32℃ 20℃
június 7. Róbert, Robertina, Arianna, Fülöp, Roberta
Növénytermesztés

Az érzékelő pánikjelzéseket kap a megtámadott növénytől

Agrofórum Online

Az élő szervezetek folyamatosan elektrofizikai jeleket küldenek. A növények ezeket az elektromos jelzéseket használják a stressz észlelésére, amikor kártevők és betegségek támadják meg őket. A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ Üvegházi kertészet és Virághagyma üzletágának munkatársai azt vizsgálják, hogy a szenzorok képesek-e felismerni ezeket az elektrofizikai jelzéseket.

Ezzel a módszerrel a betegségek és a kártevők korábban felismerhetők, ezáltal a növényvédelmi intézkedések hamarabb meghozhatók. Ez igen nagy jelentőséggel bír a kertészetek számára, hiszen tiszta növényeket akarnak szállítani a termesztőknek, akik viszont a lehető leggyorsabban fel akarják ismerni az esetleges fertőzéseket.

A WUR által végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy az elektrofizikai jelek lehallgatása valóban lehetséges. Ehhez a vizsgálathoz tripszekkel fertőztek meg egy eperpalántát, amelynek fertőzöttségét már két nap múlva ki lehetett mutatni egy elektrofizikai szenzorral. Ez jelentős időmegtakarítást jelent a hagyományos szemrevételezéshez képest: a levelek ugyanis általában csak 5-6 nap elteltével kezdenek ezüstös színt ölteni, ami csak a növények alapos átvizsgálásával vehető észre.

Az új, kétéves tanulmány egy zöldségfélére (paradicsom) és egy dísznövényre (gerbera, petúnia vagy Helianthus), valamint három veszélyforrásra összpontosít: lisztharmatra, tripszekre és egy vírusra. A kutatás első heteiben a Vivent elektrofizikai szenzora felméri, hogy a növény normál állapotban milyen jeleket bocsát ki magából, és azokat továbbküldi a háttérben működő szoftverhez. Ezt követi a célzott fertőzés a kártevőkkel. A módszer alapkoncepciója az, hogy a szoftver a mesterséges intelligencia segítségével megtanulja felismerni a sérült növények sajátos jeleit a károsodott szerveken.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Búzapiaci nyomás és precíziós jövőkép Debrecenben

2025. június 1. 08:10

A XXXII. Búzatanácskozáson szó esett piacokról, versenytársakról, AI-megoldásokról és a klímaváltozás hatásairól is.

Szójabab a vetésforgóban

2025. május 27. 13:10

A vetésforgó a termelési kapacitások felhasználásának jól kiszámított tervszerű rendszere az erőforrások legjobb kihasználása érdekében.

Őszi káposztarepce fajták kísérleteinek beltartalmi eredményei

2025. május 26. 13:10

Az őszi káposztarepce fajtaösszehasonlító kísérletekben elengedhetetlen valamennyi beltartalmi tulajdonság meghatározása.

Olajfa a kertben: sikeres gondozás magyar klímán

2025. május 26. 08:10

A klímaváltozás kedvez az olajfatermesztésnek, de hazai körülmények között még mindig odafigyelést igényel. Íme a sikeres nevelés titkai!

A nyugati dióburok-fúróléggyel kapcsolatos 2019. évi tapasztalatok

2019. október 23. 04:38

A 2019-es évben a késő tavaszi fagyok, az elhúzódó hűvös időjárás és a nyár végi/ősz eleji relatív vízhiány mellett a diósgazdáknak és házikert tulajdonosoknak egy másik problémával is meg kellett küzdenie, mégpedig a dió egy hazánkban néhány éve felbukkant károsítójával, a nyugati dióburok-fúróléggyel.

Vetésfehérítő vagy kukoricabogár?

2021. július 21. 07:36

A kukoricatáblákat járva a leveleken sokszor találunk rovarkártételre utaló hámozgatásokat, amelyek beszáradt „csíkjai” messziről is jól láthatók.

Csupaszcsigák már szántóföldön is

2018. november 23. 05:33

Az elmúlt évek során az tapasztalható, hogy csapadékos időjárási körülmények között a csupaszcsigák szántóföldön is okozhatnak gazdasági mértékű kártételt. A leggyakrabban előforduló faj biológiájáról, a csapdázásról és a szántóföldi kultúrákban engedélyezett csigaölő készítményekről olvashatnak az összeállításunkban.

A kaukázusi borostyán antraknózis betegsége

2020. május 30. 10:27

A kaukázusi borostyánnal Magyarországon főként botanikus kertekben, arborétumban és egy-két kiskertben találkozhatunk. A kaukázusi borostyán antraknózis betegségét okozó Colletotrichum trichellum kórokozó gombafajt 2016-ban azonosították hazánkban. Jelen publikáció célja, hogy ismertesse a kaukázusi borostyán antraknózis betegségének tüneti megjelenését, a betegséget okozó kórokozó gombát és felhívja figyelmet a természeti értékeinket adó növényfajok napjainkra jellemző rendkívüli növényvédelmi kitettségére.