Az Európai Unió termésfigyelő szolgálata, a MARS tovább csökkentette az idei, aszály által sújtott uniós kukoricatermésre vonatkozó előrejelzését, de az őszi kalászosok vetési körülményei többnyire kedvezőek.
A MARS-jelentés friss előrejelzése szerint az idei uniós szemes kukoricatermés termésátlaga 6,34 tonna hektáronként (t/ha) a szeptemberben várt 6,39 t/ha helyett. A múlt havi meredekebb csökkentést követő lefelé történő revízió a MARS hozam-előrejelzését 20%-kal a tavalyi szint, és 19%-kal az előző öt év átlaga alá tette.
A napraforgómag és a szójabab tervezett hozamát szintén csökkentették, és 16%-kal, illetve 18%-kal mérsékelték az ötéves átlaghoz képest – áll a MARS havi jelentésében. „A szezon végéhez közeledve a száraz nyár hatása egyre jobban látszik” – közölte a MARS.
Az úgynevezett nyári vetésű növények, például a kukorica történelmi szárazságot és szélsőséges hőséget viseltek el Európában a kulcsfontosságú növekedési szakaszokban, ellentétben az őszi vetésű kultúrákkal, amelyeket a jelentős aszálykárok elszenvedése előtt takarítottak be.
A gabonakukorica-termelést néhány gazdálkodó is visszafogta, és úgy döntött, hogy zöldkukoricaként vagy takarmánykukoricaként vágja le a termést – tette hozzá a MARS. A takarmánykukorica esetében a termesztők a gabonák szétválasztása helyett az egész növényt feldarabolják a gazdaságban történő felhasználásra.
A késő nyár óta tartó heves esőzések késleltették a kukorica betakarítását az EU keleti országaiban, például Romániában és Magyarországon, anélkül, hogy az a növények javára vált volna – közölte a MARS.
A cukorrépa esetében a monitor változatlanul hagyta az idei uniós terméshozamra vonatkozó 73,2 t/ha-os előrejelzését, ami 2%-kal alacsonyabb az ötéves átlagnál – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A kiterjedt csapadék elősegítette az őszi gabonafélék, például a búza őszi vetését azáltal, hogy helyreállította a talaj nedvességét, miközben a tartós szárazsággal szembesülő zónákban, például Olaszország északnyugati részén és Dél-Spanyolországban még mindig hosszú volt a vetési időszak – közölte a termésfigyelő.
A korábbi repcevetés vegyes volt, egyes országokban, például Németországban és Lengyelországban a szárazság, majd a gyakori záporok okozta késések miatt az optimális időszakon kívül vetették el a termést – tette hozzá.