Nagyvilág

Kiemelt feladat a klímaváltozás elleni harcban a vizes élőhelyek megőrzése

Pilisi Parkerdő Zrt. – Sajtóközlemény

Az erdők a Föld vízgazdálkodásának kiemelkedő szereplői; elég csak arra gondolni, hogy az erdősült vízgyűjtő területek a világon hozzáférhető víz 75 százalékát adják.

Beszédes példa az is, hogy a világ nagyvárosai egyharmadának ivóvízkészlete jelentős részben erdőterületekről származik. A 2022-es aszály szemmel látható nyomokat hagyott a Pilisi Parkerdő területén is. A sajnálatos tendencia egyértelmű: a szélsőséges eloszlás hatalmas, a talaj számára „feldolgozhatatlan” mennyiségű csapadékot és hosszú, száraz és forró időszakokat okoz. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a Pilisi Parkerdő a csapadékvízzel történő innovatív gazdálkodás jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet.

Az, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az erdők természetes vízháztartására, a Pilisi Parkerdő területén is érzékelhető. A csapadékeloszlás szélsőségessé vált: rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, amit a talaj nem képes azonnal befogadni így a lezúduló víz amellett, hogy eróziót okoz, kárt tesz az ilyen extrém időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában. A csapadékban gazdag, intenzív és rövid időszakokat pedig hosszú aszályok és kánikula váltja fel, ami egyre növekvő kihívást jelent az erdei ökoszisztéma élővilága számára.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Éppen ezért a Pilisi Parkerdő stratégiai célkitűzése a területén lévő vizes élőhelyek megőrzése, megújítása, újak létrehozása. E hegyvidéki vizes élőhelyek helyreállítását 2008-ban kezdte el a Pilisi Parkerdő, a „Parkerdő természetesen” program keretében. A programban természetes, „természetszerű” vizeket és mesterséges tározókat egyaránt felújítottak. Ez utóbbiak jellegzetessége, hogy alapvetően az erdőgazdálkodás és vadállomány támogatására (pl. csemetetermelés, vaditató, dagonyázóhely) hozták létre ezeket, de mára már természetes elemeivé váltak a helyi ökoszisztémának. E program keretében újult meg a Miklós-deák-völgyi tó Pilismarót határában, az Apát-kúti-völgy tórendszere Visegrádnál és Hajagvölgyi-forrás, amely egy kis erdei tavacskával gazdagítja a környezetét. Mindezek mellett a Parkerdő a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal közös fajmegőrzési programot indított az ilyen élőhelyek egyik fontos lakója, a gyepi béka pilisi állományainak megmentésére.

Az erdők vízvisszatartási képessége azért is fontos a klímavédelem szempontjából, mert a fák a talajban összegyűlő víz, csapadék egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ennek számos, a klímánkra nézve pozitív hatása van: javul a levegő minősége, csökken a hőmérséklete, fenntarthatóvá válik a víz körforgásának folyamata, ráadásul az erdők szűrik és tisztítják is a vizet. Az erdők ezen túlmenően a víz visszatartásával növények és állatok számára hasznosíthatóvá teszik a csapadékot.

Vizes élőhelyek napja

1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsarban a ramsari egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek védelméről. A dokumentum vizes élőhelyként határoz meg többek között minden olyan állandó vagy időszakos, sós vagy édesvízzel borított területet, amely őshonos vagy veszélyeztetett fajoknak ad otthont. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, hazánkban jelenleg közel 30 ramsari terület található. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartják a vizes élőhelyek világnapját.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szarvasmarha-tartás a trópusi szigetvilágban – hogy csinálják Francia-Polinéziában?

2026. január 2. 11:10

Francia-Polinézia mezőgazdasága szűk földeken, kevés támogatással küzd az önellátásért – mégis akadnak működő, innovatív minták.

A világ legkockázatosabb fűszere: érdekes tények a vaníliáról, amit kevesen tudnak

2026. január 1. 11:10

A vanília nemcsak drága, hanem rendkívül sérülékeny is. Megmutatjuk, miért különlegesebb, mint hinnénk.

Az oázisgazdálkodás és a datolyapálma, valamint a benne rejlő lehetőségek

2025. december 30. 07:10

Datolyapálmára épülhet Algéria fenntartható oázisgazdálkodása: élelmiszer, takarmány, bioetanol és zöldvegyipar egy rendszerben.

Elképesztő: mínusz 35 fokon érlelődött ez az ital

2025. november 29. 14:10

Egy Patagóniából indult whisky a világ végéig utazott, hogy mínusz 35 fokban érlelődve teljesen új karaktert kapjon.

Milyen lesz az idei tél? Nagyjából már látható, és nem sok jót ígér az előrejelzés

2023. november 6. 11:10

Lassan elbúcsúzhatunk Magyarországon a fehér karácsonytól, hiszen a nyáron túlzottan felmelegedő, majd lassan lehűlő Atlanti-óceán megakadályozza a hideg telek kialakulását.

Meddig marad velünk a Halottak napi virág?

2025. november 16. 14:10

Egy ikonikus virág jövője a klímaváltozás és az urbanizáció kettős szorításában. Már most érezhető a termés drámai csökkenése.

A Salmonella baktérium lehet a klímaváltozás egyik nyertese

2024. szeptember 6. 13:10

A meleg és a pára nemcsak a növénybetegségeknek kedvez, hanem a nyomukban elszaporodó Salmonellának is, amely a nyers zöldségekkel fertőz.

Új célok a klímaváltozást csökkentő innovációért - jelentős összeget fordít a Syngenta a fenntartható mezőgazdaságra

2019. október 23. 12:33

A Syngenta két milliárd dollárt fektet be az elkövetkezendő öt évben fenntartható mezőgazdasági innovációkba.