Kelőfélben vannak a repcevetések! Azokon a területeken, ahol már augusztus végén földbe került a mag, és vagy kellő nedvesség állt rendelkezésre a talajban a csírázáshoz, vagy szerencsés módon megáztak, már lombleveles növényekkel is találkozhatunk. Eljött az ideje az árvakelésű gabona elleni védekezésnek!
Árvakelésű gabona, lesz az idén?
Ez a kérdés természetesen azokkal a táblákkal kapcsolatban merülhet fel, amelyek kalászos után kerültek elvetésre. Ezeken a területeken szinte biztosan gond lesz az idei őszön a gabona árvakeléssel. Mi ennek az oka? Az idei évről elmondhatjuk, hogy az ország jelentős részén kedvezőtlen körülményeket hozott szinte az összes szántóföldi növénykultúránk számára. Ez alól nem volt kivétel sem az őszi búza, sem az őszi árpa.
Az árvakelés szempontjából mindebből most annyi az érdekes, hogy a sokszor kényszerérő állományoknál a szokásosnál is nagyobb betakarítási veszteség jelentkezhetett. Ami egyet jelent azzal, hogy sok csírázóképes mag került a talajra, amely csak a kedvező körülményekre várt ahhoz, hogy kikeljen. Ráadásul a nyári csapadékszegény viszonyok miatt ezeket nem lehetett a tarlóápolási munkákkal „kikeltetni”, mert a talaj felső rétege nem tartalmazott elegendő nedvességet a csírázáshoz. A tarlóra hullott gabonamagok így a területbe vetett repcével együtt kelnek, ami akár több hullámban is megtörténhet, ezért a repcetermesztőknek érdemes lehet többszöri beavatkozással számolniuk.
Komolyan kell-e venni a gabona árvakelést?
Mindenképpen! A repce a kelést követő időszakban lassan fejlődő, gyámoltalan növényke (1. kép), amelyre komoly veszélyt jelent a gabona árvakelés. A vízért és tápanyagért folytatott versengésben a repce ebben az időszakban biztosan alulmarad, ami szerencsétlen esetben, tömeges árvakelés (2. kép) esetén akár a tőpusztulásig is eljuthat, szerencsésebb esetben „csak” lelassul a repcenövény fejlődése, ami később szintén végzetes lehet. Ráadásul a kalászos gabonák gond nélkül áttelelnek, így folyamatos konkurenciát jelentenek a repceállomány számára. Ezért a gabona árvakelést komolyan kell venni és meg kell védeni a repcét a kártételével szemben.
A védekezésről
Az árvakelésű gabona elleni védekezésre szerencsére jól alkalmazható technológia és hatékony gyomirtó készítmények állnak a rendelkezésünkre. A védekezést állománypermetezés formájában végezhetjük el olyan szelektív egyszikűirtó készítményekkel, amelyek a repcére csak kis kockázatot jelentenek, az árvakelésű gabonával szemben viszont kiváló hatékonysággal rendelkeznek. Azonban vannak fontos szempontok és szabályok, amelyeket szem előtt kell tartanunk.
Ilyen az alkalmazott készítmény dózisa. A legtöbb szelektív egyszikűírtó készítmény rendelkezik árvakelésű gabona ellen engedélyezett dózissal. Ez minden esetben alacsonyabb a tavaszi időszakban alkalmazandó, a magról kelő egyszikűekkel szemben megszokottan alkalmazott dózisoknál. Ennek oka, hogy ez a mennyiség az árvakelés ellen annak három leveles koráig, a gyökérváltásig ajánlható. Azonban, ha a megjelölt fejlődési állapoton túljut, ez a dózis már nem lesz elegendő, romlani fog a kezelés hatékonysága. Ilyen esetekben már a „tavaszi” alsó dózis alkalmazása indokolt. Ahogy időben és fejlettségben haladunk előre, úgy érdemes növelni az alkalmazott gyomirtó készítmény dózisát, egészen a magról kelő egyszikűek ellen ajánlott felső mennyiségig.
A felhasznált szermennyiség megválasztásakor érdemes figyelembe venni az árvakelés sűrűségét, ami befolyásolja, hogy milyen mértékben tudjuk bevonni leveleit a permetlével. Amennyiben nehezen átpermetezhető, „kefesűrűségű” a kelés, érdemes növelni a dózist a jó hatás érdekében. Ez természetesen egyben azt is jelenti, hogy a permetlé kijuttatására is figyelnünk kell a minél jobb fedettség elérése érdekében. Ha lehetséges, akkor magasabb hektáronkénti vízmennyiséggel, légzsákos berendezés esetén visszafogott ventilátorfordulattal, vagy nyomással érdemes dolgoznunk.
Van még egy szempont, amelyet a dózisválasztásnál érdemes szem előtt tartanunk. A szelektív egyszikűirtók hatása alacsony hőmérsékleten lelassulhat, amely azt eredményezheti, hogy ilyen körülmények között a kezelés hatékonysága alacsonyabb lesz az elvártnál. Ha a kezelést követő időszakban lehűlés várható, érdemes a kijuttatott mennyiséget a biztosabb hatás érdekében megemelni.
Állandó kérdés a szelektív egyszikűirtó készítmények keverhetősége más termékekkel. Ősszel gyakran szorítja az idő a repcetermesztőket, ezért sokszor kényszerűségből alkalmaznak több, akár 4-5 összetevőből álló koktélokat, ugyanakkor igyekeznek költséghatékonyan, kisebb kezelésszámmal elvégezni a feladatokat. Ezek egyaránt a többkomponensű tankkeverék alkalmazásának irányába mutatnak, amely érintheti az árvakelésű gabona ellenei védekezést is. Ezen a téren mindenképpen az adott termék gyártójának ajánlásait kell figyelembe venni. Ha általánosságban nézzük a problémát, akkor az látható, hogy a gyakorlat alaposan felülírja az előzőekben említett ajánlásokat, amelyek többnyire a szelektív egyszikűirtók önmagukban történő alkalmazását javasolják.
Azonban tény, hogy valóban nagyon ritka, amikor ilyen kombinációk végzetes hatásáról hallanánk, éppen ezért némi odafigyelés mellett, kellő óvatossággal ezek a kombinációk alkalmazhatók. Amennyiben elkerüljük a nitrogéntartalmú lombtrágyákkal történő együttes kijuttatásukat, azt, hogy az összetevők EC-formulációja miatt egyfajta „oldószerhalmozódás” alakuljon ki, valamint hogy más ok – pl. súlyos bolhakártétel – miatt erősen stresszelt repceállományt kezeljünk, máris sokat tettünk a fitotoxikus hatás elkerülése érdekében.
A hatáskifejtésről
A szelektív egyszikűirtó készítményekkel történő kezelés után türelmesnek kell lennünk, ugyanis gyakran hosszú idő is eltelhet, míg a hatástünetek egyértelműen megmutatkoznak. Erre az összes, fentiekben felsorolt tényezőn – pl. dózis, permetléfedettség, árvakelés fejlettsége, hőmérséklet – hatással van. Többnyire optimális esetben is csak 7-10 nap után jelennek meg a sárgulásos tünetek, amelyeket a levelek barnulása, száradása, majd a növény pusztulása követ (3. kép).
Azonban sokszor már a sárgulás megjelenése előtt találhatunk hatástünetet az árvakelésű gabonán. A kezelt növények középső leveleit meghúzva, a növény hajtásrésze könnyen kihúzható, annak osztódó szövetei barnulnak (4. kép), befűződnek. Amennyiben ezt megtaláljuk a kezelt növényeken, biztosak lehetünk abban, hogy a gyomirtó szer már hat, az egyértelmű hatástünetek a leveleken is rövidesen megjelennek.
A repceterületek árvakelésű gabona elleni védelme fontos beavatkozás, amely nélkül nem biztosítható a kalászosok után vetett repce gyors és egyöntetű kezdeti fejlődése.
