34℃ 22℃
augusztus 30. Rózsa, Félix, Letícia
Zöldség

Szaporítási módok a szabadföldi zöldségtermesztésben

Agrofórum Online

Zöldségnövényeink szaporítását két nagy csoportra oszthatjuk aszerint, hogy a növény mely részét alkalmazzuk. Az ivaros szaporítás a generatív, míg az ivartalan szaporítás a vegetatív szervekkel történik. A zöldségtermesztésben a kettő közül az ivaros szaporítás a jóval gyakrabban alkalmazott eljárás.

Ha egy zöldségféle generatív szervvel történő szaporítása nem megoldható, akkor az ivartalan szaporítást alkalmazzuk. Szabadföldi termesztés során nagyrészt a korai burgonyát, a fokhagymát, a tormát szaporítjuk vegetatív módon.

A magról történő generatív szaporítás jóval elterjedtebben alkalmazott a zöldségtermesztésben. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. A generatív szaporítási eljárások két nagy csoportra oszthatóak: állandó helyre vetésre és palántázásra.

Az állandó helyre vetés során a vetőmagot a termesztés végleges helyére vetik el. Előnye, hogy olcsóbb és egyszerűbb eljárás, mint a palántanevelés, továbbá a növények gyökere mélyebbre hatol, így szárazságtűrésük nagyobb. Hátránya, hogy bizonytalanabb a csírázás, kevésbé kiegyenlített állományokat eredményez és hosszabb tenyészidő várható.

A vetési időt több tényező befolyásolja, mint például a termeszteni kívánt zöldségnövény hőigénye, a választott fajta tenyészideje, a piaci igények, valamint a terület talaj- és időjárási viszonyai.

Azt a termesztéstechnológia műveletet, amikor a lágyszárú növények magjait nem végleges helyükre vetjük, palántanevelésnek nevezzük. Számos előnye van a helyrevetéssel szemben, ezek közül kiemelhető a biztonságosabb termesztés és a homogénebb növényállomány kialakítása. A palántáról indított állományokról korábban szedhető termés és nagyobb termésátlag érhető el, valamint a rövidebb tenyészidő miatt akár a kettős termesztés is lehetséges a területen.

A palántanevelés előnyei mellett annak hátrányait is meg kell említeni. A helyrevetéshez képest jóval költségesebb, amely abból adódik, hogy nagyobb az eszköz- és kézimunkaigénye, továbbá a megemelkedett fűtési költségek sem elhanyagolhatók.

Palántanevelési módok

Napjainkban a szálas palánták alkalmazása egyre kevésbé elterjedt a zöldségtermesztésben, helyettük az úgynevezett földlabdás palánták ültetése nagyobb biztonságot és jobb eredést nyújtó eljárás. A földlabdás palántanevelés lényege, hogy a növények gyökere egy elkülönített, kis méretű közegben fejlődik és a palántát ezzel együtt ültetik ki. Ide tartozik a tálcás, tápkockás, gyepkockás és cserepes palántanevelés. A gyepkockás palántanevelés mára teljesen megszűnő palántanevelési mód, mivel a közeg gyommagvakkal való szennyezettsége nem kedvez a palántaneveléshez.

A tálcás palántanevelés széles körben alkalmazott palántanevelési mód, mely során a magokat speciálisan palántanevelésre kifejlesztett palántafölddel megtöltött műanyag tálcákba vetik. A kiültetésig a növényeket ezekben nevelik. Előnye a szálas palántához képest, hogy a gyökerek nem sérülnek és gyorsabb az eredés.

Görögdinnye vetése tálcákba
1. kép: Görögdinnye vetése tálcákba

A tálcák különböző sejtmérettel rendelkeznek, ezáltal a nagyobb lyukméretű tálcákban kisebb méretű tápkockás palánták nevelhetőek, A kisebb lyukméretű tálcákban általában tömegtermesztésre neveltnek növényeket. Fajtól függően a palántanevelési idő kb. 5-7 hét. Ennél hosszabb idő nem javasolt, mert a növények kinövik a szűk környezetet, ami stresszhatáshoz is vezethet és amely a későbbi kiültetés során okoz gondot.

Tálcás, oltott paradicsompalánta
2. kép: Tálcás, oltott paradicsompalánta

A tápkockás és cserepes palántanevelés során a növényeket egyesével helyezzük el és neveljük. Tápkockás palántanevelés során a palántanevelő földet összepréselik, amely a későbbiek során nem esik szét, míg a cserepes nevelésnél az adott edény tartja össze a palántaföldet. Habár ez a két módszer költséges, azonban a legfejlettebb palántákat így lehet előállítani, melyek kiültetés után könnyen megerednek, így a legnagyobb koraiságot eredményezik.

Tápkockás oltott paprikapalánta
3. kép: Tápkockás oltott paprikapalánta

Szabadföldi termesztéshez ajánlott a tálcás palánták alkalmazása, mivel egyszerűbb a szállítás, könnyebb az állományt mozgatni és a géppel történű ültetés is könnyebben kivitelezhető.

Tápkockás paprikapalánta, ültetésre készen
4. kép: Tápkockás paprikapalánta, ültetésre készen

A földlabdás palántanevelés történhet tűzdeléssel vagy tűzdelés nélkül. Tűzdeléses nevelésnél a magokat előszőr sűrűn vetik majd szikleveles, illetve 2 lombleveles korban további palántanevelésre átültetik. Azonban nem minden zöldségfaj tűri jól a tűzdelést, mivel a gyököcske sérülhet. A tűzdelés előnye, hogy bojtosabb gyökérzet alakul ki és fűtőanyag takarítható meg, ugyanakkor meghosszabbítja a palántanevelési időt és kézimunka igénye miatt a palántanevelés költségét is.

Oltott palánták

A monokultúrás termesztés során oly mértékben fertőződtek el talajaink, hogy sok termesztő oltott palántát alkalmaz. A gyakorlatban hazánkban hat zöldségfaj (görög- és sárgadinnye, uborka, paradicsom, paprika, tojásgyümölcs) szaporítását végezhetjük oltva. Míg a burgonyafélék családjába tartozó paradicsom esetében hosszú kultúrás hajtatásban az oltott palánták aránya meghaladja a 90%-ot, addig a paprika és a tojásgyümölcs esetében ez a szám alig éri el az 1-2%-ot. Görög- és sárgadinnye, valamint uborkatermesztésben is gyakorta alkalmazott eljárás.

Az oltásnak számos előnye és hátránya van, amelyet a szakirodalmak és termelői vélemények is igazolnak. Előnyei, hogy a talajból fertőző kórokozókkal és kártevőkkel szemben ellenállóbbak a növények, az oltott palánták a gubacsfonálféreggel szemben is ellenállóságot mutatnak, fokozódik a gyökérzet hideg- és hőtűrő képessége, fokozódik a tápanyagfelvétel, az alany szabályozza a nemes növekedését, növeli a termés méretét, ezáltal a termésátlagot.

Az oltásnak azonban a hátrányait is meg kell említeni. A megnövekedett palántaköltségeket tovább növeli, magas a kézimunkaigénye, oltókamrát szükséges létesíteni, megnövekedhet a palántanevelési idő, fertőzések és élettani betegségek léphetnek fel és romolhat a beltartalom. A palánták drágább bekerülése a termesztés során kompenzálható, mivel egységnyi területre kevesebb oltott növényt szükséges ültetni, ezzel egyidejűleg kevesebb anyag felhasználása is elegendő, végül magasabb árbevétel realizálható.

Összességében elmondható, hogy a sikeres termesztés feltétele a jó minőségű palánta, melynek az  előállításához nagyobb hozzáértés és szakmai fegyelem szükséges. A növény kezdeti fejlődésének ezen időszaka igen kritikus, mivel bizonyos növényfajoknál ekkor alakulnak ki sejtszinten a generatív szervek, melyek a későbbiekben a koraiság elérésében játszanak döntő szerepet.

dr. Csapó-Birkás Zita kertészmérnök

A cikk az Agrofórum újság 2025. júniusi számában jelent meg.

További szakmai tartalmakért: KATTINTSON!

A képek a szerző felvételei.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Paradicsom télire: tartósítási tippek a Nébih ajánlásával

2025. augusztus 25. 08:10

Befőzés, aszalás vagy fagyasztás – a Nébih tanácsai segítenek, hogy a nyár ízeit egész évben biztonságosan élvezhessük.

Gesztenyeízű tök a kertből: bemutatkozik a Hokkaido

2025. augusztus 24. 14:10

Kiváló íze, jó tárolhatósága és igénytelen termesztése miatt érdemes vele próbálkozni hobbikertészeknek és termelőknek is.

Paradicsom után mit ültessünk? Szakértői tanácsok

2025. augusztus 20. 13:10

A paradicsom betakarítása után sem kell üresen hagyni az ágyást – mutatjuk, milyen növényekkel használhatjuk ki hatékonyan a területet.

Varga-kordon: így neveljük hatékonyan a paradicsomunkat!

2025. augusztus 18. 05:40

A paradicsom az egyik legnépszerűbb zöldségnövény a házikertben, hiszen ízletes, sokoldalúan felhasználható, és viszonylag kis helyen is nevelhető. Ugyanakkor a látszat csalóka: a paradicsomgondozásnak számos buktatója van!

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

2019. október 21. 04:36

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

Téli paradicsom- és paprika-palántanevelésekor tapasztalható, tápanyagellátással kapcsolatos gyakoribb hibák I.

2022. december 23. 06:34

Gyakran mondják, hogy a palántanevelés a zöldségtermesztés nehézipara, ami különösen igaz a késő őszi, téli palántanevelésre. Bizalmi áruról, nagy értékről, magas költségekről van szó, kedvezőtlen környezeti feltételek mellett. A kertészeti ágazatok közül az időközben kialakult energiaválság is ezt a tevékenységet sújtja a legjobban.

Mikor lesz egészséges a palántád?

2022. március 21. 11:16

Javában tart a palántanevelési időszak és ezzel egyidőben szaporodnak fel a kérdések is, hogy mitől sárgul, mitől dől el, miért gyenge és vajon mikor ültethetem már ki? ezekre a kérdésekre is válaszolok ebben a mai írásomban.

A palántanevelés kockázati tényezői

2018. október 4. 06:59

A zöldségtermesztésben általánosan elfogadott szaporítási mód a palántanevelés. A szálas, a tálcás és a tűzdeléses palánta előállításának módjait, a palántanevelés technológiáját foglalja össze az írás, továbbá ismerteti az alkalmazott eszközöket és elemzi a kiültetéssel kapcsolatos körülményeket.