Szűcs Jánost a precíziós gazdálkodásuk eddigi tapasztalatairól, különös tekintettel az általuk használt robotpilóta rendszerről, annak alkalmazási lehetőségeiről, előnyeiről kérdeztük.
A nagyszentjánosi Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési üzemvezetőjét, Szűcs Jánost a precíziós gazdálkodásuk eddigi tapasztalatairól, különös tekintettel az általuk használt robotpilóta rendszerről, annak alkalmazási lehetőségeiről, előnyeiről kérdeztük.
Részletekért kattintson a képre!
A beszélgetés felvezetéseként néhány mondatban kérlek, mutasd be a Kisalföldi Mg. Zrt.-t!
Nagyszentjánosi központtal, 3600 hektáron gazdálkodunk, szolgáltatásban pedig további 100 hektár földterületet művelünk. Két fő ágazatunk az állattenyésztés (2500-as tejelő szarvasmarha állomány, valamint ugyanennyi fős szaporulat) és a növénytermesztés.
Ami a növénytermesztésünket illeti, 3600 hektárból 500 hektáron biotermesztést folytatunk.
Számos kultúrát, többek között siló- és árukukoricát (1350 ha), lucernát, konvencionális (18 hektár) és biosárgarépát (6 ha – a Hipp bébiételgyártó cég számára), bioburgonyát, biohagymát, bio-tönkölybúzát, repcét, őszi búzát, csemege- (60 ha bio) és hibridkukoricát (200 hektáron vetőmag-előállítás a Pioneer számára), olajtököt (szintén vetőmagnak is) termesztünk, továbbá gyepterületekkel is rendelkezünk.
Talajaink Nagyszentjános térségében csernozjom és homok, Kapuvár térségében pedig tőzeg talajok.
Mi motivált benneteket, hogy precíziós technológiát kezdjetek alkalmazni a növénytermesztésben?
Az előbb felsorolt termesztett kultúráinkból is jól látható, mind a bio-, mind a konvencionális növénytermesztés terén olyan termesztési irányokat, célokat fogalmaztunk meg magunknak, amelyek a jó jövedelemtermelő képesség mellett, nagy ráfordítás-igényűek is. Így nálunk a költséghatékonyság különösen nem elhanyagolható szempont.
Mindenekelőtt a hibridkukorica vetőmag-előállításunknál, ott is a vetés és a sorközművelés területén reméltünk nagy előrelépési lehetőséget a precíziós technikáktól.
Szűcs János, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési üzemvezetője
Mikor és milyen eszközök megvásárlásával vágtatok bele ennek gyakorlati megvalósításába?
Első lépésként 2012-ben egy Garford kamerás sorközművelő kultivátort vásároltunk. Az igazi áttörés, mondhatni 100 %-kal a precíziós növénytermesztés irányába fordulás, azonban rá egy évre, 2013-ban következett be, mikor is egy nagyberuházás keretében erőgépeinkhez 5 db Trimble robotpilóta rendszert vásároltunk az Agromatic Kft.-től. Így – RTK korrekciót használva –erőgépeink egyszeriben már 2 cm-es visszatérési pontosságra váltak képessé, amelyet a vetés és a rá épülő növényápolási munkák (permetezés, műtrágyaszórás, kultivátorozás) során szerettünk volna kihasználni.
Éppen ezért, még ugyanebben az évben egy 12 soros Kverneland vetőgépet és egy szintén Kverneland márkájú műtrágyaszórót (36 méteres) is beszereztünk, amelyekkel – összhangban a robotpilóta rendszerrel – vetésnél a csatlakozósorokban a felesleges vetőmag-kijuttatás, ill. automatikus szakaszolást megvalósítva a ráfedések elkerülhetővé váltak.
Miért pont a Trimble rendszerre esett a választásotok? Gyárilag beszerelt, géppel együtt vásárolt rendszerekben nem gondolkoztatok?
Nemcsak ár érték arányban találtuk kedvezőnek az Agromatic Kft. ajánlatát, hanem az is a Trimble rendszer mellett szólt, hogy kompromisszummentes, univerzális megoldást kínált vegyes, eltérő márkákból álló erőgépeink (Fendt, Versatile, John Deere 7230R, 6530 és 6930) automatikus kormányzásához, ill. munkagépeink vezérléshez.
Hibridkukorica vetés Kverneland Optima vetőgéppel
Az RTK pontosságot saját bázisállomás biztosítja?
Mivel központunktól 80 km-re is vannak területeink, továbbá saját bázisállomással kb. csak 15-20 km sugarú körben tudnánk az RTK jelet és így a 2-3 cm-es pontosságot robotpilóta rendszereinknek biztosítani, úgy döntöttünk, térítés ellenében – éves előfizetés keretében – a Földmérési és Távérzékelési Intézettől (FÖMI) vesszük a korrekciós jeleket.
Mennyire volt egyszerű és gördülékeny e robotpilóta rendszer használatának elsajátítása?
A Versatile és a John Deere traktorainkba Trimble CFX 750-es, míg a Fendt erőgépünkbe Timble FMX monitor került. A teljes beszerelés, telepítés zökkenőmentes és nagyon gyors volt. Az egyszerű kezelhetőségük, jó átláthatóságuk miatt gépkezelőink is nagyon hamar megszokták használatukat.
Tapasztalataitok alapján hol és miben mutatkozik meg a robotpilóta rendszerek használatának előnye a mindennapokban?
Elsősorban a talajmunkák területteljesítményének növekedésében, a taposási károk, a felesleges gázolajfogyasztás, valamint az előbb említett okszerűtlen vetőmag- és műtrágya-kijuttatás (ráfedések, felülvetések révén) csökkentésében, továbbá sorközművelésnél a sebesség, illetve hatékonyság növelésében érhető leginkább tetten a robotpilóta rendszer előnye.
Sárgarépa-termesztésben a bakhát készítésénél, ahol 1-1,5 km/h-es sebességgel lehet haladni, egyenes sorokat tudunk húzni, amely a későbbi ápolási, öntözési munkákat megkönnyíti.
Hibridkukorica vetőmag-előállításnál a szülőpárokat (apa-anya vonal) több részletben szükséges elvetni, és ezt a robotpilóta segítségével probléma nélkül meg lehet oldani, a vetőgépet visszavezeti a sorokra, amely nagy biztonságot ad az egész technológiának és a későbbi sorközművelésnek is.
Éjszakai műszakban, valamint korlátolt látási viszonyok közt (pl. köd) is képesek vagyunk minőségi munkát elvégezni, mert az erőgépkezelőnek az automata robotpilóta révén, nem kell a nyomjelzők vonalát keresni.
Hogy további konkrét példákat is említsek: korábban az 5 méteres Horsch Tiger kultivátorunkat kb. 50 cm-es művelési átfedéssel tudtuk üzemeltetni, szemben a mostani 2-3 cm-es pontossághoz képest. Mindez azt jelenti, hogy korábban egy 12 órás műszakban kb. 3,5-4 hektárt átfedésben járattuk e munkagépet. Könnyen belátható hát, hogy e robotpilóta rendszer a területteljesítményünkre és gázolaj-felhasználásunkra milyen kedvező kihatással van.
Hogy számoljátok, mikor, mennyi idő után térül majd meg e robotpilóta rendszer kiépítése nálatok?
Figyelembe véve a gázolaj-, a műtrágya- és a növényvédőszer-felhasználás, valamint a területteljesítmény terén bekövetkezett kedvező változásokat, úgy számoljuk, nálunk 3-4 év alatt megtérül a teljes beruházás.
Hígtrágyaszórás RTK segítségével
Precíziós gazdálkodás téren vannak további fejlesztési terveitek is?
Az idei évben folytatni szeretnénk munkaeszközeink GPS alapú szabályozásának kiépítését. Azok közül is az Agromatic Kft. szakembereinek segítségével a szántóföldi permetezőink átalakítása a cél, alkalmassá téve ezeket az automatikus szakaszkezelésre, melytől 5-7 %-kal kevesebb növényvédő szer felhasználást remélünk.
2015-ben a táblahatáraink GPS alapú, RTK pontosságú kijelölésére és felvételére is törekszünk, ugyanis 3600 hektár viszonylatában, ezzel akár 30-40 hektárt is „vissza lehet hozni” a termelésbe, mely véleményem szerint a legolcsóbb „földszerzés” egyike.
Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, talán a betakarító gépeinket is felszereljük egyszer hozammérővel.
Köszönöm a beszélgetést. Kívánom, hogy ez irányú terveitek maradéktalanul valóra is váljanak!
A cikk az Agrofórum Szaklap februári számában olvasható! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
Részletek >>>
(Agrofórum Online – Kosztolányi Attila)
