Az ukrajnai inváziót követően Oroszország megszigorította a világ búzakészleteinek felügyeletét, ami megerősítette a Kreml szerepét a globális élelmiszerellátásban.
Mivel Oroszország belpolitikája a meghiúsult katonai lázadás óta bizonytalan, nemzetközi tekintélye pedig a háború miatt csorbát szenvedett, a gabonaszektor marad befolyásának legfőbb forrása, ezért Moszkva egyre nagyobb hatalmat gyakorol a hazai és a külföldi piac felett, hogy politikai támogatást és erős valutát biztosítson magának.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának tájékoztatása szerint a július 1-jén kezdődő szezonban minden ötödik búzaexport-szállítmány Oroszországból származik majd, mivel az olyan termékeny termőterületeken, mint például az észak-kaukázusi régió, újabb bőséges aratás kezdődik. Ezzel szemben Ukrajna részesedése az invázió előtti szinthez képest a felére, mintegy 5%-ra csökken, mivel az elaknásított területek és a megszakadt logisztikai láncok hosszú távú károkat okoznak a termesztésben.
Oroszország egyre növekvő piaci befolyása egy szélesebb körű összefogás részét képezi. Olyan nemzetközi kereskedők, mint például a Cargill Inc. távoztak, miután nyomást gyakoroltak rájuk, hogy szabaddá tegyék az utat a belföldi vállalatok számára. A változások több kontrollt adnak hazai kezekbe, így a helyi vállalatok számára potenciálisan könnyebbé válhat a megszállt ukrán területen termesztett gabonafélék szállítása, és Moszkva számára az árfolyamok befolyásolása.
A gabona nemcsak az oroszok élelmezése szempontjából fontos, hanem elsődleges exportcikk is, amely megerősíti Oroszország pozícióját – nyilatkozta Scott Reynolds Nelson, a Georgiai Egyetem történelemprofesszora. – A világ első számú búzaexportőrének lenni olyan érdem, amelyet Moszkvában is nagyra értékelnek.
Az ENSZ adatai szerint Oroszország a háború előtt egy évvel mintegy 10 milliárd dollár értékben exportált gabonát. Bár ez kevés az energiaszektorból származó hatalmas bevételekhez képest, jelentősége túlmutat a puszta bevételeken. A kulcsfontosságú vásárlók a közel-keleti és észak-afrikai országok, amelyek nem csatlakoztak a szankciókhoz és nem szálltak szembe nyíltan Oroszországgal az ENSZ-ben.
Oroszország célja az, hogy a globális déli országokat maga mellett tartsa – mondta Christopher Granville, a TS Lombard piackutató cég ügyvezető igazgatója, egykori diplomata.
Oroszország gabonastratégiája a jól ismert utat követi: piaci részesedést szerez, majd ezt a hatalmi pozíciót befolyásszerzésre használja fel. Ukrajna gabonaszállítási megállapodását, amelybe Oroszország az inváziót követő masszív nemzetközi nyomás hatására egyezett bele, ismét veszély fenyegeti.
Putyin a hónap elején kijelentette, hogy fontolóra veszi a paktumból való kilépést, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy a fekete-tengeri kikötőkből gabonát szállítson, és úgy fogalmazott, hogy Oroszországot „ismét becsapták”.
Most azon gondolkodunk, hogyan szállhatunk ki ebből az úgynevezett gabonaegyezményből – nyilatkozta, hozzátéve, hogy Oroszország azért hagyta jóvá a paktumot, „hogy támogassa a fejlődő országokat, vagyis barátaikat, valamint azért, hogy elérje azt, hogy feloldják a mezőgazdasági ágazatot sújtó szankciókat”. Oroszország mezőgazdasági termékei ellen nincsenek közvetlen szankciók, de a bankokat sújtó szankciók pénzügyi és logisztikai problémákat okoztak a gabonaexportőröknek.
Az újabb nagy búzaterméssel Oroszország várhatóan már a második egymást követő évben rekordmennyiséget szállít majd. A bőséges termés és a hatalmas készletek miatt a búza ára zuhanni kezdett, különösen azért, mert az ország kevesebbet számol fel, mint más nagy termelők. Moszkva azonban manőverezik, hogy korlátozza ezeket az árengedményeket, és nagyobb ellenőrzést szerezzen a mezőgazdasági ágazat felett.
Oroszország főbb gabonatermelő régióinak kormányzói, valamint a pénzügyi és a műtrágyaipar befolyásos személyiségei tavaly arra kérték a Kremlt, hogy korlátozza a külföldi vállalatok gabonaexportban játszott szerepét.
A Cargill és a Viterra Ltd., az orosz gabona két legnagyobb nyugati szállítója márciusban úgy döntött, hogy leállítja a Szovjetunió bukását követően kialakított tevékenységét. A Louis Dreyfus Co. is csatlakozott a kivonuláshoz, amely idén júliusban lép hatályba. A nyugati cégek távozása lehetőséget ad a helyi kereskedők számára, hogy nagyobb kontrollt szerezzenek a piac felett.
A helyzet azonban kockázatos a vevők számára. Az ukrán területek moszkvai bekebelezése azt jelenti, hogy a megszállt területekről származó mennyiségek egy része 2023-ban körülbelül 3 millió tonna orosz gabona közé keveredik, olvasható a Tass nemzetközi hírügynökség Dmitrij Patrusev orosz mezőgazdasági miniszterre hivatkozó jelentésében.
Noha számos forgalmazó zárta ki a megszállt területekről származó mennyiségek kezelését, ennek nyomon követése nehezebbé válhat, ahogy ezek a területek egyre szorosabban az orosz ellátási vonalakba integrálódnak. Ukrajna felszólította az importőröket, hogy foglalják le a gyanús gabonaszállítmányokat.
Ármeghatározás
Oroszország egyre bátrabban feszegeti a határokat, és az ügyben jártas források szerint megpróbál árplafont érvényesíteni az exportárakra. Ebben a hónapban tonnánként 240 dolláros minimumot akartak elérni – mondták a nevük elhallgatását kérő illetékesek.
A minimumárral a gazdáknak kívánnak segíteni, akik a széles körű háborús mozgósítás közepette a traktorok fenntartásával és a munkaerő keresésével küszködtek. A búza azonban változékony árucikk, amelynek számos beszállítója van, így Oroszországnak márciusban, az európai árak csökkenését követően, tonnánként 275 dollárról kellett mérsékelnie a nem hivatalos alsó árfolyamát.
„Oroszországnak nem volt más választása, mint hogy engedjen a piaci nyomásnak” – mondta Hélène Duflot, a Strategie Grains gabonapiaci elemzője.
A piac befolyásolására irányuló erőfeszítések azonban folytatódtak. Az egyik kereskedő ebben a hónapban túl alacsony áron kínált orosz gabonát Egyiptomnak. A hivatalos elégedetlenség nyilvánvalóvá vált, amikor a mezőgazdasági minisztérium nem hagyta jóvá az eladást – mondták az emberek. A kereskedő azt tervezi, hogy inkább román búzát kínál majd helyette.
Az említett tender nyertese „nem képviselte az ország búzatermelőinek érdekeit” – állapította meg Eduard Zernin, az orosz gabonaexportőrök szövetségének vezetője. Az ország nem tervezi, hogy „gazdaságilag észszerűtlen áron” adjon el – figyelmeztetett.