Oroszország pénteken azzal fenyegetőzött, hogy megkerüli az ENSZ-közvetítéssel létrejött gabonával kapcsolatos megállapodást, hacsak nem szüntetik meg a mezőgazdasági exportjának akadályait. Közben a törökországi tárgyalásokon megállapodtak, hogy az akadályok felszámolása szükséges feltétele a megállapodás jövő hónapon túli meghosszabbításának.
A tavaly júliusban aláírt és kétszer megújított fekete-tengeri gabonaszerződés az ENSZ kísérlete az Ukrajna elleni orosz inváziót követő élelmiszerválság enyhítésére, amelyet azonban tovább rontott a háború. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ankarai tárgyalásokon azt mondta, hogy török kollégájával, Mevlut Cavusogluval megvitatták a megállapodás feltételeinek végrehajtásának „kudarcát”.
Azt mondta, Oroszország akkor is működhetne, ha a nyugati országok fenntartják az egyre keményebb akadályokat a mezőgazdasági export kapcsán. A megállapodás biztosítja a gabonafélék és egyéb áruk biztonságos áthaladását az ukrán kikötőkből az orosz haditengerészeti blokád ellenére.
Lavrov szerint, ha a Nyugat nem akarna őszinte lenni azzal kapcsolatban, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár mit akart kezdeni a megállapodás jövőjével, akkor Ukrajnának szárazföldi és folyami útvonalakat kell folytatnia az exporthoz.
Mi pedig dolgozunk, ha szükséges, e kezdeményezés keretein kívül. Lehetőségünk van erre Törökországgal, Katarral – az elnökök megvitatták a vonatkozó terveket
– közölte Lavrov.
Kérdéses volt a hosszabbítás ideje
A múlt hónapban Oroszország bejelentette, hogy további 60 nappal meghosszabbítja a megállapodást, annak ellenére, hogy az ENSZ, Ukrajna és Törökország a 120 napos meghosszabbítást szorgalmazta. Lavrov mellett Cavusoglu a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Törökország elkötelezett amellett, hogy május közepén túl is meghosszabbítsa a megállapodást.
Fontosnak tartjuk a megállapodás folytatását, nemcsak Oroszország és Ukrajna gabona- és műtrágyaexportja, hanem a világszerte jelentkező élelmiszerválság megállítása szempontjából is
– mondta Cavusoglu.
Egyetértünk abban is, hogy az orosz gabona- és műtrágyaexport akadályait meg kell szüntetni. A gabonaügylet további meghosszabbítása érdekében meg kell oldani a problémákat
– mondta.
Oroszország és Ukrajna a világ két legfontosabb mezőgazdasági árutermelője, és a búza, az árpa, a kukorica, a repce, a repceolaj, a napraforgómag és a napraforgóolaj piacának jelentős szereplői. Oroszország a műtrágyapiacon is meghatározó.
A hivatalos adatok szerint a fekete-tengeri gabonaipari kezdeményezés révén az augusztusi kezdete óta több mint 27 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak Ukrajnából 881 kimenő hajó fedélzetén.
A NATO-tag Törökország közvetítő szerepet töltött be Kijev és Moszkva között a 13 hónapja tartó konfliktusban, közvetítve az ENSZ-szel az eddigi egyetlen jelentős diplomáciai áttörést. Az orosz élelmiszer- és műtrágyaszállítások megkönnyítése a csomagszerződés központi eleme.
Míg az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportot nem sújtják elsöprő nyugati szankciók, Moszkva szerint a fizetési, logisztikai és biztosítási ágazatok korlátozása akadályt jelent. Lavrov elmondta, hogy az orosz gabona- és műtrágyaexportot a biztosításhoz és a SWIFT pénzügyi üzenetküldő rendszerhez való hozzáférés hiánya befolyásolja az exportjukat.
Varsó leállítja az importot
Ideiglenesen leállítják az ukrán gabona importját Lengyelországba az árakra gyakorolt hatás mérséklése érdekében, de a tranzit továbbra is engedélyezett lesz – közölte Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter. Telus csütörtökön lépett hivatalba, miután elődje lemondott a gazdálkodók tiltakozása miatt, amit a termékárak csökkenése váltott ki.
Megállapodtunk abban, hogy korlátozzuk és egyelőre leállítjuk a lengyelországi exportot
– mondta Telus újságíróknak, miután találkozott ukrán kollégájával.
A tranzit engedélyezett lesz, de mindkét országban szigorúan ellenőrizni fogják, hogy ukrán gabona ne maradjon Lengyelországban.
Az Európai Unióban termeltnél olcsóbb ukrán gabona nagy mennyiségben a közép-európai államokban maradt a szűk logisztikai keresztmetszetek közepette, befolyásolva ezzel az árakat és a helyi gazdálkodók eladását.
Ez politikai problémát okozott a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt számára a választási évben. Öt állam, köztük Lengyelország miniszterelnöke a múlt hónapban levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy lépéseket követeljen az ukrán mezőgazdasági importtal kapcsolatban.
