Az ősszel betakarított zöldségek érzékenyek lehetnek a korai, éjszakai hideg-betörésekre, ám olykor a megelőző intézkedések sem bizonyulnak elegendőnek, a növények pedig megsérülnek. De miből tudhatjuk, mekkora a fagykár, visszafordítható-e ez az állapot?
Fagyról akkor beszélünk, amikor a levegő hőmérséklete a talajszintnél 0 Celsius-fokra vagy annál alacsonyabbra csökken. Fagy esetén a növényi szövetekben lévő víz megfagyhat, de az is lehet, hogy nem fagy meg. A fagyás akkor válik tényleges fagykárrá, amikor a növényi szövetek sejtfalain belül és a sejtfalak között jég képződik.
Ilyenkor a víz kitágul, és a sejtfalak felszakadhatnak. Egyes növények szöveteiben azonban több hely van, ezért bizonyos mennyiségű és időtartamú belső jégképződést komolyabb sérülés nélkül elviselnek. Ha azonban fagykár keletkezik, az visszafordíthatatlan, az ellen nem tehetünk már semmit. A kora őszi fagyok ellen az időjárás-előrejelzések figyelemmel kísérésével és a megfelelő intézkedések (pl. takarófólia) megtételével lehet védekezni.
Tűrőképességtől függően a növények pusztulását okozza a lombkorona hőmérsékletének 2-5 fokkal fagypont alá csökkenése (akár 5-10 perc alatt), illetve a 3-5 órán át tartó tartós 0 °C és -0,2 °C közötti hőmérséklet.
Az őszi zöldségfélék különböző mértékben tolerálják a különböző hőmérsékleti viszonyokat, a származási területükből adódóan. A fagyás során a víz kitágul és felszakíthatja a sejtfalakat. A leveles és gyökérzöldségek azonban általában jobban bírják a kemény fagyokat (2 °C alatt), mivel a szöveteikben több hely marad a víztágulásra és a belső jégképződésre.
- Kemény fagyokat is kibíró zöldségek: kelkáposzta, endívia, karfiol, saláta, mustár, hagyma, borsó, burgonya, rebarbara, rutabaga, spenót
- Közepes fagyokat kibíró zöldségek: répa, brokkoli, káposzta, sárgarépa, zeller, mángold, hagyma, paszternák, retek
- Enyhe fagyokat kibíró zöldségek: uborka, bab, padlizsán, tök, kukorica, édesburgonya
Hogyan állapíthatja meg, hogy fagykárosodást szenvedett-e a zöldsége?
A fagykárosodást elszenvedett levelek először megbarnulnak, majd miután a lakásban felolvadnak, szinte átlátszónak tűnnek, mintha „eláztak volna”. Ha megszáradnak, felpöndörödnek és törékennyé válnak.
Az alábbi lista rávilágít, hogy mire kell figyelni a fagykárosodást elszenvedett zöldségeken:
- Cékla: Külső és belső vizesedés; helyenként a szövetek megfeketedése.
- Brokkoli: A brokkolirózsa közepe a legérzékenyebb a fagykárosodásra. Felengedés után ezek a részek megbarnulnak és erős szagot árasztanak.
- Káposzta: A levelek vizesnek tűnnek, áttetszőek és petyhüdtek lesznek felolvasztáskor.
- Sárgarépa: Hólyagos megjelenés, cakkos, hosszanti irányú repedések. A belseje felolvasztáskor vizessé és sötétté válik.
- Karfiol: Foltokban barnára színeződik és főzéskor kellemetlen szagot áraszt.
- Zeller: A levelek és a szárak felengedéskor fonnyadtnak, „taknyosnak” tűnnek.
- Uborka: Átlátszó, vizes, löttyedt megjelenés, közvetlenül a héj alatt.
- Fokhagyma: A kiolvasztott gerezd szürkéssárga és levet ereszt.
- Saláta: A külső levelek levált hámsejtjeinek elhalt részei barnává válnak; a zöldség fokozottan érzékeny a fizikai károsodásra és a rothadásra.
- Hagyma: A felengedett hagymák puhák, szürkéssárgák és levet engednek, a fagyás gyakran csak egyes rétegekre korlátozódik.
- Burgonya: A fagyás külsőleg nem feltétlenül látható, de a héj alatt szürke vagy kékes-szürke foltok formájában megjelenik. A felolvadt gumók puhák és löttyedtek lesznek.
- Tök: Vizes foltok a tök felső felületén, felpuhult héj. A súlyosan sérült termés „összeomlik”, befelé dőlnek az oldalai.
- Retek: A felengedett szövetek áttetszőnek tűnnek; a gumók megpuhulnak és összezsugorodnak.
- Édesburgonya: Sárgásbarna elszíneződések, foltok, vizes rothadás megjelenése a felengedés után.
- Répa: Apró vizes foltok vagy lyukak a felszínen. A sérült szövetek barnának vagy szürkének tűnnek, és kellemetlen szagot árasztanak.
A fagyérzékeny növények védelme
A termesztők gyakran használnak passzív vagy fűtött magas fóliaalagutakat és -sátrakat, üvegházakat vagy hidegházat, hogy ősszel magasabb fokú védelmet nyújtsanak a fagyra érzékeny növényeknek. A különféle sorköztakarók (az üvegházakhoz képest) alacsony költségű megoldást jelentenek az érzékeny növények fagy elleni védelmére.
Ezeket a takarókat drót- vagy fémvázzal, illetve hajlított PVC-ívekkel emelik a növény fölé. Az anyagszéleket általában homokzsákokkal súlyozzák, vagy egyszerűen földdel temetik be, hogy megakadályozzák a szél okozta felgyűrődést.
A könnyű takarófóliák különböző méretűek és súlyúak, és különböző szintű fagyvédelmet biztosítanak. Ahogy a védőfóliák egyre nehezebbek, úgy csökken a fényáteresztés. Figyelemre méltó kivétel az üvegházi fólia (műanyag), amely jelentős fagyvédelmet biztosít, miközben még mindig jelentős fényáteresztést tesz lehetővé.
Hátránya az, hogy ez az anyag nem önszellőző, ami azt jelenti, hogy a termesztőknek a napsütéses napokon el kell távolítaniuk a takarást a túlmelegedés elkerülése érdekében. Az üvegházak a legbiztonságosabbak a fagyérzékeny növények számára, hiszen ezekben egész évben fajspecifikus termesztési körülményeket tudnak teremteni a termesztők.
