A hagymafélék fogyasztása közismerten nagyon egészséges, számos, táplálkozási szempontból nélkülözhetetlen ásványi és vitaminforrás mellett baktériumölő hatásuk is van.
Azt már kevesebben tudják, hogy a lombozatnak bizonyos vegyületek esetében, pl.: C-vitamin (30-80 mg/100g), nagyobb a tápértéke, mint magának a megvastagodott szárrésznek (tönknek). Ebből adódóan a nálunk az egyetlen lombjáért termesztett hagymaféle, a metélőhagyma – vagy ahogyan sokan ismerik a schnittling, snidling – fontos C-vitamin és ásványi anyagforrása lehetne a lakosságnak, ha nagyobb mennyiségben fogyasztanák.
Más vitaminokban is gazdag (pl.: A, B vitaminok), továbbá fontos ásványi bevitelt jelent kalciumból, magnéziumból, foszforból, vasból és káliumból. Alacsony kalóriaértéke (20-30 kj/100 g) is a szélesebb körű fogyasztása mellett szól.
A primőrök táplálkozási értékével kapcsolatban azért nem árt tudni, hogy a téli fényszegény időben a száraz anyaghoz kötődő vitaminokból – az íz- és aromaanyagokhoz hasonlóan – kevesebb tartalmaznak, mint a nyári, napfényben gazdag hónapokban. Ennek ellenére fogyasztásuk messzemenően javasolt télen, így a metélőhagymáé is.
A metélőhagyma különösen nagy értéke, hogy egyszerű módszerekkel télen is, akár lakásban megtermeszthető, megfelelő gondozás esetén folyamatosan szedhető, vágható. Fényviszonyoktól függően az optimális hőmérsékleti igénye ~17-25°C, vagyis a szobahőmérsékleten, illetve kevésbé fűtött napos folyosón is hajtatható. A hideget is jól viseli, enyhe teleken szabadban is fejleszt leveleket, de lényegesen lassabban és vontatottabban.
Két változata ismert. A vastagabb, sötétebb levelű, magasabb szárazanyag tartalmú típust a szárítóipar dolgozza fel, míg a vékonyabb levelű, zsengébb szövetállomány út friss fogyasztásra termesztik, illetve hajtatják. (Újabban díszkertekben is megtalálható, azonban ilyen célra a vastagabb levelű változat kerül kiültetésre, amelynek friss fogyasztása kevésbé kellemes.)
A téli hajtatásra szánt metélő termesztése két részből áll:
- hajtatásra szánt tövek vetése, megnevelése és
- a visszahúzódott tövek téli hajtatása.
Tövek felnevelése téli-tavaszi hajtatáshoz
Kora tavasszal (március elején, március közepén), amikor a talaj szikkadása lehetővé teszi a magágy előkészítését, 35-40 cm széles sorokba, sekélyen, 1-2 cm mélyre elvetjük (vetőmag igény: 1,5-2 g/m2). Általában a téli hónapokról marad annyi nedvesség a talajban, hogy az öntözés felesleges, de ha szárazság van, az egyébként is vontatott kelést sekély (3-5 mm) öntözéssel felgyorsíthatjuk.
Ha a talaj hőmérséklete meghaladja az 5°C-ot, a mag csírázásnak indul, és hőmérséklettől, a mag korától függően 7-10 nap alatt kikel, de kedvezőtlen körülmények között két hétig is elhúzódhat a kelése.
A kikelt növény öntözésen és gyomtalanításon kívül egyéb ápolást nem igényel. Ha elegendő a nyár folyamán a talajnedvesség és egy-két alkalommal fejtrágyázásban is részesül (mindenekelőtt nitrogént igényel többet), már a nyár folyamán egy-két alkalommal vágható a levele, de többször ne, mert legyengül a növény, gyenge lesz a hajtatáshoz.
Tövek felszedése és ültetése a hajtatáshoz
Október végére a levelek elszáradnak, szaknyelven azt mondjuk, a tövek visszahúzódnak. Ilyenkor a talajt a növény körül ásóval meglazítjuk, majd óvatosan kiemeljük, hogy minél kevesebb föld hulljon le a gyökerekről.
Az így felszedett hagymát 15-20-as csomókba átültetjük nagyobb cserepekbe vagy műanyag konténerbe (1. kép). Minél nagyobb edényt használunk hajtatásra, annál fejlettebb növényt kapunk, annál több levelet tudunk szedni. 16-osnál kisebb átmérőjű cserép alkalmazás több ok miatt sem javasolt (pl.: gyors kiszáradás, kevés gyökérzet, instabil, azaz a magas lombozat miatt könnyen felborul).
A növényt fényre, ablakok közelébe helyezzük el, ellenkező esetben világos, etiolált leveleket kapunk, amelyek könnyen megtörnek, és az ízük sem intenzív. A beültetett metélőhagymát, a szoba dísznövényeihez hasonlóan öntözzük, egy-két alkalommal tápoldatozzuk. Ilyen célra szinten minden növényi tápsó, tápoldatozó műtrágya alkalmas, fontos, hogy a többi tápelemhez viszonyított nitrogéntartalma magas legyen.
A jó minőség feltétele a sok fény és a nem túl magas hőmérséklet!
Ezért nem javasoljuk a cserepeket radiátorra vagy annak közelében elhelyezni, de a fényszegény szobasarkok is előnytelenek. A jól kezelt schnittling dísze lehet a lakásnak, de az enyhe hagymaillat miatt, inkább konyhában vagy előtérben, zárt verandán tartsuk.
A leveleket tőből késsel vágjuk és ne tépjük! Az ilyen formán kíméletesen szedett tövek – öntözés és tápoldatozás mellett – folyamatosan fognak újabb és újabb leveleket fejleszteni.
Felszedetlen, szabadban maradt tövek kezelése
Amennyiben ősszel nem szedtük fel az összes visszahúzódott hagymát, azok tavasszal újra hajtani kezdenek. Ezt tekinthetjük egy „anyatelepnek” is, amelyről nyáron vághatunk levelet, ősszel, visszahúzódást követően pedig újra hajtatható növényeket nyerhetünk, megspórolva a tavaszi magvetési munkát. Természetesen az ilyen visszamaradt tövek is öntözést, egy-két fejtrágyázást, és gyomlálást, talajlazítást igényelne ahhoz, hogy hajtatható töveket tudjunk belőlük felszedni.
