Zöldség

Nem mindig barátok! Kálium és magnézium növényi tápelemek szinergizmus, illetve antagonizmus jelensége a zöldségtermesztésben

Agrofórum Online

Az agrokémiában ismert jelenség a tápelemek szinergizmusa, amikor a talajban vagy a tápközegben lévő ionok egymás felvételét, és növénybe épülését elősegítik, illetve az antagonizmus jelenség (ionantagonizmus), amely esetén az egyik elem a másiknak a növénybe jutását megakadályozza, illetve a növény szervezetén belül egymás növényélettani funkcióját zavarják, akadályozzák.

Az intenzív kertészeti kultúráknál (pl.: zöldséghajtatás, görögdinnye alagutas termesztése, támrendszeres konzervuborka és paprikatermesztés, bakhátas sárgarépa művelés, szamócahajtatás, csepegtetős-tápoldatos gyümölcsültetvények) gyakran olyan tápanyagellátással összefüggő fejlődési zavarok, hiánytünetek mutatkoznak, amelyekkel többnyire csak szélsőségesen rosszul táplált növények esetében lehet találkozni. Ezeknek a növényeken tapasztalható tápanyaghiány-jelenségek okát a talajvizsgálatok nem mindig támasztják alá, sokszor tápelemekben bőségesen ellátott talajokról van szó.

Minden növényi tápelem esetében fennáll az az eset, hogy egy-egy túladagolása valamelyik másik elem élettani funkcióját zavarja. Tágabb értelemben ilyen eseteknek számítanak a magas mésztartalom okozta mikroelem hiánybetegségek, vagy bizonyos esetekben a burgonyaféléknél (paprika, paradicsom, padlizsán), a levél zöldségféléknél (fejes saláta, endívia saláta) és a káposztaféléknél (kínai kelnél, fejes káposzta) tapasztalható kalciumhiány jelenség is, noha általában a talaj mésszel jól ellátott. 

Sok esetben a már-már közhelyként hangoztatott harmonikus tápanyagellátás csak az elméletben valósul meg, a tápanyagadagok számításánál, a műtrágyák megválasztásánál és a tápoldatok összeállításánál kevésbé veszik figyelembe és alkalmazzák a tápelem arányok szigorú törvényét.

Aránytalanság előidézése

Két tápelemnek, a káliumnak és a magnéziumnak egymáshoz való viszonya, mennyiségük aránya jó példa arra, hogy egy határon belül segítik egymás felvételét, és kedvezően hatnak a növényben lejátszódó élettani folyamataikra, de ha a talajban műtrágyázással aránytalanságot idézünk elő, hiányt, fejlődési zavarokat indukálunk köztük.

A zöldségfélék, de általában a kertészeti növények káliumigénye, mint makroelemé magas, nem egy esetben (pl. káposztafélék, paradicsom, gyökérzöldségek) hektáronként meghaladja a 250-300 kg/ha K2O-t. A termésképzéshez szükséges magnézium mennyiség is jelentős, szabadföldi kultúrák esetében megközelíti, esetleg meg is haladja az 50 kg-ot, de hajtatásban, hosszú kultúráknál (pl. paradicsomnál 10-11 hónapos hajtatás), elérheti a dupláját is (1. táblázat).

NövényTermés (t/ha)MgO(kg/ha)
Borsó4-640-50
Bab10-1450-60
Csemegekukorica15-2045-50
Fejes káposzta70-8055-85
Karfiol30-3545-50
Fejes saláta40-6020-25
Étkezési paprika30-4045-50
Konzervuborka50-6040-50
Görögdinnye60-8060-80
Cékla20-2530-35
Zeller20-3030-35
Retek10-2020-30
Sárgarépa, 40-5030-35
Petrezselyem40-5030-35
Paradicsom90-10045-50
Vöröshagyma25-3530-35
Fokhagyma15-2030-40
1. táblázat: Szabadföldi zöldségnövények magnéziumigénye 

A magnéziumról, mint növényi tápanyagról téves felfogás alakult ki, a bórral, a mangánnal vagy a cinkkel egy csoportba, a mikroelemek közé sorolják, és ennek megfelelően lombtrágya formájában, vagy tápoldatba keverve kis mennyiségben használják.

(A lombozatban felhalmozott mennyiség alapján sem lehet mikroelemnek nevezni, a gyümölcsfélék 0,25-0,5%-ban, a zöldségfélék esetében nagyobb a szóródás, 0,25-0,8%-ban tartalmaznak magnéziumot, a hüvelyes takarmányokban kétszer-háromszor annyi van, mint a gabonafélékben.) Azokat a kritikus értékhatárokat, amelyek közelében már akut tünetek megjelenése és terméskiesés is várható, a 2-es táblázatban ismertetjük. 


    Növénycsoport
Szárazanyag-tartalomra számított Mg%
Paprika0,2-0,3
Paradicsom0,35-0,8
Zöldbab0,25-0,7
Borsó0,25-0,6
Uborka0,5-1,0
Káposztafélék0,25-0,5
Fejes saláta0,35-0,6
Spenót0,35-0,8
Vöröshagyma0,15-0,25
Spárga0,15-0,3
2. táblázat: Zöldségfélék levelének kritikusan alacsony magnéziumtartalma

Két tápelem, a kálium és a magnézium úgy a talajból történő felvételkor, mint számos fontos élettani folyamatban, kölcsönösen segítik egymást, egy bizonyos határig nem mutatnak egymással szemben gátló hatást, azaz szinergisták.

De egy bizonyos arány felett ez a kapcsolat megszűnik, mindenekelőtt a kálium nehezíti, zavarja, esetleg blokkolja is a magnéziumnak a felvételét, a növényen belüli mozgását, élettani funkcióit (antagonizmus). Ezzel kapcsolatban különböző számok és adatok ismertek.

Káliumhiány vagy -túladagolás

Talajban a szőlőnél optimálisnak a kálium esetében K/Mg 3-7:1 arányt, a mész esetében a Ca/Mg 11-13:1 arányt tartják jónak, a zöldségféléknél a K/Mg 3-(4):1 esetében még nem alakul ki gátló hatás. Ugyanakkor tudott az is, hogy bizonyos területeken, ahol magas az öntözővizek magnéziumtartalma és a talaj túltöltött magnéziummal, kialakulhat a káliumhiány.

Zöldségtermesztésben ez utóbbi eset a ritkább, gyakoribb a kálium-túladagolásából adódó ionantagonizmus, ami a magnéziumhiányt kiváltja.

A gyorsabban mozgó hidrogén (H+) és kálium (K+) ionok, ha aránytalan mennyiségben, túlsúlyban vannak, kiszorítják a lassúbb magnéziumot, ezzel előidézve enyhébb vagy súlyosabb hiányt, terméskiesést.

Zöldséghajtatásban, nagyobb adagú szerves trágyák használata esetén (10-20 kg/m2) az ammónia-ion (NH4+), mint konkurens kation, magában is akadályozhatja a magnézium felvételét. Ezzel szemben a NO3-nitrogén ionok kedvezően hatnak a magnézium felvételére (szinergisták).

A mész egy bizonyos határig segíti, azon túl akadályozza a magnézium növénybe jutását. Ezért van az, hogy a meszezés, amíg a talajoldat H+-ion koncentrációját csökkenti (pH-t javítja), elősegíti a magnézium felvételét, de egy határ felett adagolva, vagy ha a talaj mésztartalma meghaladja az 5%-ot, már gátlón hat.  

A magnéziumhiánynak alapvetően két esetével találkozhatunk a termesztés során:

  • kevés van a talajban (abszolút hiány) és
  • a fent említett, leggyakrabban kálium okozta ionantagonizmus (relatív hiány). 

Sokakban a lombtrágyázás, mint jó lehetőség, mint egyetlen trágyázási forma merül fel, pedig a már említett, viszonylag nagy magnéziumigényt „csak” lombtrágyákkal nem lehet biztosítani. A lombtrágyázás – leszámítva a magnéziummal jól ellátott talajokat – mint kiegészítő trágyázás jöhet számításba, megoldást alapvetően a talajba juttatott trágya, a gyökéren keresztül felvett magnézium jelentheti. 

Talajon keresztül történő trágyázás

A trágyák kiválasztásakor a hatóanyagtartalmukat, oldhatóságukat, és a talaj pH viszonyait kell figyelembe venni. Míg a dolomit és magnézium-karbonát műtrágyák csak savanyú közegben fejtik ki hatásukat, addig a nitrát és szulfát típusú magnéziumtrágyák a talaj kémhatásától független is érvényesülnek, általában jól oldódnak, só-indexük alacsony.

A magnéziumos mono és összetett NPK műtrágyák esetén a magnéziumtartalom mindössze 1-2 %, ami sokszor nem elegendő a magnéziumban szegény talajok feltöltésére. Ilyen esetben – főleg kertészeti kultúrák alá – speciális, magas magnéziumtartalmú talaj-műtrágya készítmények jöhetnek elsősorban számításba, amelyek magnézium-sók (pl. magnéziumszulfátot) vagy káliummagnézium-szulfátok.

Lombtrágyázás

A levéltrágyázás nagy előnye, hogy kis mennyiséggel is hatásosan lehet beavatkozni a vegetációs időben akkor, amikor a növénynek leginkább szükséges a magnézium-kiegészítés, a levelek már magnézium klorózist mutatnak (1. kép).

1. kép: Magnéziumhiány tünete paradicsomlevélen

Magnézium lombtrágyák, mint a talajtrágyák esetében is, lehetnek magnézium-nitrát, magnézium-szulfát és magnézium-klorid összetételűek, de fontos kritérium, hogy vízben maradék nélkül, tökéletesen oldódjanak.

A magnézium-klorid kevésbé kedvező, mivel a klórra a legtöbb kertészeti kultúrára érzékeny. A nitrát- és a szulfátforma a legelterjedtebb, tekintettel arra, hogy jól keverhető növényvédő szerekkel, nincs vagy minimális a perzselő hatásuk.

(Vezérkép: Emma1860/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A zöldhagyma hajtatása: fólia alatt a fagyot is elviseli

2024. december 11. 11:10

Vannak, akik már ősszel talajba duggatják, és a tél folyamán fóliát húznak rá, a hideg, nagyobb fagyok beállta előtt fóliával betakarják.

Növénytermesztés egész évben: így építsünk walipinit!

2024. december 11. 06:40

A hagyományos, felszín feletti üvegházakkal ellentétben a walipini üvegház a föld természetes szigetelését és a napenergiát használja.

16 zöldség, amit télen is termeszthetünk

2024. december 5. 06:40

A tartós hideg hatására a növények anyagcseréje lelassul, és a cukor, valamint más ízanyagok a levelekben, gyökerekben és gumókban halmozódnak fel.

Fóliasátrak saját célú zöldségellátásra, II. rész – Fóliatípusok, tartozékaik, építésük és üzemeltetésük

2024. december 4. 11:40

Építésnél ügyeljünk arra, hogy a széllel, viharokkal szembeni biztonságot csak a tökéletesen megfeszített fólia adja!

Káposztafélék félmikro(mezo)- és mikroelemhiány betegségei és gyógyítása II.

2022. április 15. 11:39

Az úgynevezett mezo- vagy félmikroelemek esetében (pl. magnézium, kén) gyakoribb az abszolút hiány, a vasra és a mikroelemekre a relatív hiány a jellemző.

Magnézium-szulfát adagolásával jobban híznak a malacok

2024. július 8. 14:40

Magnézium-szulfát hatására a szilárd táplálékra átállított szopós malacok nyugodtabbak és jobb a súlygyarapodásuk, mint magnézium-oxiddal.

Mire van szüksége a gyümölcsfáknak telepítés előtt és után?

2018. július 2. 11:46

G.T. István kérdése: A fiatal gyümölcsfáimnak milyen tápanyagokat kell kijuttatni, és mikor? Ezeknek a tápanyagoknak mik a tulajdonságaik, és hol tudom beszerezni? Csak magán célú, hobbi gyümölcsösöm van, de még laikus vagyok e téren.

Mitől sárgulnak a zöldségek levelei?

2023. augusztus 19. 04:38

Kertemben foltokban sárgulás lépett fel a zöldségnövényeken. Tápanyaghiány okozza a tüneteket vagy valami más lehet a probléma?