Zöldség
Zöldség

A hazai koraiburgonya-termesztés kialakulása és mai gyakorlata

A hazai koraiburgonya-termesztés kialakulása és mai gyakorlata

Agrofórum Online

Jelenleg a 20-25 ezer hektár között ingadozó hazai burgonyatermő terület 20-30%-án folyik korai termesztés. A terület legnagyobb részén átmeneti műanyag fóliás (fátyolfóliás) takarást is alkalmaznak. A korai burgonya március közepe és június közepe között foglalja el a területet, így utána másodterményként még számos növény is termeszthető.

Általános tudnivalók a burgonyáról

Napjainkban több mint 100 országban 18-20 t/ha átlagtermés mellett mintegy 20 millió hektáron, 360 millió tonna körüli termést takarítanak be (FAO 2014). Az egy főre eső globális éves fogyasztás 34-36 kg. Az (Egyesült Királyságot is magában foglaló) EU-28 termelése 2016-ban 53 millió tonna volt. A legnagyobb termelő állam Németország, amely, az EU összes termelésének közel 20%-át adja. Magyarország vonatkozásában 452 ezer tonna került feltüntetésre, ez az EU összes termelésének 0,9%-a.

Az 1990-es évekig a legtöbb burgonyát Európában és Észak-Amerikában termelték és fogyasztották. Ettől kezdve azonban drámai területi átrendeződés következett be. Látványos termelésnövekedés kezdődött elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Latin-Amerikában is. A folyamatot jól szemlélteti, hogy a világtermelés az 1960-as években még 30 millió tonna körüli volt, 2007-re pedig már elérte a 165 millió tonnát.

Jelenleg a világ legnagyobb termelője Kína, amely Indiával együtt a világtermelés egyharmadát adja. Napjainkban 5 ország termelése haladja meg a 10 millió tonnát, Kína 95 millió, India 45 millió, az Orosz Föderáció 30 millió, Ukrajna 22 millió, az USA 19 millió tonnát állít elő.

A burgonya tetraploid (négyszeres kromoszóma szerelvény számú) mérsékelt hőigényű, de fagyra érzékeny növény. Géncentruma Dél-Amerikában, a mai Peru területén található, ahol évezredeken keresztül az itt élő inkák mindennapi tápláléka volt. Az amerikai kontinens 1492. évi felfedezését követően viszonylag gyorsan (száz éven belül) megjelent Európa tengerparttal és hajó flottával rendelkező országaiban is. Spanyolországban 1580, Írországban 1585 táján tűnt fel.

Magyarországra jóval később jutott el, 1654-ben, Németországban tanuló diákok hozták magukkal. Termesztésbe vételére azonban csak 1771-től került sor. Elterjedése azonban viharos gyorsaságú volt, 1773-ban már az egész országban termesztették. Az 1800-as évek végére már több burgonya termett Magyarországon, mint búza (burgonyából 4,4 millió, búzából 4,3 millió tonnát állítottak elő).

A burgonya világméretű térhódítása elsősorban annak köszönhető, hogy terület egységenként négyszer-ötször több termés ad, mint a gabonafélék és a növény összes tömegének 85%-a használható fel emberi táplálkozásra (a gabonaféléknek csak 50%-a). Nem véletlen, hogy napjainkban a világtermelés felét az élelmezési gondokkal szembesülő, szegényebb országok állítják elő.

A burgonya mint humán táplálék elsősorban szénhidrátforrás, amelynek közel 90%-a keményítő. E mellett ásványisó- és vitamintartalma is figyelmet érdemlő. Viszonylag sok kálium és magnézium található benne. C-vitamin-, folát-, niacin- és K-vitamin-tartalma közepes. Említést érdemlő még a mintegy 2% körüli fehérjetartalma, valamint az a tény, hogy nem hizlal, mert viszonylag kevés kalóriát (77 kcal) tartalmaz.

A népélelmezésben játszott szerepének felértékelődése az ágazatba sorolás tekintetében is orientáló volt. Ma már egyre inkább zöldségfélének tekintik nálunk is. Az angolszász országokban mindig is ez volta helyzet. Nálunk korábban csak az előnevet gumókkal történő korai termesztésből származó áru számított annak. Éppen a gumó előnevelés ténye különböztette meg a tömegburgonya-termesztéstől. Napjainkra a teljes érés előtt felszedett, esetleg végleges méretét sem elért, nem teljesen beparásodott héjú „újkrumpli” jellegzetes „bébi” zöldségtermék lett.

A burgonya korai termesztésének hazai kialakulása

A tárolt burgonya nyár elejére már nagyon sokat veszít eredeti minőségéből, amint egy 1891-ben megjelent cikk szerzője fogalmazott, „szinte nem is ehető”. Az igényes és tehetős fogyasztók tavasz végi, nyár eleji szükségleteit először máltai és olaszországi importtal, majd a hazai korai termesztés beindításával próbálták kezelni. Ez utóbbi alapja az a korábbi megfigyelés lett, miszerint a fonnyadt (eredeti nedvességtartalmukat elvesztett) gumók kiültetés után hamarabb hajtanak ki, mint a veremből frissen előszedettek. Később rájöttek, hogy a fonnyasztást célszerű a gumók előcsíráztatásával összekapcsolni.

A hazai újburgonya-termesztés melegágyi hajtatással kezdődött az 1800-as évek közepén. Az előnevelt gumókkal indított korai szabadföldi termesztés az 1900-as évek elejétől bontakozott ki. A történelmi Magyarország délkeleti részén (Lovrin, Őscsanád, Temesrékás) élő „német ajkú” kisgazdák kezdtek el foglalkozni vele, úgy, hogy a vetőgumót előzetesen hónapokig csíráztatták, ágy alá helyezett kosarakban. A kiültetés utáni átmeneti műanyag fóliás takarás az 1970-es években, a takaróanyag beszerezhetőségét követően alakult ki.

Vetőgumó előnevelése

A korai termesztésben 50-70 g átlagtömegű vetőgumókat használnak fel, amelyeket kiültetés előtt mintegy egy hónappal (4-4,5 hét) ládákban egy vagy kétsorosan elhelyezve 8-14 oC hőmérsékleten, 1000-1500 lux fényerősségű megvilágítás mellett előnevelnek mindaddig, amíg azokon 0,5-2 cm-es hajtáskezdemények alakulnak ki (1. kép). Ez általában, a csíráztatás megkezdése utáni 28-32. napon következik be.

Az így előnevelt gumókat akkor ültetetik ki, amikor a talaj az ültetés mélységében eléri a 6-7 oC értéket Ez általában március 15-25. körül következik be. A hajtáskezdemények fejlődése 16-18 oC nappali, és 12-14 oC éjszakai hőmérsékleten a leggyorsabb, de 14 oC feletti előhajtatás a tapasztalatok szerint csökkenti az összes termés tömegét.

1. kép: Előcsíráztatott burgonyagumók

A koraiság mértéke előcsíráztatás és előgyökereztetés együttes alkalmazásával fokozható. Ez úgy történik, hogy amikor a gumókon a hajtáskezdemények néhány milliméteresek, 3-4 cm vastagon előzetesen fertőtlenített tőzeggel, vagy komposzttal takarják be azokat. Ez azonban 5-6 hetet igénybe vevő folyamat. Ennek megfelelően a szaporítóanyag előnevelését csak hajtáskezdemény biztosítása esetén február közepén, előcsíráztatás és előgyökereztetés együttes alkalmazása esetén január végén, február elején kell megkezdeni.

Kiültetés, növényápolás

Az általánosan alkalmazott 75×25 cm sor- és tőtávolság mellett hektáronként 52 ezer darab gumó helyezhető el, az ideális ültetési mélység 3-5 cm. Az ennél mélyebb ültetés rontja a koraiságot. A koraiság a kiültetést követő, kb. egy hónapig tartó átmeneti műanyag fóliás takarással tovább növelhető. Érdemes szellőzést biztosító, könnyű, 15-20 g/m2 tömegű szövött polipropilén (fátyolfólia) takarót alkalmazni, amely mínusz 4 oC hőmérsékletig fagyvédelmet biztosít (2. kép).

A fólia gumókiültetés utáni kihelyezése gyakorlatilag egy talajtakarás, amely a lombozat kihajtása után válik növénytakarássá (síkfóliás termesztés). A kiültetésre ez esetben március közepén kerül sor. A műanyag fóliatakaró, amely 12-14 nappal korábbi kiültethetőséget, és 8-10 nappal korábbi szedhetőséget biztosít, április közepéig maradhat a növényeken.

2. kép: Szövött polipropilén (fátyol) fóliával takart korai burgonya

A takaró eltávolítása után azonnal szükség van fejtrágyázásra, öntözésre és növényvédelemre. Meg kell jegyezni, hogy a burgonya klórérzékeny növény, ezért a szulfát típusú káliumműtrágyák használata ajánlott. Utalni kell arra is, hogy igen jó hatású a keserűsóval (magnézium-szulfát, MgSO4, ajánlott dózis 6-8 kg/ha) elvégzett magnézium-lombtrágyázás, amelyet a növényvédelmi permetezésekkel összekötve célszerű kijuttatni. Ezt követően „töltögetni” kell (földet helyezni a növények köré). Erre azért van szükség, mert a földalatti hajtásokon, a sztólókon csak akkor képződnek gumók, ha azokat legalább 15-20 cm vastag földréteg takarja. Az előnevelt gumók kiültetését követő átmeneti takarása nélküli termesztés esetén a kiültetés csak később, március végén, április elején történhet.

Betakarítás

Az előcsíráztatott, majd egy hónapig szövött fóliával takart burgonya május közepétől ad értékesíthető árut. A betakarításra sor kerülhet a gumók végleges méretének elérése előtt, foszlós (kézzel könnyen ledörzsölhető) héjú állapotban, és a végleges méret elérésekor, gyengén parásodott héjjal (3. kép). Az előbbi azonnali felhasználásra való, nem tárolható, az utóbbi a szedés után még hosszabb ideig felhasználható. Az átmeneti fóliatakarásban nem részesített állomány szedése valamivel később, május végétől, június elejétől kezdhető. A korai burgonyában több fehérje és kevesebb szárazanyag található, mint a teljesen beparásodott héjú „ókrumpliban”. A magyar statisztikai nyilvántartások a június 30-ig értékesített burgonyát tüntetik fel koraiként.

3. kép: Különböző érettségi állapotban lévő burgonya gumók, bal oldalon kézzel könnyen ledörzsölhető (foszlós) héjú, középen gyengén parásodott héjú, jobb oldalon teljesen beparásodott héjú)

Fajtahasználat

A korai termesztésben a fajtahasználat kulcskérdés. A különböző fajták tenyészideje általában 80-95 nap között szóródik, azaz e tekintetben nincs nagy különbség közöttük. A növekedés, fejlődés dinamikájában azonban igen. A korai termesztésben olyan fajtákat célszerű választani, amelyek növényenként 10-12 db gumónál többet nem nevelnek, de azokat rövid időn belül kifejlesztik. A dinamikus gumófejlődés mellett fontos kérdés a mérsékelt lombnövekedés is. Ezt számszerűen az ún. harvest index mutatja, amely a növény által termelt összes szárazanyag és a gumókban található szárazanyag arányát fejezi ki. A fajták héjszíne lehet sárga és piros. A világpiacon mindkettő elfogadott és keresett.

A hazai fogyasztók azonban a piros héjú, legalább 70-80 g átlagtömegű, 7-8 cm hosszú, 4-5 cm átmérőjű gumókat keresik. Bár ez a korai burgonya esetében kevésbé meghatározó kérdés, de ezúttal is meg kell említeni, hogy az „A” típusú burgonya salátának és hidegkonyhai készítménynek, a „B” vegyes hasznosítású, de elsősorban főtt ételek készítésére, a „C” típus pedig sült ételek készítésére való. A „D” jelű nem étkezési, hanem ipari és takarmányozási célokat szolgál.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Hodossi Sándor: A hazai koraiburgonya-termesztés kialakulása és mai gyakorlata (2017. 08. 154. old.) című írása alapján.

Fűszerpaprika-termesztés és -kutatás Tunéziában

2019. június 10. 03:37

Európában és Afrikában sokfelé évszázadok óta kedvelt fűszer a paprika, de bármelyik országról legyen is szó, mindenütt jövevény a faj, hiszen az amerikai kontinens fölfedezése után került át az Atlanti-óceán keleti partjára, majd terjedt el a Földközi-tenger medencéjében, annak északi és déli partvidékén egyaránt.

Mikor fejtrágyázzuk zöldségnövényeinket?

2019. június 9. 05:38

Szakcikkünk a trágyázás időzítésének és a tápanyagok megosztásának fontosságát ismerteti a szabadföldi zöldségtermesztésben.

A fokhagyma tápértéke és gyógyhatása, termesztésének helyzete a világon és nálunk

2019. június 8. 15:37

A fokhagyma jellegzetes funkcionális, nagy tápértékű, az egészség alakulására is rendkívül kedvező hatással lévő élelmiszer. Fajtatípusairól, fajtáiról, a termeszthetőségének feltételeiről, valamint termesztési módjáról olvashatnak összeállításunkban.

Rózsaszín burgonya lehet a jövő slágere

2019. május 29. 12:18

Mára szinte minden zöldségnövényből nemesítettek a szakemberek különleges színű, formájú egyedeket és ez a burgonya esetében sincsen másként. Cikkünkből megismerheti az Olvasó a Shetland Black, Fleur Bleue, Apache és a Blue St. Gallen különleges burgonyafajtákat.

Új eljárást fejlesztettek ki a burgonyavírus ellen

2018. április 6. 06:32

A burgonyát több mint 30 féle vírus fertőzheti, ezek közül a legelterjedtebbek a burgonya levélsodró, az Y, az X, az A, az M és az S vírusok.

Burgonyaválság Európában!

2018. október 29. 14:26

Az aszályos és forró nyarat követően szeptember 26-án a német mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy az idei burgonyatermés 25 százalékkal marad el a szokásostól, és a gumók sokkal kisebbek a vártnál.

Nagyon sok a fertőzött burgonya

2018. október 15. 06:14

Levéltetvek is okozhatnak súlyos betegségeket a burgonyában

2019. május 29. 04:37

Fontos tisztában lenni azzal, milyen betegségek fordulhatnak elő a burgonyanövényeken, hogy időben meg tudjuk tervezni a védekezést az esetlegesen felbukkanó kórokozók ellen.