Egyre többen vannak, akik maguk próbálkoznak a primőrök saját fogyasztási célra történő megtermesztésével. Az indokok különbözőek, vannak, akik szeretnek kertészkedni, vannak, akik jobban bíznak a saját maguk által megtermelt zöldségfélék minőségében, és vannak, akik takarékossági okok miatt vállalják a látszatra néha nagyon egyszerűnek történő, de a valóságban sok figyelmet, gondoskodást, szakértelmet igénylő ház körüli tevékenységet.
A fóliasátrak hasznosítását alapvetően két dolog határozza meg: a fóliasátor technikai színvonala (légtér nagyság, fűthetőség) és a hajtatásra kiválasztott zöldségnövény, pontosabban annak környezeti igénye, és a tenyészidejének hossza.
Hobbigazdaságokról, saját célra történő termesztésről van szó, a költségek, a jövedelmezőség, az értékesítési lehetőségek másodrendű szempontok, nem hasonlíthatók azokhoz a primőrtermelőkhöz, akik ebből a tevékenységből élnek.
Minden zöldséghajtatásra vállalkozó kertészkedő célja, hogy a rendelkezésére álló fóliasátrat a lehető leghosszabb ideig használja ki, minél korábban teremjen benne valamilyen primőr, és ősszel minél tovább biztosítson fogyasztható zöldségféléket a családnak. Jó, ha nagy a választék, de azzal is tisztában kell lenni, hogy a növénytársításnak, a köztes- és együtttermesztésnek korlátai vannak.
A zöldséghajtatás technikai feltételei
A termesztő létesítmény technikai színvonala alatt értjük a fóliasátor szélességét és magasságát, azaz a légtér nagyságát, a fűthetőséget, mint a hasznosítás kezdetét és végét meghatározó tényezőt. Minél nagyobb a légtér, annál kiegyenlítettebb a klíma, azaz kisebb a napfolyamán a hőingadozás.
4-5 méter alapszélesség és 2 méter gerincmagasság esetén, 10-20 méter hosszúságú, 50-100 m2 alapterületű fóliasátor elfogadható klímafeltételeket nyújt a hajtatáshoz, és bőven elegendő egy nagyobb család zöldségigényének ellátására.
A fűtés nélküli vagy „hideg hajtatásra” készített fóliák alatt február végétől, március elejétől október végéig, november elejéig nyílik lehetőség a termesztésre. Ennél korábban a termesztést elkezdeni, vagy tovább védeni a zöldségeket a fagyok miatt, több évtizedes tapasztalat alapján kijelenthető, hogy nem lehetséges, noha van néhány átteleltethető és évelő zöldségfaj (spenót, sóska), melyek több-kevesebb sikerrel az enyhébb teleket a fóliák alatt átvészelik.
Az enyhe fűtéssel ellátott fóliák – amelyek 5-10 °C hőkülönbség (hőlépcső) tartására alkalmasak – általában két héttel, a 15-20 °C hőlépcsőt biztosítók 3-4 héttel korábbi kiültetést illetve vetést tesznek lehetővé, mint a fűtés nélküli sátrak.
A 25-30 °C hőmérséklet-különbséggel rendelkező létesítmények gyakorlatilag az egész évi, folyamatos termesztésre lehetőséget nyújtanak, de ezek sajátcélú termesztésre berendezett kertekben ritkák, költségesek, nagy szaktudást igényelnek, hobbi célra történő építésüket, üzemeltetésüket nem javasoljuk!
Ha a fentiekben felsorolt feltételeknek a fóliasátor megfelel, lehet értékelni a talajt, az öntözővíz minőségét, a terület lejtését, árnyékoltságát, amely tulajdonságok nem minden esetben zárják ki a zöldséghajtatást, hisz már konténerben, talaj nélkül is lehet termeszteni, összegyűjtött esővízzel is lehet javítani a vízminőséget, és enyhén lejtős kertben rétegvonalak mentén is megépíthető a fóliasátor. Természetesen árutermesztés céljára létesített hajtatóházakkal, sátrakkal szemben, az elvárt technikai és környezeti feltételek magasabbak, a követelmények szigorúbbak.
Az öntözési lehetőségeket, a kutak teljesítményét annak alapján kell értékelni, hogy a fényben leggazdagabb és legmelegebb nyári napokon tudják-e a leginkább öntözést igénylő növényeknek (pl.: paprika, uborka, padlizsán) a napi 2-3 liter/m2-esvízigényét biztosítani. Ez már egy kisebb fóliaház (pl.: 100 m2) esetén is több száz liter!
A fedett létesítményekben nevelt növények napi gondozást igényelnek (szellőztetés, öntözés), ezért olyan kertekben, hétvégi telkeken, ahol folyamatosan nem tartózkodnak, nem szabad próbálkozni zöldségek hajtatásával!
Fóliák hasznosítására tervezett zöldségnövények környezeti igénye
Bár a hajtatható zöldségnövények hőmérséklet igénye (optimum értéke!) termőkorban meglehetősen eltérő (16 °C-tól 25 °C-ig), a hasznosítás szempontjából alapvetően két csoportra szoktuk osztani: melegigényesek és hidegtűrők:
- melegigényes fajok: paprika, paradicsom, uborka, dinnye, tök, patisszon, cukkini, tojásgyümölcs és
- hidegtűrők: karalábé, karfiol, fejes káposzta, kelkáposzta hagyma, hónapos retek, fejes saláta, sárgarépa, petrezselyem, sóska, spenót, burgonya.
A fűtés nélküli fóliákba a hidegtűrőket február végén, március elején lehet kiültetni (vetni), ezek kikerülése után, áprilisban palántázhatók a melegigényesek. A hidegtűrők közül legkorábban a hónapos retket lehet vetni, amely 0 °C körüli hideget is különösebb károsodás nélkül elviseli.
A fejes salátát március elején, a káposztaféléket a megfázásból adódó felmagzás veszélye miatt, csak március közepe táján javasoljuk kirakni. A burgonyával sem tanácsos sietni, ráér az előcsíráztatott gumókat vagy a cserépben előnevelt palántákat a hónap végén fólia alatt a földbe helyezni.
A melegigényesek kiültetésének időpontja között is célszerű különbséget tenni, noha mind áprilisban ültethetők. Április elején a paradicsommal lehet kezdeni a hajtatást, a hónap közepén-végén a kifejezetten sok meleget igénylő paprikát, uborkát, spárgatököt, cukkinit és padlizsánt kell palántázni. Vagyis a korábban kikerülő hónapos retek és fejes saláta után a paradicsom, a későbbi ültetésű, hosszabb tenyészidejű káposztafélék után a paprikát, padlizsánt, uborkát és más kabakost ültessünk.
Ősszel, tél elején október végéig, szerencsés esetben november elejéig még hasznosítható a fólia. Részben tenyészidejükből adódóan egyes tavasszal ültetett fajok leteremnek (pl.: uborka), míg másokat a nagy meleg pusztító hatásától vagy a tömegével támadó kártevőktől (pl.: levéltetvek) és kórokozóktól nem lehet megvédeni, ezért sokszor nyár végére kiürül a fólia.
A kitakarított, növény maradványoktól megtisztított, és felásott talajú sátrakat elsősorban hidegtűrő, rövid tenyészidejű fajokkal telepítsük be. Ősszel a több meleget igénylőket (paprika, paradicsom, stb.) még fűtött körülmények között is nehéz megnevelni, mert tél felé haladva egyre kevesebb a fény és alacsonyabb a hőmérséklet, ebből adódóan a növények fejlődése és termésképzése egyre lassabb, egyre vontatottabb.
Nem is beszélve arról, hogy a párás, hűvös klíma kedvez a betegségek elszaporodásának is, ekkor különösen nehéz és körülményes a vegyszeres védekezés. Szokás is javasolni, hogy a nyár végi meleget és napsütést kell kihasználni, olyan korán ültetni, amennyire lehetséges a tavaszi növények kitakarítása után, a fólia csak a már-már kész vagy a félig kész termést védje a hidegtől. Őszi hajtatáshoz minél később vetünk vagy ültetünk, annál kétségesebb a munkák sikere és eredménye.
A fóliás termesztés lehetőséget nyújt az ún. köztes termesztésre, amely során több zöldségfajt is hajtathatunk egyszerre. Ugyan sok hátránya is van az ilyen hasznosítási módnak (pl.: növényvédelem, eltérő víz- és tápanyagigény, nehezebb ápolás és szedés), mégis néhány változata elterjedt az ország egyes vidékein (uborka között karalábé hajtatás, ősszel hónapos retek közé sárgarépát vetnek, paradicsommal együtt nevelik a zöldhagymát).
(Vezérkép: MetsikGarden/Pixabay)
