Zöldség

Párásítás, páratartalom szabályozása, fénytelen paprika termések

Agrofórum Online

Kevesen fordítanak figyelmet a páratartalomra, fóliák alatt is csak elvétve lehet hygrométerrel találkozni. A magas páratartalom elősegíti a kórokozó (gombás és baktériumos) betegségek terjedését, rontja a terméskötődést, vízkórságot (ödéma) idéz elő, lassítja a transzspirációt, ezáltal a növényi tápanyagok felvételét is. Ha a páratartalomról beszélünk, többnyire ezek a rémképek jelennek meg a termesztők előtt, pedig a túl alacsony páratartalom is káros.

Páratartalom tekintetében a zöldségfélék igénye eltérő. Kiugróan magas az uborkáé, ezzel szemben a paprika kevesebb párát igényel, a termésképzés idején 70-80%-ot. Túl alacsony páratartalom esetén fénytelen termések fejlődnek, a bogyó felületén egészen vékony repedések (parásodás) alakulnak ki, rosszabb a terméskötődés (nem tapad a bibéhez és nem csírázik a pollen), gyengébb a transzspiráció, mert védekezik a növény a kiszáradástól és lezárnak a sztómák, aminek következtében lassul a víz- és tápanyagfelvétel.

A páratartalmat a hajtató berendezés szellőztetőjének nyitásával és zárásával, a hőmérséklet emelésével és csökkentésével, továbbá öntözéssel szabályozhatjuk. Minden esetben törekedni kell a fokozatosságra, a hirtelen és nagymértékű nyitás illetve zárás  –  mint a hőmérséklet esetében is – a páratartalom erős ingadozásával jár, és ez a növény szempontjából nem kívánatos. Szeles időben a páratartalom csökkentést kisebb mértékű nyitással is elérhetjük.

Minőségi paprikatermesztés esetén elengedhetetlen a cseppenkénti és szivárogtató öntözés mellett – ami a vízutánpótlást és tápoldaton keresztül tápanyag-ellátást is biztosítja – a szórófejes öntözés valamelyik változata. Az egyre gyakoribb légköri aszályok miatt szükséges a naponta akár többszöri, 1-2 mm-es párásító öntözés még akkor is, ha ezzel a baktériumos és gombás betegségek fertőzés veszélyét kismértékben fokozzuk. De 80% páratartalom alatt az ebből adódó súlyos fertőzéssel nem kell számolni.

Ugyanakkor az éjszakai magas páratartalom (akár 90-95 %) kedvező hatással van a bogyók tömegére, az ilyenkor felvett víz, a transzspiráció akadályoztatása miatt, a bogyókban halmozódik fel, ezzel növelve tömegüket.

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Spárga a fókuszban: mitől lett luxus a tavasz zöldsége?

2025. május 19. 08:10

A spárga tavaszi sztárnövény, de megéri az árát? Körbejártuk termesztését, környezetterhelését és a tudatos fogyasztás lehetőségeit.

A zöldbab gazdasági jelentősége

2025. május 12. 14:10

A fajtakiválasztásnál, a környezeti és agrotechnikai lehetőségek mellett, a piac igényeivel is számolni kell.

Kelbimbó a kertben: bőséges és ízletes termés őszre

2025. május 8. 11:10

A kelbimbó megosztó zöldség. Sokan csak úgy emlékeznek rá, mint a  gyerekkori mumus a tányéron. Valójában egy rendkívül értékes növény,

Zöldségvetőmagok: egy láthatatlan, mégis meghatározó szektor

2025. május 6. 13:10

A zöldségvetőmag-szektor a mezőgazdaság egy rendkívül specializált ágazata, amely ugyan ritkán kerül reflektorfénybe, ám kulcsszerepet játszik a globális élelmezésbiztonságban.

Nufarm Növényvédelmi Megoldások 2022

2022. február 9. 09:42

A Nufarm Növényvédelmi Megoldások 2022 kiadványunkban idén is részletesen bemutatjuk az általunk forgalmazott készítményeket.

Hódítanak a tájfajta paradicsompalánták

2023. április 21. 13:51

Újra hódíthatnak a kiskertekben a zamatos ízeket ígérő tájfajta, bio paradicsompalánták.

Milyen növény a mángold? Mit érdemes tudni róla?

2023. február 14. 04:36

Azt hallottam, hogy nagyon egészséges és sokféleképpen elkészíthető a mángold. Milyen növény a mángold? Mit lehet tudni a termesztéséről?

673 millió forintból nemesíthetnek zöldségeket

2019. augusztus 5. 11:16

A projekt célja négy fajnál (paprika, borsó, uborka és dinnye) növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.