A növényi alapú táplálkozás térnyerése, a fenntarthatósági elvárások és a klímaváltozás komoly kihívások elé állítják a mezőgazdaságot – a megoldás egyik kulcsszereplője: a zöldségvetőmag-szektor.
A zöldségvetőmag-szektor a mezőgazdaság egy rendkívül specializált és nagy hozzáadott értékű ágazata, amely ugyan ritkán kerül reflektorfénybe, ám kulcsszerepet játszik a globális élelmezésbiztonságban és az egészséges táplálkozás biztosításában.
A világ vetőmag-exportjának értéke meghaladja a 16 milliárd dollárt, amelyből 5 milliárdot a zöldségvetőmagok tesznek ki – ebből az európai országok 3,2 milliárd dollárral (azaz kétharmaddal) részesednek. A szektor nem csupán gazdaságilag, hanem társadalmi és környezeti szempontból is kulcsfontosságú.
Egy szektor, amely egyszerre szolgálja a termelőket, a fogyasztókat és a bolygót
A zöldségvetőmag-szektor sajátossága, hogy nemcsak agronómiai, hanem gasztronómiai és egészségügyi igényeket is kiszolgál. Míg a gabonavetőmagokat többnyire ipari feldolgozás követi, addig a zöldségek közvetlenül a fogyasztók tányérjára kerülnek.
Ez közvetlen kapcsolatot teremt a nemesítők, a kereskedők, az áruházláncok és a végfogyasztók között. A vásárlói preferenciák – legyen szó ízről, formáról vagy eltarthatóságról – közvetlen hatással vannak a nemesítési célokra.
A főbb zöldségvetőmag-előállító cégeknél a nemesítési munka több mint 50 zöldségfajon folyik, ezek mindegyike eltérő környezeti igényekkel, betegség-ellenállósággal, termesztési ciklussal rendelkezik. A spenót például néhány hét alatt betakarítható, így évente több fajta is szükséges a termesztéshez, míg a spárga akár 8 évig is hoz termést ugyanarról a tőről.
Innovációval a fenntarthatóságért
A zöldségvetőmag-nemesítés az egyik leggyorsabban fejlődő területe az agrárkutatásnak. A cél nemcsak a hozamok növelése, hanem a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, a tápanyagtartalom, a víz- és hőstressz-tolerancia fejlesztése is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb növényvédő szerre legyen szükség, és biztonságosabb, fenntarthatóbb termelés valósuljon meg.
A növényvédőszer-mentes vetőmagkezelés és a priming technológiák – amelyek segítik a magvak gyors és egyenletes csírázását – már ma is meghatározóak. A szektorban szinte teljesen megszűnt a hagyományos kémiai csávázás, helyét biológiai és fizikai eljárások vették át.
Szabályozási keretek és kihívások Európában
Az EU jelenlegi és tervezett szabályozásai komoly hatással lehetnek a vetőmagiparra. A növényfajok szaporítóanyagaira vonatkozó szabályozás tervezett változtatásai, különösen a „Fenntartható termesztés és felhasználás értéke” (VSCU) értékelési rendszer bevezetése, új kötelezettségeket hozna a zöldségfélék számára is. Ez lassíthatja az új fajták bevezetését a piacra, miközben a termelői oldal gyors válaszokat vár a betegségekre és a klímaváltozás hatásaira.
Ezen kívül az EU reexportra vonatkozó szabályai is nehézkesek, akadályozva a globális vetőmag-kereskedelmet. Mindezek mellett az új genomikai technikák (NGT) szabályozása is vitatéma: a nemesítők úgy látják, hogy a legújabb nemesítési módszerekkel kifejlesztett növényfajtákra nem vonatkozhat további szabályozás, ha klasszikus nemesítési módszerekkel vagy spontán mutációval előállíthatók lettek volna.
Magyar szemszögből
Magyarországon a zöldségfélék termőterülete és jelentősége folyamatosan nő, különösen a magas hozzáadott értékű, fóliás termesztésben (pl. paprika, paradicsom, uborka). Bár a vetőmag-nemesítés nem olyan koncentrált hazánkban, mint Hollandiában vagy Németországban, a hazai vetőmag-előállítás (pl. csemegekukorica, zöldborsó, sárgarépa) kiemelkedő.
A jövő kulcsa: alkalmazkodás és gyorsaság
A növekvő lakosságszám, a városiasodás és a globális éghajlati kihívások arra kényszerítik a vetőmagcégeket, hogy gyorsabban, rugalmasabban fejlesszenek új, ellenállóbb fajtákat.
A növényi alapú étrend iránti kereslet és az egészségtudatosság globális térnyerése pedig új piacokat nyithat meg – nemcsak a fejlett régiókban, hanem a fejlődő országokban is, ahol a mikrotápanyaghiány súlyos problémát jelent.
(Forrás: What Makes the Vegetable Seed Sector so Unique? – Seed World)
Kiemelt kép: Pixabay
