13℃ 2℃
október 20. Vendel, Irén, Kleopátra
Zöldség

A termőközeg és a tápoldat károsan magas sótartalmának tünetei a zöldségnövényeken

Agrofórum Online

Bár az elmúlt évek egekbe szökő műtrágyaárai mindenkit a korábbinál nagyobb takarékosságra kényszerített, mégis előfordul, hogy a túltrágyázásból, a rossz öntözővíz minőségből és a vízhiányból adódóan só-kártünetek jelentkeznek a növényeken. A magas sótartalomból adódó terméskiesés – beleértve a minőségromlást is – elég gyakori jelenség a zöldségtermesztésben, amit gyakran más élettani fejlődési rendellenességgel is össze szoktak téveszteni.

Káros magas sótartalom gyakoribb okai a zöldségtermesztésben:

  • Száraz éghajlati viszonyok mellett, a talaj intenzív párologtatása következtében a kapillárisokon megindul a talajfelszín irányába a vízmozgás, ezzel együtt a sóképző anyagok is felemelkednek a gyökérzónába, és kicsapódnak. (Idén nyáron, az aszály idején az öntözetlen kertekben volt tapasztalható.)
  • Másodlagos elszikesedés a rossz minőségű öntözővizek miatt. Sajnos a zöldségtermesztő, de más kertészeti ágazatokban is gyakori a rossz minőségű, szikesítő hatású öntözővizek használata.
  • Talajvízszint megemelkedése következtében a gyökérzónába emelkednek az alsóbb, gyökérzóna alatti talajrétegekben felgyülemlett sóképző anyagok, amelyek átmeneti jelleggel károsíthatják a hajtatott primőröket. Talajos termesztésben, fóliák alatt, hóolvadás idején fordul elő.
  • Műtrágyák túladagolása, egyenetlen kiszórása, egyszerre nagyobb mennyiségű fejtrágya kijuttatása.
  • Szakszerűtlen tápoldatozás, tömény tápoldat használata.

Talajok sótartalmának alakulása függ az éghajlati tényezőktől (párolgás intenzitása csapadék mennyisége), a talajok mechanikai összetételétől (kötöttség, szerves anyag tartalom, vízzáró rétegek elhelyezkedése), és a termesztési technológiáktól.

A sótartalom mérése, az EC fogalma

A sóérték termesztési szempontból alapvetően fontos talaj-, gyökérközeg-, öntözővíz-, illetve tápoldat-tulajdonság. A közeg, illetve az oldat elektromos vezetőképességén (electrical conductivity) alapszik, jele az „EC” is erre utal. Mértékegysége a mS/cm (milliszimensz/centiméter), amit a termesztési és az agrokémiai gyakorlatban sokszor nem írnak ki, az 1 mS/cm helyett csak 1 EC-t jeleznek. Az ionmentes víznek (desztillált víz) elektromos vezetőképessége nincs, viszont ha sótartalmát (tápanyagtartalmát) növeljük, az oldott sók mennyiségével, azaz koncentrációjával arányosan növekszik.

Korábban a kertészetekben is a talajok sótartalmát „összessó” értékben fejezték ki, szántóföldi növénytermesztésben még manapság is ez a gyakoribb. Tekintettel arra, hogy az EC érték függ a sóképző anyagok összetételétől pontosan átszámítani nem lehet, de 1 EC megközelítően megfelel ~500-800 mg/l sónak.

Lehetne arra vonatkozóan értéket megadni, hogy egységnyi műtrágya milyen mértékben növeli a talaj, vagy az öntözővíz (tápoldat) sótartalmát, de ez alapvetően a műtrágyától, a műtrágya úgynevezett sóindexétől függ.

A közeg, illetve oldat elektromos vezetését (ellenállását) nagymértékben módosítja a hőmérséklet, ezért a mért értékeket a hőmérséklet függvényében korrigálni kell, ezt a legtöbb kereskedelemben kapható EC mérő automatikusan elvégzi, a korrigált értéket mutatja, így a mérésékor nem jelent külön gondot.

A magas sótartalom gyakori tünetei

A zöldségfélék a károsan magas talaj-sótartalomra (tápoldat-töménységre) eltérő formában, módon és mértékben reagálnak, reakciójuk, tüneteik nagyon különbözőek lehetnek.

A magas EC kedvezőtlenül hat a magvak csírázására, kelésre. Az ozmózis törvénye szerint a féligáteresztő hártyán – amit adott esetben a gyökér külső szöveti rétegeit jelentik – az áramlás mindig a hígabb, azaz az alacsonyabb töménységű felé történik. Az áramlás sebessége függ az oldatok töménységének különbségétől. Magas sótartalmú gyökérközeg esetén a nedvesség beáramlása lassú, ami a csírázás idejét is megnöveli, sőt agyontrágyázott, erősen szikes talajon előfordulhat, hogy meg sem történik. Olajos magvak (sárgarépa, petrezselyem, zeller, kapor, mák, stb.), amelyek magas olajtartalmuk következtében, egyébként is lassan veszik fel a vizet, a magas EC-ből adódóan a csírázási idejük még inkább megnyúlik, ebben a fenológiai fázisban különösen érzékenyek a sótartalomra, illetve a talaj-nedvességére. (Helytelen gyakorlat vetéskor, vagy palántaneveléskor a szaporítóföldbe nagyobb mennyiségű műtrágyát keverni.)

 A gyökereken isjól nyomon követhetők a magas sótartalom káros tünetei, mindenekelőtt a vékonyabb, fiatalabb gyökereken. Először a hajszálgyökerek, majd a vastagabbak is megbarnulnak, elszáradnak, ellentétben a mészhiánnyal és néhány növényi kórokozó által kiváltott betegséggel, amikor szintén megbarnulnak, de nedvesek, nyálkásak, külső szövetrétegük könnyen lehúzható. Palántázott növényeknél és tápkockás palánták kirakása után nem indul meg a talajban a gyökérfejlődés, a növény tartósan a hervadás jeleit mutatja, a tápkockában és cserépföldben egészségesek a gyökerek, viszont a tápkocka felületén – ahol a talajjal érintkeznek – megbarnulnak, palántanevelő földet (tápkockát, cserépföldet) nem képesek elhagyni, nem tudnak a talajba átgyökerezni, azt átszőni.

A kifejlett növény esetében a lombozat habitusa megváltozik. A levelek a vízhiány jeleit mutatják, főleg az alsó leveleken tapasztalhatóak hervadási tünetek. A lombozat haragos zöld, a hajtásvégek sötétek, további jellemző a vékony szár, a rövid ízközök, az oldalhajtások fejletlensége.

A levélzet alakja és színe is megváltozik. A lombozat haragos zöld, a fajtára jellemzőnél kisebb levéllemez felület, egyes fajoknál keskenyebb és hosszabb a levéllemez (megnyúlt levelek). A hajtások közepe „befeketedik” (normális növekedésnél mindig kicsivel világosabb, mint a lomblevelek), később a tünet az alsóbb levelekre is átterjed. Egyes fajoknál a haragos zöld levélszíneződés mellett – amennyiben a károsan magas sótartalom tartósan fennáll, a talajoldat nem hígul – a levélszéleken, éles határral élénksárga csíkok is mutatkozhatnak, pl. uborka, paprika (1. kép). (Az így kialakult tünetek kismértékben hasonlítanak egyes gyomirtó szer kár-tünetére, és hormonhatású anyagok jelenlétére is. Paradicsomnál, uborkánál gyakrabban, más zöldségfajok esetében ritkán, a levelek kanalasodása is megfigyelhető, amely deformálódás elsősorban az idősebb lombozaton mutatkozik.

1. kép: Sókártétel tünete uborkalevélen

A termések alakja és beltartalmi összetétele is megváltozik. Gyakori a kényszerérés jelenség (pl. paprika, karfiol), növekszik a szárazanyag tartalom, miközben a termésmennyiség csökken (káposztafélék). A magas sótartalom akadályozhatja más elemek növénybe jutását, a növényen belüli mozgásukat (ionantagonizmus jelenség), amikor nem a sótartalom, hanem az adott elem hiánytünetei mutatkoznak (például a mészhiány, paprikánál és paradicsomnál csúcsrothadás betegség, salátánál levélszél-barnulás, stb.).

Viszonylag egyszerű lenne, ha a fentiekben említett tüneteket egy adott sókoncentráció értékhez (EC-hez) lehetne kötni. Azonban a tünetek megjelenését nagymértékben módosítják a talajtulajdonságok, pl. kötöttség, humusztartalom, és mindenekelőtt a talaj nedvessége, a klimatikus tényezők közül a levegő páratartalma, továbbá jelentős mértékben a faj, illetve a fajta is.

A zöldségféléket sokan próbálták érzékenységük alapján csoportosítani, de a fentiekből következően meglehetősen nehéz határértékeket megállapítani. Vannak, amelyek csírázáskor, és vannak egyesek, melyek egy későbbi fenofázisban mutatnak fokozott érzékenységet a sókoncentráció iránt. Fiatal korban, palántaként általában érzékenyebbek a növények, mint kifejletten.

Van felosztás, ahol három kategóriát (sótűrők, közepesen sótűrők és sóra érzékenyek), és van ahol négyet (sótűrők, közepesen sótűrők, közepesen sóérzékenyek és nagyon sóérzékenyek) különböztetnek meg. A szakirodalomban fellelhető több kategorizálást is egybevetve, és elsősorban a gyakorlati szempontokat figyelembe véve, az alábbi négy csoportot javasoljuk megkülönböztetni a talajok megválasztásakor, a talaj-tápanyagtartalom beállításánál és a műtrágya adagok megválasztásakor. Az első, úgynevezett „sótűrők” kategóriájába zöldségfélék nem tartoznak, ide néhány gyógynövényt és dísznövényt sorolunk.

Közepesen sótűrők :

Paradicsom, tojásgyümölcs, káposztafélék (kivéve a brokkoli és a karfiol), hegyes paprika, káposztafélék, borsó, zeller, paszternák, cékla és csemegekukorica.

Közepesen sóérzékenyek:

Fűszerpaprika, kínai kel, padlizsán, bab, burgonya, karfiol, brokkoli, hagymafélék, görögdinnye, sárgadinnye, sóska, spenót és tök (cukkíni, patisszon, spárgatök).

Sóérzékenyek:

Fehér étkezési paprika, uborka, sárgadinnye, sárgarépa, petrezselyem, palánták, hónapos retek és fejes saláta

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Aranyló gumók és zöld energia: a csicsóka új szerepben

2025. október 20. 07:10

A csicsóka, amely kibírja az aszályt, helyreállítja a talajt és egészséges táplálékot ad – most ismét a figyelem középpontjába került.

Sütni vagy díszíteni? – A tökfélék őszi kavalkádja

2025. október 18. 07:10

Az ősz igazi sztárjai a tökök – de nem mindegy, melyik kerül a sütőbe és melyik a teraszra. Segítünk eligazodni a fajták között!

Oltással védhető az uborka a cinkstressz ellen

2025. október 16. 07:10

Új kutatás bizonyítja: a megfelelő alanyra oltott uborka jobban bírja a cinkhiányt és a fémtoxicitást is.

Cékla kisokos: így választja ki a legjobbat!

2025. október 14. 08:10

A cékla igazi őszi vitaminforrás – de csak akkor, ha jól választjuk ki. Mutatjuk, mire figyeljünk a piacon!

Lehetőségek a fűtés nélküli fóliasátrak őszi hasznosítására II.: spenót hajtatás

2023. augusztus 1. 06:10

Az őszi hajtatásnál egy fontos szabályt kell a termesztőknek szem előtt tartani!

A chilik csodálatos világa II. - Beltartalmi értékek

2020. január 28. 04:36

A chili paprikáknak régóta ismerjük jótékony élettani hatásait is, például bizonyítottan baktériumölő.

Hazánkban kevés spárga fogy, külföldre annál többet szállítanak

2022. május 23. 14:38

Az idén a megszokottnál később, április végén kezdődött a spárga szedése, és várhatóan június közepéig tart.

A belga bébispenót javára vált a korlátozott dél-európai kínálat

2023. március 26. 07:36

A belga bébispenót és baby leaf saláta számára jó volt a tél. Az üvegházas termesztési problémák ellenére a Rik Vanackere számára a hozam megfelelő maradt.