Zöldség

Kevésbé ismert levélzöldségek – cikóriasaláta és termesztése

Agrofórum Online

A világon termesztett közel 250 zöldségfajból – a levélzöldségek nagyszámú fajtagazdagságuk ellenére – nem tartoznak a legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségnövények közé, különösen nem Magyarországon, ahol az éves felhasználás pontos statisztikai adatok hiányában ~1 kg/fő/évre becsülhető.

A fogyasztást lehetne növelni a szezonális jelleg mérséklésével, de fokozható lenne a sokak által kevésbé ismert, nálunk különlegesnek számító fajok népszerűsítésével is. Bár a csoporton belül a fejes saláta vezető helyet foglal el  az európai országok döntő többségében, de egy holland, belga vagy francia, sőt még a német konyhákban is nagyobb arányban kerülnek felhasználásra a nálunk különleges levélzöldségféléknek mondott fajok, így például a cikória saláta is.

A cikóriasaláta régóta ismert nálunk is, de fogyasztása nem terjedt el. Tótfalusi Miklós 1847-ben kiadott „Magyar gazda mint kertész” könyvében – elsősorban külföldi szakirodalmi források alapján – már részletesen leírta a cikória saláta botanikáját, környezeti igényét és termeszthetőségét „kerti katáng” néven. Ennek ellenére az ide vonatkozó hazai szakirodalomban az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején  alig található említés róla. Viszont a múlt század közepétől íródott zöldségkülönlegességeket tárgyaló szakkönyvekben, és egyetemi és főiskolai jegyzetekben, mit tananyag ismertetésre kerül.

Az Asteraceae családba tartozó cikória (Cichorium intybus L.) Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és Európa nagy részén őshonos növény, a Kárpát-medencében is megtalálható vad alakja a katángkóró. Az első évben karógyökeret és levélrozettát, a másodikban magszárat fejleszt. A magvak 2-3 mm hosszúak és kb. 1 mm-es bóbita található rajtuk. Ezer mag tömege 1-1,2 g, 1 kg-ban 40-45 ezer darab található. Csírázó képességét száraz, hűvös helyen 4-5 évig őrzi meg.

2 fő típusa, illetve hasznosítási módja alakult ki:

  • a gyökeréért termesztett (Cichorium intybus var. sativus) és
  • a leveléért termesztett változat (Cichorium intybus var. foliosum)

A leveléért termesztett változatot fogyasztják friss saláta formájában (radicchio), és az etiolált levélrozettáját, amelyet szabadföldön termesztett gyökerek felhasználásával, fénytől elzárt, körülmények között hajtatnak.

cikóriasaláta
1. kép: Ládában, talajban, fekete fóliás takarás alatt nevelt, szedésre kész cikória

A gyökeréért termesztett változatát, a kávépótló cikóriát akkor kezdték el a 17. században termeszteni és fogyasztani, amikor a napóleoni  háborúk miatt a babkávét nem tudták az arab országokból és tengeren túlról Európába szállítani. Nálunk is a fogyasztását a babkávé hiánya váltotta ki, amikor a II. világháborút követő években jelentős élelmiszerhiány alakult ki, de ekkor is a cikória gyökeret pörkölési (kávépótlás) céljából szinte csak Győr-Sopron-Moson és Vas megyében termelték hazai és külföldi gyárak részére.

A halványított vagy más néven hajtatott cikória termesztésében, és fogyasztásában az utóbbi évtizedekben világszerte ugrásszerű fejlődés következett be. Európában legnagyobb felületen Belgiumban termesztik, maga a cikóriagyökér előállítsa több, mint 12 000 hektáron történik. Hajtatása is itt a legnagyobb volumenű, fontos zöldség-exportcikke az országnak (a világ legnagyobb importőre, az Egyesült Államok, szükségletét elsősorban a belgáktól szerzi be).  A halványított cikóriasaláta egyik neve, a „belga endivia” is ebből adódik. De szívesen vásárolják és fogyasztják a hollandok, a franciák, az angolok és a németek is, ahol chicory, chikon, witloof néven ismerik.

A halványított cikória termelési volumene európai viszonylatban messze meghaladja a zöld változatét, amelynek alapanyaga a cikóriagyökér. Maga a hajtatott, vagy halványított cikória termesztése két részből áll, a gyökér megtermesztése szabadföldön, és a hajtatás etiolált körülmények között, zárt rendszerben. A jelentősebb cikóriatermesztő országokban a két munkafolyamat a gyakorlatban elkülönült egymástól, egyesek gazdaságok a gyökér előállításra, mások a hajtatásra szakosodtak.

A cikória optimális hőmérséklet igénye 14-16 0C között van, de a nyári nagy meleget, vagy a jelzett optimumnál lényegesen hidegebbet is jól elviseli. Magja már néhány fokkal fagypont felett csírázni kezd, a kikelő növényekben a tavaszi fagyok nem tesznek kárt. Fényigényes növény, a gyökérfejlődés idején sok napot igényel, a lombnövekedés, illetve a  gyökérfejlődés üteme a fényviszonyoknak és a hőmérsékletnek a függvénye.

 Vízigénye mérsékelt, mondhatni szárazság tűrő faj, átlagos csapadék ellátottság mellett öntözést nem igényel, mélyre nyúló gyökerei a talaj vízkészletét jól hasznosítják. (Ettől eltérő, több a zöld cikóriasaláta vízigénye!) Fontos, hogy áprilisban-májusban, amikor magját vetjük, kellően nedves legyen a talaj.

Szabályos gyökereket – ami feltétele a sikeres hajtatásnak – mélyebb rétegű, laza vagy középkötött talajon fejleszt. Erősen meszes talajokat kerülni kell, mert a magnézium, a vas és a kálium rossz érvényesülése miatt a rozetták kisárgulnak.

A vízhez hasonlóan a talaj tápanyagkészletét is jól hasznosítja. Tápanyagok közül, mint más levélzöldségek, elsősorban nitrogént, továbbá magnéziumot és vasat igényel, a jó minőségű, jól tárolható gyökerek fejlesztéséhez sok káliumra van szüksége. Belga szaktanácsadás szerint 22 t/ha gyökér és 25 t/ha lombtömeg eléréséhez ~ 130 kg/ha nitrogénre van szüksége. Sok nitrogén és csapadék hatására erős lombozatot fejleszt, ami rendszerint fellazult szövetszerkezetű, rosszul tárolható gyökerek kialakulásával párosul.

Egy-egy termesztő körzetben a fogyasztók igényének leginkább megfelelő fajtatípust hajtatják. Alapvetően a fajták koraiságban (tenyészidőben) és az etiolált termés színárnyalatában térnek el. Vannak csak takarófölddel, és vannak takaró föld nélkül is hajtathatók, utóbbi időben termesztési előnyeik és jobb minőségük miatt ezek dominálnak a termesztésben.

A hajtatott cikória saláta termesztése alapvetően két részből áll. Először szabadföldi körülmények között megnevelik a gyökereket, majd zárt térben, etiolált körülmények között meghajtatják.

Cikóriasaláta gyökértermesztése

A talaj-előkészítés, mint általában a gyökérzöldségféléknél tarlóhántással és őszi mélyszántással kezdődik. Sekély művelés esetén, tömörödött, rögös talajon rossz minőségű gyökerek fejlődnek. Szükség esetén, a talaj szerkezetének javítása céljából ősszel istállótrágyát is adhatunk alá, de mint levélzöldség növény nem kifejezetten igényli a szerves trágyát.

Sárga árnyalatú fajták
2. kép: Kedveltek a sárga árnyalatú fajták

Bár hőigénye alapján, akár márciusban is lehetne vetni, mégis a késő tavaszi szaporítást (május vége, június eleje) javasoljuk két ok miatt: a korai vetésből származók, nagy százalékban magszárba mennek, a hosszú tárolás során megfonnyadnak, a későbbi – június végi, júliusi vetések csak öntözött körülmények között valósíthatók meg.

Kisebb felületen (kézi művelés esetén), 30 cm-es sortávolságra célszerű vetni, kelés után  – ha a növény elérte az 5-10 cm-es magasságot – 10 cm-re kiegyeljük. Sűrűbb növényállományból vékonyabb, fejletlenebb gyökereket kapunk, nem egyszer egymással összetekeredve. 1 ha-ra, szemenként vető géppel vetve 0,5-1 kg/ha vetőmagigénnyel lehet számolni. Forgalomban vannak drazsírozott magok is, ezekből 350-400 ezer szem/ha a szükséglet.

Gépi, sík művelés esetén a traktorkeréknek megfelelően (3×35)+50-55 cm-es sorokat válasszunk, bakhátas művelésnél 25-30 cm magas, és 20-25 cm koronaszélességű bakhátakat célszerű alkalmazni, amelyek egymástól 30-35 cm-re vannak, így a koronák (bakhátak) közepe 70-75 cm-re van egymástól. Egy bakhátra két sor cikóriát vetünk, kb. 8-10 cm-es sortávolságra.

Különösebb ápolási munkát a gyomláláson kívül nem igényel, legfeljebb nagy szárazság esetén öntözést, valamint a bakhátak után-igazítását. A gyökereket októberben szedjük fel a nagyobb fagyok beállta előtt. A lombot olyan formán távolítjuk el, hogy  2-3 cm-es levélcsonk maradjon. A megtisztított gyökereket a hajtatás kezdetéig, más gyökérzöldségfélékhez hasonlóan hűvös pincékben tároljuk. 1-30C-os pincében, ahol a páratartalom 95% körül van 3-6 hónapon keresztül is eltarthatók a gyökerek. (Belgiumban és Hollandiában az automatikusan klímavezérelt tárolókban 8 hónapig is meg tudják jó minőségben őrizni.

Hatatás

A hajtatására (halványított levélrozetta előállítására) és fogyasztására a nagy cikóriatermesztő államokban szeptember vége és május eleje között kerül sor. 1 ha-ról lekerülő cikóriagyökér mennyiség 500-600 m2 hajtatófelület számára biztosít szaporítóanyagot. A hajtatás megkezdése előtt fontos a gyökerek átválogatása, csak egészséges, és azonos méretű gyökerek hajtathatók együtt.

Cikóriahajtatást nagy felületen végző országokban erre a célra kialakított speciális építményekben, vízkultúra formájában, több emeletes, mozgatható kocsikon hajtatják meg a gyökereket. Hagyományos módon történő hajtatás esetén a gyökereket talajba, sűrűn (300-400 db/m2) egymás mellé szurkálva helyezik el, majd 20-25 cm vastagon laza talajjal takarják. Ebbe fog az etiolált hajtás belenőni. A hajtások fejlődésének üteme függ a fajtától, de mindenek előtt a közeg, vízkultúrás termesztés esetén a levegő hőmérsékletétől (1. táblázat).

Hajtató hőmérséklete (0C)Tenyészidő hossza (nap)
18-2525-35
12-1635-45
8-1245-60
5-860-100
Hajtató hőmérsékletének és a cikória saláta tenyészidő hosszának összefüggése (1. táblázat)

A hőmérséklet emelésével gyorsítható a hajtatás, de egy határon túl – fajtától függően – káros a meleg a minőségre, a hajtások szétnyílnak. Vízkultúrás termesztés esetén, automatikus hővezérlés mellett a tenyészidő 5-7 nappal rövidebb.

Ma már a talajtakarásos módszert nem igen alkalmazzák, fekete fóliával borított sátorban, vagy sötétre festett üvegházakban hajtatnak, gyakran talajjal töltött ládákba szurkálják a gyökereket (1. kép), ezzel is javítva a minőséget és meggyorsítva a szedést.

Takarás mellett történő termesztés esetén a szedésre akkor kerül sor, amikor a levélrozetták megemelik a takaróközeget, takarás nélküli és vízkultúrás termesztésnél pedig akkor, amikor elérik az értékesítéshez szükséges 10-15 cm-es méretet (2. kép). Betakarításkor a levélrozettákat 3-4 mm-es gyökér résszel vágják le, azért, hogy a levelek egybe maradjanak, ne essenek szét.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kihívások a gyökérpetrezselyem termesztésében

2025. október 6. 16:10

Az elmúlt években megfigyelhető hazánkban, hogy a gyökérpetrezselyem termőfelülete 1700 hektárról 1200 hektárra esett vissza. A termésmennyiség tekintetében azonban ez a tendencia nem figyelhető meg, amely arra enged következtetni, hogy a termelés hatékonysága növekszik.

Ne késlekedjen: most van a fokhagyma ideje!

2025. október 4. 11:10

Az októberi fokhagymaültetés biztosítja a bőséges termést – mutatjuk a helyes duggatás lépéseit!

Meddig maradhat kint a paprika? Mentse meg időben!

2025. szeptember 21. 11:10

Az őszi hidegek közeledtével a paprika minősége és terméshozama is veszélybe kerül. Íme, mire érdemes figyelnie a szüret időzítésénél.

5 tárolási hiba, amitől a burgonya gyorsan megromlik

2025. szeptember 17. 11:10

Eláruljuk, hogyan tárolja helyesen a burgonyát, hogy ne csírázzon, ne zöldüljön és hónapokig friss maradjon!

Hogy indul a vegetációs időszak a kalászosoknál?

2022. március 24. 06:36

Ahogy az már lenni szokott, az idei tavasz sem múlik el növénykórtani problémák nélkül, bár ezek jelentős része eltér az előző években megszokottaktól.

Az árvíz okozta mezőgazdasági károk még nem értékelhetők

2024. szeptember 19. 16:10

Ausztriában az áradások a gazdák földjeit is súlyosan érintették. A területen okozott károkat csak az árvíz elvonulása után lehet megítélni.

Kukoricásban nem érdemes kannabiszt termeszteni

2018. szeptember 7. 09:37

A 62 éves, növénytermesztő szakképzettségű férfit már korábban is vádolták kábítószer-tartalmú növények termesztésével, amely miatt nem jogerősen 12 év fegyházbüntetést kapott 2015-ben.