Egy szép őszi hétvégén azt találtuk ki, hogy elmegyünk kirándulni Pest megyében és környékén. Nekünk még Fejér megye van a közelben és a másik kedvelt célpont mindig Nógrád megye szokott lenni. Mivel éppen itt a közelben még nem jártunk, így az 1-es főút mentén elindultunk az etyeki borvidék felé.
Sikerült találnunk egy nagyon szép helyet, ahol kutyával is kicsit tudtunk kirándulni. Magasles is volt ott, illetve a löszös talajon a szőlős. Gyönyörű őszi színek, barna, zöld, sárga, bordó stb. Hideg sem, de nagyon meleg sem volt, viszont a réteges öltözet kellett. Holló hangja szállt a levegőben, majd megpillantottuk az égen is. Nem gondoltam volna, de egy külön varázsa van ennek az etyeki térségnek. A szőlő mellett szántóföldek, gyönyörű barna megművelt területek. Feltöltődés volt mindenki számára. Aki teheti kiránduljon arrafelé!
A Dunántúl északi részén fekvő öt, kisebb területű borvidék (Etyek-Buda, Mór, Neszmély, Pannonhalma és Sopron) a Felső-Pannon Borrégiót alkotja. Napjaink borkedvelőinek az ötös fogat minden tagja kedves ismerősként köszön vissza, a Törley-pezsgők okán talán a főváros szomszédságában fekvő Etyek-Budai borvidék a legismertebb.
Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Elsősorban a pezsgő alapbor termelése volt jellemző a vidékre, a híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn Etyek környékén, sokban még ma is láthatók értékes, régi borászati eszközök. A borvidék a főváros közelségét kihasználva fejlődik tovább.
Az egykori Buda-környéki borvidék valaha a Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalában elterülő hegy- és dombvidék szőlőit foglalta magába. Ez a vidék a történelem előtti időkben is lakott volt. Négy fő körzetre oszlott: Szentendrei szőlők, Budai szőlők (óbudai, Sashegy környéki), Promontori szőlők, Tétényi szőlők.
Az Árpád-házi királyok idejében már virágzott a szőlőtermesztés, az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált.
Etyek szőlőinek története is hasonló utat járt be, mint a Buda-környéki borvidék azzal a különbséggel, hogy a XIX. század közepén a Vál-völgyi uradalmi szőlészetek hírnevet szereztek a korszerűsítéseikkel, újításaikkal. A pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyek is jó minőségű fehérbort adnak. A sajátos ökológiai viszonyoknak, a talaj magas mésztartalmának és a szeles fennsíkoknak köszönhetően rendszerint egészséges a szőlő, a pezsgőgyártáshoz ideális, nagy savtartalmú alapanyag terem ezen a borvidéken. A kedvező gazdasági helyzet miatt a szőlőtermesztés uralkodó maradt.
Az Etyek-Budai borvidék a Dunántúli-középhegység északkeleti területein, a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik. Az elnevezés kissé félrevezető, a körzetnek ugyanis nincs kapcsolata a 600 éves múltra visszatekintő, Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalán elterülő szőlőterületekhez, amit Buda-környéki borvidékként definiáltak. A jelenlegi borvidék közigazgatásilag három megyéhez (Komárom-Esztergom, Pest és Fejér) tartozik.
Klímája a magyarországi átlaghoz képest hűvösebb, az évi középhőmérséklet 9-10 Celsius-fok körül van. Ez az egyik közös pont Champagne borvidékével, ami miatt a magyar pezsgőgyártás Budafokon, régi nevén Promontorban találta meg a bölcsőjét. A pezsgő készítéséhez korai szürettel elérhető, magas savtartalommal bíró alapanyagra van szükség, amihez a hűvös klíma nélkülözhetetlen. Szintén kedvező Budafokon a relatív magas és állandó páratartalmú és hőmérsékletű, a borok tárolására alkalmas hegyoldali vájatok sora, ami napjainkra egy 45 km-es pincerendszert ölel fel. A gazdaságossághoz hozzájárulnak a jó szállítási lehetőségek, a közút, a vasút, a dunai hajóút és a főváros közelsége meghatározó.
Az intenzív légmozgás ugyancsak hűti a nyári melegben felhevült szőlőnövényt, ezzel biztosítva a hosszabb tenyészidőszakot, a biztonsággal felépülő savstruktúrát, kiemelkedő termelési biztonság mellett. A széljárás csökkenti a fagykárokat és a gombás betegségek elterjedését. A lisztharmat és a szőlőperonoszpóra számára kedvezőtlen levegős, hűvös mikroklíma miatt alacsony a vegyszerhasználat, ami idő- és pénzmegtakarítást is jelent. A borvidékhez tartozó Vál-völgy hazánk legszelesebb bortermő vidékeinek egyike.
A talaj mésztartalmú barna erdőtalaj, amely mészkő alapon alakult ki. A borvidéken belül a körzetek mészkő összetétele földtörténeti szempontból más és más időszakban keletkezett, de a mészkő gazdag kalciumtartalma mindenütt jelen van, ami a borok stabil savháztartásának egyik fontos pillére. A budai körzetben a triász dolomit és dachsteini mészkövei a legidősebb kőzetek. A szűk értelemben vett etyeki körzet legidősebb, és egyben legfontosabb képződménye a középső miocén szarmata földtörténeti kor laza pórusos mészkő képződménye. Ez az a mészkő, amiben a korábban említett híres etyeki pincesor található. A mészkő alaptalajra pleisztocén lösz, homokos-agyagos, helyenként futóhomok települ. Ezzel ellentétben a Velencei-hegység egésze mélységi magmás eredetű, karbon időszaki kristályos gránitkőzetből áll.
Forrás:
https://www.boraszportal.hu/magyarorszag-borvidekei/etyek-budai-borvidek-2
