13℃ 6℃
március 11. Szilárd, Tímea, Konstantin
Növényvédelem

A repce egy ritka kártevője, a gubacsormányos

Agrofórum Online

Ennek a ritka károsítónak meglehetősen „nyakatekert” életmódja van.

Az őszi káposztarepce agrozoológiai szempontból szinte egyfajta „állatorvosi ló”-nak is tekinthető. Állati kártevők hosszú sora él meg rajta, ráadásul közülük sok olyan található, amelyek súlyos, a termést döntően veszélyeztető kártételt képesek okozni. Nem véletlen, hogy a repce esetében az állati károsítók elleni védekezés sokkal nagyobb hányadát adja a növényvédelmi költségeknek, mint más, fontos szántóföldi kultúrák termesztése során.

Ha csak az ormányos bogarak családjából (Curculionidae) a Ceutorhynchus nemzetséget vesszük alaposabban szemügyre, akkor kiderül, hogy e nemzetségből négy faj is károsítja a repcét. E négy faj közül a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi), a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus quadridens) és a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis) szinte minden repcetermesztő által – sajnos – jól ismert károsító. E három faj ellen gyakorlatilag szinte minden évben külön-külön is védekezni kell. A negyedik faj, a repcegyökér-ormányos, vagy ahogy többen is ismerik: a gubacsormányos (Ceutorhynchus pleurostigma) csak szórványosan fordul elő, jelenléte viszonylag ritkán okoz olyan súlyos növényvédelmi problémát, amely már védekezést igényel. Sok termesztő nem is ismeri ezt a kártevőt.


1. kép: Gubacsormányos lárvái a repce gyökérnyaki részén

A károsító felbukkanása

A gubacsormányos megjelenésével és kártételével először 2015 márciusában találkoztunk gazdaságunk Püski mellett, a „lucska” földterületen elterülő, 30 hektáros, Labrador fajtájú repcéjében. Az állományban már március hónapban foltokban satnyábban fejlődtek a növények. Április közepére viszont már nagyon szembetűnő volt a károsodás. A visszamaradt növények gyökérnyaki részén, közvetlenül a talajszintnél a növény gyökérnyaka megduzzadt, több hajtás indult meglehetősen gyatra fejlődésnek. A duzzadt rész felvágása után barnás rágcsálékkal teli üreg nyílt meg, benne néhány 2-3 mm nagyságú kicsiny fejtokkal rendelkező kukaccal egyetemben (1. kép).


2. kép: Látszatra egészséges, virágzó repceállomány

Később, május folyamán, a repce virágzása idején a növényállomány látszólag kompenzálta a csökött egyedek okozta kiesést (2. kép), de a táblába behatolva nagyon hamar feltűnt a károsodott növények fejlődésbeli és méretbeli elmaradása (3. kép).


3. kép: Az állomány hézagos, foltokban csökött, károsodott növények

A gubacsormányossal fertőzött tövek a gubacsok felett már tőből elágaztak, több, de sokkal satnyább, fejletlenebb hajtást hoztak. Ezek mérete messze elmaradt az egészséges hajtásokétól és jóval később is virágoztak. A repce további fejlődése során ezek a növények kötöttek ugyan becőket, de termésük töredéke volt az egészséges tövek termésének és meglehetősen gyorsan kényszerérésen estek át (4. kép).

A gubacsormányos megjelenése a repcében meglehetősen váratlan esemény volt. Korábban még nem találkoztunk a Püski környéki repcékben ezzel a kártevővel. Ráadásul a károsítás nem pontosan az irodalomban leírtak szerint következett be. A lárvák tevékenysége által kialakult duzzanatok, gubacsok ugyanis szinte minden esetben fent, a talaj szintjén alakultak ki. Ennek lehetséges magyarázata lehet az a tény, hogy a kártevő rajzása, peterakása idején, 2014 őszén az időjárás szélsőségesen csapadékos volt. Gyakorlatilag a repce a vetés után egészen november végéig – december elejéig vagy vízben állt, vagy vízzel teljesen telített talajban élt. A kártevő – hacsak nem akarta petéit a víz szintje alá helyezni – kénytelen lehetett a szokásosnál magasabb növényi részeken petéket rakni.


4. kép: Gubacsormányos kártétel miatt tőből elágazó, kényszerérett növény

A gubacsormányos életmódja

Ennek a ritka károsítónak meglehetősen „nyakatekert” életmódja van. Két rassza van: egy, amely ősszel rajzik és egy, amelyik tavasszal. Korábban ezt a két rasszt két különálló fajként is írták le és csak több éves kutatómunka tudta egyértelműen tisztázni, hogy az ősszel és tavasszal rajzó imágók ugyanazon faj egyedei. A tavaszi rassz nem veszélyezteti a repcét, vad keresztesvirágú növényeken fejlődik. Az ősszel rajzó rassz viszont az ősz folyamán, szeptember – november folyamán rakja petéit a fiatal repceállományra. A rajzás és peterakás elhúzódó folyamat, szeptembertől egészen a fagyokig tarthat, a peterakás kivételesen még kora tavaszra is áthúzódhat. Döntően pete alakban telel át a károsító, bár imágóként és szélsőségesen ritka esetekben fiatal lárvaként is képes áttelelni. Ennek következtében tavasszal ez az ormányosbogár kezdi meg a károsítást a repcében.

Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy miért nem lehetett ezt a kártevőt még rajzás idején észrevenni? Az őszi károsítók, főképp a repcebolha (Psylliodes chrysocephala) rajzásának nyomon követésére alkalmas sárga tálak és/vagy ragasztós lapok fogják ezt a károsítót is. Ez igaz is, csak 2014 őszén az időjárás nem kedvezett a repcének, sem pedig a gubacsormányosnak. Valószínűsíthetően a gubacsormányos már olyan későn rajzott, amikor már csak az hagy kint sárga tálat, aki eleve számít erre a károsítóra.

Hertelendy Péter
Agrofil SZMI Kft., Püski

(Agrofórum Online – Fotó: 1-3. kép – Hertelendy Péter, 4. kép – Lajos Mihály)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Vírusfertőzött csicseriborsó: miért fontos tudni róla?

2025. március 6. 08:10

Németországban most először azonosították a borsó nekrózisos sárga törpülés vírust (PNYDV) csicseriborsóban.

Laposféreg a szobanövényeken: új invazív faj a kertészetekben

2025. február 19. 07:10

A húsevő laposféreg az elmúlt időszakban terjedni kezdett és most már komoly veszélyt jelent a talaj egészségére.

Kíméletes módszerek a szobanövények kártevői ellen

2025. február 4. 09:40

A fertőzött növényeket mindig azonnal el kell különíteni, hogy megakadályozzuk a kártevők további terjedését a többi növényre.

Fel kell készülni a japán cserebogarak támadására!

2025. január 8. 14:40

Svájcban már megjelent a japán cserebogár. A kártevő a gyümölcsösök, szőlő, dísznövények gyökerét rágja meg, óriási pusztítást okozva.

Gyümölcsfák: mi a teendő szüret után?

2022. október 25. 04:36

A legtöbb tévhit abból keletkezik a kiskerttulajdonosok fejében, hogy leterem a sok gyümölcs, és ott már lehúzzuk a rolót, nincs több teendőnk a gyümölcsfákkal. De persze a valóság ennél sokkal izgalmasabb és teendőkben dúsabb.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (12. rész)

2020. január 22. 11:00

A rendkívül magas kukoricamoly fertőzöttség mellett neuralgikus pontja a kukoricatermesztésnek a gyapottok-bagolylepke hernyók károsítása volt.

Örökké zölden – örökzöld növényeink gondozása és védelme hónapról hónapra II. rész

2018. május 30. 09:47

A kertben szemet gyönyörködtető örökzöld teleklakóinknak szükségük van a mi segítségünkre a kártevők elleni küzdelemben.

Ház, táj blog Képgaléria

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

2019. szeptember 10. 11:49

A cikk átfogó képet nyújt az Amerikában őshonos Xylella fastidiosa baktériumról, eddigi európai térhódításáról, a főbb fertőzési esetekről. Bemutatja az okozott tüneteket a főbb gazdanövényeinken: szőlőn és csonthéjas gyümölcsűeken, valamint egyes fás szárú dísznövényeken. Felhívja a figyelmet a Xylella fastidiosa behurcolásának és terjedésének megakadályozására szolgáló hatósági intézkedések főbb elemeire és a készenléti terv szerepére a kórokozó terjedése elleni eredményes fellépésben.