össze, írja elő.

Forrás:

https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/123.html

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Táplálja a talajt – ne pazarolja a műtrágyát!

2025. július 9. 16:10

A talaj nem igényel állandó műtrágyázást. Okos tápanyag-utánpótlással egyszerre lehet kertje szép és a környezet is hálás érte.

A földnek ára, a termőtalajnak értéke van

2025. június 23. 14:10

A szármaradványok tudatos talajba forgatása értékes tápanyagot és jobb vízháztartást biztosít a következő kultúrák számára.

A kukorica életútja a tápanyagigény függvényében

2025. június 11. 14:10

A kukorica tápanyagigénye kritikus pontokon változik. A TIMAC AGRO célzott megoldásokkal segíti a stresszhelyzetek kezelését.

A hasonló a hasonlót szereti

2025. május 26. 16:10

Az AGRO.bio termékei között olyan biostimulátorokat és lombtrágyákat találunk, amelyek hatékony segítséget nyújtanak a kihívások kezelésére.

A barna erdőtalajok típusai: savanyú, nem podzolos, pangóvizes, kovárványos barna erdőtalajok

2022. október 23. 07:36

A barna erdőtalajok típusai közül ebben a cikkünkben a savanyú, nem podzolos, a pangóvizes, a kovárványos barna erdőtalajok kerülnek bemutatásra.

Mikroelemek a talajban: kobalt (Co)

2022. március 16. 04:36

A kobalt (Co) a környezetben elszórtan szinte mindenhol jelen van, így az emberek ki vannak téve a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben található mennyiségnek.

A magyaroknak NAGYOBB van, mégis JOBBAN kihasználja az adottságait ez a picike ország a BUSA KS segítségével!

2020. május 12. 10:24

Hollandia, az ország, ami fentről szemlélve egy óriási patcheworknek tűnik. Amerre a szem ellát mindenütt szigorúan rendezett mezőgazdasági területeteket látunk.

Égbe szökő terméshozam helyes talajműveléssel: talajlazítók a DONDI-tól

2020. április 17. 11:30

Amennyiben intenzív növénytermesztést folytatunk, a termésbiztonság és a kimagasló hozam biztosításához lényeges, hogy elkerüljük a művelőtalp-tömörödést szántóföldjeinken. A tömörödött rétegek jelenléte ugyanis több szempontból profitunk ellensége a mezőgazdaságban. Növeli a munka energiaigényét, ami extra költségekkel jár. Romlik a termény minősége, hiszen ilyenkor a talaj se levegőzés, se nedvesség szempontjából nem biztosít megfelelő közeget a növények fejlődéséhez.