Hódítanak a fajhibridek

A Hong Kong-ban 2014. szeptember 3. és 5. között megrendezett Asia Fruit Logistica szakmai rendezvény újból ráirányította a figyelmet a fajhibridekre. Itt mutatkozott be ugyanis nagy sikerrel a Piqa Boo^R névre hallgató új körtefajta, amelyet az ázsiai és az európai körték keresztezésével állítottak elő.

A fajok közötti hibridizáció nem új keletű a gyümölcsök történetében. A természetben is előfordul ilyen, egészen újfajta tulajdonságokkal rendelkező genotípusokat hozva létre. Elég csak az európai házi szilva (Prunus domestica) példáját említenünk, ami a botanikai kutatások eredményei szerint nagy valószínűséggel a kökény (Prunus spinosa) és a cseresznyeszilva (Prunus cerasifera) természetes kereszteződése révén jött létre. A termesztett szamóca szintén két vadon élő faj természetes hibridizációjából keletkezett.

A nemesítők is régóta használnak más fajokhoz tartozó genotípusokat egy-egy új fajta előállításához. Az alma betegség-ellenállóságának génjei például vadon élő alma fajokból kerültek be a rezisztens almafajtákba. A kajszi nemesítése során is felhasználtak vad fajokat a fagytűrés javítására. A japán típusú szilvák sem tisztán japán típusúak már, mert a ma termesztett fajtáik döntő többségének nemesítésekor más szilva fajokat is felhasználtak. Nem is soroljuk a fajhibridek közé ezeket az említett példákat, hiszen fő tulajdonságaikban megőrizték az eredeti faj jellemzőit. Az igazi fajhibridek azok, amelyek legfontosabb tulajdonságai átmenetet képeznek két eltérő faj tulajdonságai között.

Amerikában a 20. században a gyümölcsök piaci kínálatának bővítése érdekében többen is elkezdtek ilyeneket nemesíteni. Az amerikaiak mindig nagyon fogékonyak voltak a különleges újdonságokra. A leghíresebb nemesítő műhelyt, ahol hagyományos nemesítés mellett fajhibridek előállításával is foglalkoznak, Floyd Zaiger alapította az 1960-as években. Családi vállalkozása mára egy nagy magáncéggé nőtte ki magát, Zaiger Genetics néven, amelynek Amerikán kívül is vannak leányvállalatai. A csonthéjas fajok területén dolgoznak kezdettől fogva, és nagyon sok fajtát állítottak elő. A fajon belüli keresztezések mellett nagyon korán elkezdték a fajok közötti keresztezéseket is, és ennek a munkának az 1990-es években kezdtek beérni az eredményei. Az első sikereket a kajszi és a japán típusú szilva keresztezésével létrejött „plumcot” fajtákkal érték el, ezek gyümölcsei átmenetet képeznek a kajszi és a szilva között.

Sikernek én azt tekintem, amikor egy fajtából árutermelő ültetvények létesülnek, és kereskedelmi forgalomba kerül a gyümölcsük. Amerikában, ezen belül is elsősorban Kaliforniában, már 15-20 éve vannak plumcot ültetvények, a faiskolákban ma főként a ’Flavorella’ fajtát ajánlják telepítésre. A munka azonban nem állt meg itt, hanem tovább folytatták a keresztezéseket a fajok között, fölhasználva a már létrejött fajhibrideket is. Így jöttek létre a „pluot” fajták, amelyekben a szilva vér, elsősorban japán szilva vér dominál, és gyümölcsük is külsőre inkább erre hasonlít, mint kajszira, valamint a „aprium” fajták, amelyek genetikailag és küllemre is a kajszihoz állnak közelebb. Amerikában a faiskolák ma már egy egész érési sort kínálnak ezekből a fajtákból a termesztőknek. Egyre több kereskedelmi ültetvény létesül, és az üzletek polcain a nyári szezonban ott vannak ezek a gyümölcsök. A Zaiger Genetics legújabb sztárjai a cseresznye és szilva keresztezéséből keletkezett ’Sprite’ és ’Delight’ fajták. A nemesítés során a fajok közötti hibridizáció mindig nagyon nehéz, sikereket elsősorban a közeli rokon fajok kereszteződésétől várhatjuk. Újabban meglepőnek tűnő távoli keresztezések eredményeiről is olvasunk időnként híreket, amelyek nagy része megalapozatlan.

Tipikusan fajhibrid a cikkünk apropójául szolgáló új fajta, a Piqa BooR is, amelynek gyümölcsei harmonikusan ötvözik az európai és az ázsiai körték jellemzőit. Új-Zélandon, egy kutatóállomáson nemesítették ezt a fajtát, eredeti fajtaneve PremP009 volt. A Prevar Ltd. cég vásárolta meg a licenszét, és a termesztésére valamint a forgalmazására kizárólagos szerződést kötött a Freshmax Group cégcsoporttal. Mindkettőjük honlapján részletes adatokat találunk a Piqa Boo^R-ról, tetszetős fotókkal illusztrálva. Gyümölcse fénylő piros héjú, apró barna lenticellákkal mintázott, az európai körtékre emlékeztető alakú, kiváló ízű. Aki ismeri az ázsiai körtéket, időnként nálunk is lehet kapni ezeket, népszerű nevük a „nasi”, az tudja, hogy az aromájuk nem kifejezetten élvezetes, magas cukortartalmúak, alacsony savtartalommal, és kevés aromaanyagot tartalmaznak. Az európai körték, amiket nálunk nagy mennyiségben termesztenek, aromásabbak, jobb ízűek, de gyakran nagyon savas karakterűek. Az ezek keresztezésével előállított Piqa Boo^R harmonikusan ötvözi ezt a kétféle ízvilágot. A gyümölcsök ezen kívül kemény húsúak, jól tárolhatók, hosszan pulton tarthatók.

Jelenleg Ausztráliában vannak ültetvényeik, de ha beválik a fajta, akkor Új-Zéland és Ázsia körtetermesztésre alkalmas területein is szeretnének terjeszkedni. A gyümölcsöket Ausztráliában és Ázsiában értékesítik, a termesztés felfuttatása után azonban más export piacokban is gondolkodnak. Tárgyalásokat folytatnak észak-amerikai és angliai szupermarket hálózatokkal is. A nemesítők és forgalmazók reményei szerint munkájuk vérátömlesztést jelenthet a kissé megfáradt körte világpiacon, egészen új megjelenésű és ízű gyümölcsökkel bővítve a fajtaválasztékot. A Prevar Ltd. egyébként nemcsak körte, hanem alma nemesítéssel is foglalkozik, az utóbbi években több új fajtát is sikerrel vezettek be a piacra, de ez az első fajhibridjük. Tudják jól, hogy reklám nélkül nem lehet semmit eladni, ezért nagyon sokat költenek az új fajta hirdetéseire, marketing munkára azokon a területeken, ahol majd nagy mennyiségben szeretnék értékesíteni az újdonságot. Ennek a munkának fontos része a nagy szakmai rendezvényeken való megjelenés is, amire kiváló lehetőséget nyújtott a 2014. évi Asia Fruit Logistica.

Dr. Szalay László
BCE Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék

Források:
www.prevar.co.nz
www.piqafruit.co.nz
http://freshmax.com.au
www.davewilson.com

A cikk az Agrofórum Szaklap januári számában olvasható! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
RÉSZLETEK >>>

(Agrofórum Online)