Az elmúlt időszak időjárását a „Medárd” időjárása uralta. Szinte minden országrészben esett kisebb-nagyobb mennyiségű eső, helyenként a kéthavi átlagot is meghaladta. Jellemzően igen magas volt a levegő relatív páratartalma, mely igencsak kedvezett a betegségek megjelenésének és terjedésének.
Továbbra is igen jelentős a levéltetű fajok szerepe a növényegészségügyi helyzet alakításában, szinte minden növénykultúrában, mert közvetlen károsításuk mellett jelentős a szerepük a vírusbetegségek és fitoplazmák terjesztésében. Még mindig sok a szárnyas levéltetű alak, így folyamatosan nő a friss kolóniák száma.
Almában és körtében a varasodás fertőzés házikertekben és nagyüzemi ültetvényekben gyors ütemben fertőz, előbbiekben a varas gyümölcsök aránya eléri a 15-20 %-ot. A lisztharmat terjedése várható az esős napok elmúltával, pedig a fertőzött hajtások aránya már most is jelentős. Mindkét kórokozó ellen intenzív védekezés javasolt. Néhány érzékeny fajtán kolletotrihumos levélfoltosság jelent meg. Az almamolyok rajzása folyamatos, a csapdázott lepkék száma ültetvényenként változó. A korábban fertőzött gyümölcsök hullása megkezdődött, de sok a természetes gyümölcsritkulás is.
A csonthéjas gyümölcsök közül a cseresznye érése folyamatos, az esőzések miatt igen jelentős a termés felrepedése. Ugyanakkor folyamatosan, de gyengén rajzik a cseresznyelégy, a korábbi fertőzésből már előfordulnak nyüves gyümölcsök. Az érés miatt védekezni már nem lehet. A sebzett gyümölcsökön azonnal megjelent a gyümölcsmonília, így sok a rothadt, mumifikálódott termés. A levelek sztigminás levélbetegsége már most igen erős, de az érés miatt csak a nem érő növényeken lehet védekezni. A növényeken igen erős a levéltetű fertőzés, valamint az őszibarack hajtásvégeken a keleti gyümölcsmoly károsít. A tafrinával fertőzött levelek hullása folyamatosan zajlik, hajtanak az új, egészséges levelek, de ez jelentős energiát von el a termés növekedésétől.
A diófák levelén és termésén baktériumos eredetű foltok jelentek meg, de várható a gnomóniás fertőzés kialakulása is. A réztartalmú készítmények mindkét kórokozó ellen hatásosak.
A szőlőültetvényekben igen magas a lisztharmat, a peronoszpóra és a feketerothadás fertőzésveszély, ugyanis az időjárási körülmények mindhárom betegségnek kedveznek. A szőlő virágzása miatt a fürtkezdemények botritiszes fertőzésére is nagy az esély, így előtérbe kell helyezni a megelőző védelmet. Az amerikai szőlőkabóca lárvák többsége L1 lárvafokozatú, de az L2-es lárvák aránya is elérte a 25 %-ot. A védekezés optimális időpontja hamarosan elérkezik.
A házikertekben rohamosan erősödik a csupaszcsigák, különösen a spanyolcsigák károsítása. A felnőtt egyedek mellett nagyon sok a nemrég kelt apró csiga, így hosszantartó küzdelemre kell felkészülni. Minden védekezési módot be kell vetni a súlyos károk mérséklése érdekében.
