Zöldség

Télen veszélyesen magas, nyáron károsan alacsony, I. – Zöldségtermesztőknek a páratartalomról

Agrofórum Online

Zöldségtermesztők – úgy a szabadföldön gazdálkodók, mint a hajtató kertészek – a klimatikus környezeti tényezők említése kapcsán többnyire a fényviszonyokra és a hőmérsékletre gondolnak, a páratartalomnak nem tulajdonítanak kellő jelentőséget. Pedig a fóliák alatt a kritikusan magas, szabadföldi gazdálkodás esetén a károsan alacsony légnedvesség jelentős mértékben közrejátszik a termesztés eredményességében.

Általános gyakorlat a hőmérséklet mérése (átlag érték, minimum és maximumok, hőösszeg stb.), a fényviszonyokhoz igazított öntözés és tápoldatozás, de a páratartalomra vonatkozó, a növény fejlődését befolyásoló légnedvesség értékek kevésbé ismertek, és ha a gazdák rendelkezésre is állnak, nem a súlyuknak megfelelően kezelik, gyakran figyelmen kívül hagyják.

A páratartalom kapcsán a növényre gyakorolt hatásokat kiemelve, amelyek jelentősebb mértékben befolyásolják, illetve szabályozzák az élettani folyamatokat, és azon keresztül a terméseredményeket, a következőket szükséges megemlíteni:

  • Alapvetően közrejátszik a transzspirációs folyamatokban, befolyásolja a növények párologtatását. 
  • Szélsőségesen magas vagy alacsony pára esetén nem működnek a légzőnyílások (sztómák), nincs párologtatás, ebből adódóan nincs vízfelvétel, és a tápanyagok növénybe jutása is akadozik, gátolt, ami tápanyaghiányhoz vezethet.
  • Hatással van a páratartalom a virágzásra, a virágok és a termések kötődésére is. Túl száraz levegőben nem képződik kellő mennyiségben szekrétum, ebből adódóan nem tapad a bibéhez a virágpollen. Magas páratartalom hatására a pollen megszívja magát nedvességgel, nehézzé válik, nem repül, nehezen jut át a bibére.
  • A magas páratartalom, mint ahogy a szélsőségesen alacsony is elősegíti a gombás és baktériumos betegségek megtelepedését, illetve a kártevők felszaporodását.

Páratartalom kapcsán beszélünk az abszolút és a relatív páratartalomról. Az abszolút páratartalom érték alatt a levegőben lévő nedvesség mennyiségét értjük, azaz 1 kg levegő hány gramm vizet tartalmaz. A levegő vízfelvevő képessége hőmérsékletfüggő, a melegebb levegő több nedvességet tud felvenni, magában tárolni, vagyis a melegedéssel a légkör párakapacitása növekszik.

Relatív páratartalom alatt azt az értéket értjük, ahogy adott hőmérsékleten a levegő nedvességtartalma a lehetséges abszolút páratartalomhoz viszonyul. Ebből következően a relatív páratartalom mindig egy viszonyított érték, amit százalékban adunk meg. 

Melegedéskor a környezetből egyre több vízgőz kerül a levegőbe, ami folyamatnak ellentéte a harmatképződés, azaz a párakicsapódás. Ha a hőmérséklet ugyanolyan víztartalom mellett csökken, úgy a relatív páratartalom nő.

A levegő is csak korlátozott mennyiségben képes a vizet elnyelni, ebből adódóan a légkör hűlve vízgőzzel telítetté válik, a páratartalma eléri a 100%-ot, majd köd képződik, dér vagy harmat formájában kicsapódik. (Ez utóbbi jelenséget – mivel hőtermelő folyamat – a fagy előrejelzésénél és a fagy elleni védekezésnél is használják a zöldség- és gyümölcstermesztésben.)

A relatív páratartalom éves alakulására jellemzően a legalacsonyabb értékek (40-50%) nyáron, júliusban vannak, míg a legmagasabb érték (90% felett) télen, december-februárban mérhető.

Nálunk a közel félszáz, kisebb-nagyobb felületen termesztett zöldségfajnak egy része párás, szubmediterrán környezetből lett behurcolva, míg mások közép-ázsiai származásukból adódóan a szárazabb viszonyokat kedvelik. Ebből adódóan – a hő- és fényigényükhöz hasonlóan – jelentősen eltér a páraigényük is. 

Az optimálisnak mondható légnedvesség tartalom nemcsak fajonként változik, ismert fajták, fajtatípusok esetében is különbség, sőt fenológiai fázisoktól, a növény korától függően is módosulhat. Vagyis a páratartalom is – mint más környezeti tényező – nem tekinthető növénytermesztési szempontból egy állandó értéknek, fajtól, és a klimatikus tényezőktől, mindenekelőtt a hőmérséklettől és a fényviszonyoktól függően változik.

Párás és száraz, valamint az erősen ingadozó páratartalom zöldségnövényekre gyakorolt hatása és káros következményei az alábbiakban összegezhetők:

Optimálisnál magasabb páratartalom:

  • Intenzív, esetenként buja vegetatív növekedés,
  • virágelrúgás, terméskezdemények ledobása, rosszabb termékenyülés,
  • elhúzódó tenyészidő,
  • csökkenő transzspiráció és lassúbb tápanyagfelvétel (1. kép), 
  • színanyagok lassúbb kialakulása, termésszínesedés elhúzódása,
  • lazább szövetállományból adódó rosszabb tárolhatóság, szállíthatóság és pulton-tarthatóság,
  • gombás és baktériumos eredetű betegségek fokozott mértékű felszaporodása és
  • élettani betegségek, fejlődési rendellenességek kialakulása (pl.: ödéma (2. kép), szárrepedés, termésrepedés).
1. kép: Magas páratartalom következtében a hajtatott uborka fiatal levelei kanalasodnak, a hajtásvége elpusztul.
2. kép: Vízkórság (ödéma) betegség paradicsomon. A levél fonáki oldalán apró vízhólyagok képződnek.

Alacsony (túl alacsony) páratartalom következményei:

  • Vegetatív növekedés lassulása, 
  • generatív jelleg kialakulása (a lombozathoz képest sok virág és terméskezdemény),
  • kényszerérés,
  • fénytelen termések (pl.: paprika, paradicsom, padlizsán),
  • a termés (bogyó) felületén apró hajszálrepedések keletkezése,
  • sztómák záródása következtében lassúbb tápanyagfelvétel,
  • néhány kártevő (pl.: atkák) felszaporodása és
  • szövetek gyorsabb elöregedése (fásodás, pudvásodás, rostosodás).

Erősen ingadózó páratartalomból adódó fejlődési zavarok:

  • Káros stressz hatások jelentkezése,
  • virág- és terméskezdemény elrúgás,
  • betegségekkel szemben csökkenő ellenállás, valamint
  • bogyók, termések repedése és deformációja.

Ugyan a fentiekben a páratartalom optimális értékétől történő eltérés káros következményei lettek csak megemlítve tudni kell, hogy a légnedvesség szabályozása lehetőség is egyben a kertész kezében a fiziológiai és technológiai folyamatok irányítására.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Vessem vagy ültessem a zöldségféléket? És mikor?

2025. január 13. 13:10

A vetőmagot és palántát vásárlók, akik egyben fogyasztók is, a legjobb genetikai tulajdonságokat és a legjobb minőségi paramétereket várják el a szaporítóanyagtól.

Értékes választékbővítő zöldségek: a szárzeller és a gumós édeskömény

2025. január 6. 08:40

Hogy zöldségek vagy fűszernövények, megoszlanak a vélemények, mindenesetre gyógyító hatásuk bizonyított.

Korai burgonyát a házikertből

2024. december 29. 08:10

Az elmúlt években továbbra is szívesebben vásárolták a fogyasztók a fólia alól szedett, részleges takarással termesztett és a csak előcsíráztatással, szabadföldön nevelt tavaszi zsenge burgonyát.

A zöldhagyma hajtatása: fólia alatt a fagyot is elviseli

2024. december 11. 11:10

Vannak, akik már ősszel talajba duggatják, és a tél folyamán fóliát húznak rá, a hideg, nagyobb fagyok beállta előtt fóliával betakarják.

Milyen zöldségfajok alkalmasak másodvetésre?

2023. július 21. 04:39

Milyen zöldségfajok és hogyan nevelhetők másodvetéssel a kertben? Válaszukat előre is köszönöm!

Régi-új kedvelt zöldségünk, a spenót

A spenót felhasználását tekintve fontos ipari növény a mélyhűtőipar, a szárítóipar és a konzervipar számára. Friss fogyasztásra sokkal kevesebbet használunk, mint a feldolgozóipar.

Mi az oka, hogy hiányosan kelnek a kertbe elvetett zöldségmagok?

2024. május 9. 04:39

Kérem szépen válaszukat: vajon miért kelnek hiányosan a kertbe elvetett zöldségmagok?

Folyamatosan növelik az üvegházak számát Oroszországban

2019. február 24. 11:32

Az idei nagy előrelépés előzménye, hogy az elmúlt évben az orosz üvegház-kapacitás 300 hektárral 2500 hektárra növekedett.